teljesség szinonimái

főnév
  • épség, sértetlenség, csorbítatlanság, összesség, hiánytalanság, totalitás (idegen), tökéletesség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

köszön

ige
  • köszönt, üdvözöl, tiszteleg, szalutál, bólint, biccent, int, süvegel (régies)
  • hálálkodik

egészen

határozószó
  • teljesen, teljességgel, tökéletesen, merőben, hiánytalanul, totál (bizalmas), egész (bizalmas), egészlen (régies), testestől-lelkestől, tisztán, ízig-vérig, totaliter (idegen), száz százalékban, száz százalékig, merőül (tájnyelvi)
  • végig
  • meglehetősen, tűrhetően, eléggé
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a teljesség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tárgyeset

főnév
  • accusativus (szaknyelvi)

szemszög

főnév
  • nézőpont, szempont, megvilágítás, látószög, vonatkozás, aspektus, perspektíva, álláspont, beállítottság, távlat

szed

ige
  • tép, szedeget, gyűjt, betakarít
  • dézsmál
  • kivesz, merít
  • begyűjt, összegyűjt
  • toboroz (régies)
  • (bizalmas): szerez, kerít, szert tesz, magáévá tesz
  • (ruhát): felvesz, felölt
  • (betűsort): kiszed, összeállít
  • legépel
  • (gyógyszert): bevesz
  • (szedi magát): szedelőzködik, készül, készülődik, indulóban van

selyemmályva

főnév
  • bársonymályva, díszmályva, sárda

teheráru

főnév
  • málha, bála, csomag, poggyász, tehercsomag

tökéletesít

ige
  • továbbfejleszt, korszerűsít, jobbít, javít, csiszol, finomít, csinosít, cizellál
  • kiművel, palléroz (választékos), nemesít

rámpa

főnév
  • feljáró, felhajtó, kapaszkodó, kocsifeljáró
  • (tájnyelvi): sorompó, korlát

rábámul

ige
  • ránéz, rámered, rácsodálkozik, elbámul, rábambul (tájnyelvi), rámereszti a szemét (valakire), rászegezi pillantását (valakire), mereven néz

mogorva

melléknév
  • rosszkedvű, barátságtalan, morózus, harapós, mord (választékos), morcos, morc, komor, kedvetlen, bosszús, morgós, zsémbes, zsörtölődő, haragos, zord, tüskés (bizalmas), szúrós, marcona Sz: olyan, mintha az orra vére folyna; öreg kutya kedvében van; bal lábbal kelt fel; tövis közt hagyta a kedvét; minden szava egy égiháború

rémült

melléknév
  • ijedt, riadt, megrettent, fejvesztett, begyulladt (bizalmas), halálra vált

törvényhatóság

főnév
  • helyhatóság, önkormányzat, municípium (régies)

utánzat

főnév
  • másolat, imitáció, reprodukció, repró, kópia
  • hamisítvány, dublett (szaknyelvi), mása (valaminek)
  • hasonmás, fakszimile

instruál

ige
  • tanít, oktat, képez, fejleszt, palléroz (választékos), tökéletesít, mível
  • tájékoztat, utasít, irányít, rendelkezik, rendez
  • (régies): (gazdaságot) felszerel

virraszt

ige
  • éjjelez, éjszakázik, fennmarad
  • őrködik, vigilál (idegen), bertáfol (tájnyelvi), vernyikál (tájnyelvi), vigyáz (régies)

temet

ige
  • elhantol, sírba tesz, elföldel, örök nyugalomra helyez, kivisz a temetőbe, megadja a végtisztességet (valakinek), koporsóba tesz, eltakarít, búcsúztat
  • elrejt, eldug, elás

tapasztal

ige
  • észlel, érez, érzékel, átél, megfigyel, észrevesz, felfedez, lát, konstatál

tisztes

melléknév
  • tiszteletreméltó, tekintélyes, respektábilis (régies)
  • (régies): becsületes, tisztességes, erényes, derék
  • illő, kellő, megfelelő
  • nagy, busás

viharos

melléknév
  • fergeteges, zivataros, szeles, háborgó, tomboló, orkánszerű, zegernyés (tájnyelvi)
  • válságos, vészes, viszontagságos, küzdelmes, kalandos
  • elemi, szenvedélyes, indulatos, viharzó, zajos, vad, zabolátlan, őrült, szilaj, falrengető, eget verő, frenetikus, dörgő
  • heves, turbulens (idegen)

terít

ige
  • helyez, fektet, betakar, borít, takar, befed, tereget (tájnyelvi)
  • ráterít, vet, dob, kanyarít, kavarint (tájnyelvi), gabalyít (tájnyelvi)
  • szétszór, széthint, széjjelhord
  • megterít, tálal, felszolgál, felad (régies), kínál, szervíroz, fölhord, garníroz (szaknyelvi)
  • (földre terít): ledönt, földhöz teremt, földhöz vág
  • (árut): eloszt, szétoszt

szerelőcsarnok

főnév
  • gépterem, műhely, szerelőtér

topánka

főnév
  • cipő, cipellő, cipőcske, saru, lábbeli

viola2

főnév
  • brácsa, mélyhegedű, nagyhegedű (régies), öreghegedű (régies)