odavet szinonimái

ige
  • odadob, odahajít, odavág, odacsap
  • (hátat) nekitámaszt, odatámaszt, nekitámaszkodik, nekivet
  • kockáztat, feláldoz, lemond (valamiről)
  • odaír, papírra vet, odabiggyeszt
  • vázol, felvázol
  • hozzátold, hozzátesz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egyidejűleg

határozószó
  • ugyanakkor, egyidőben, azonmód, egyszerre, együtt, egyúttal, egy füst alatt, egy szuszra, egyhujjában (régies)

karambol

főnév
  • ütközés, közlekedési baleset, összeütközés, koccanás
  • baleset, szerencsétlenség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a odavet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyavalya

főnév
  • (tájnyelvi): betegség, kór, kórság
  • járvány
  • fene, franc (tájnyelvi), rosseb (tájnyelvi)
  • nyavalyatörés, epilepszia (szaknyelvi), nehézség
  • (régies): nyomorúság, veszekedés

miként

határozószó
  • hogy?, hogyan?, miképp? miképpen?, mi módon?
  • amiként, amint, ahogy, ahogyan, amiképp, amiképpen

menten

határozószó
  • azonnal, rögtön, rögvest, tüstént, nyomban, egyszeriben, helyben, íziben (tájnyelvi), mindjárt, egyszerre, szempillantás alatt

megfeneklik

ige
  • (hajó): megsüllyed, megakad, zátonyra fut, megreked, fennakad, leszáll, elmerül
  • elakad, holtpontra jut, csődöt mond, meghiúsul, összeomlik, megbukik

nyúz

főnév
  • lefejt (bőrt), lehúz, borotvál, hámoz, hánt, hántol, kizsigerel
  • rongál, nyű, elnyű, nyüstöl, agyonhasznál, koptat, strapál (bizalmas)(valamire)
  • agyonhajszol, szipolyoz, zsarol, gyötör, kínoz, zaklat, bánt, nyaggat, bosszant, gyilkol (tréfás), galádul bánik (valakivel), sanyargat, abajgat, buzerál (szleng), nem hagy békét, szekíroz (bizalmas), vegzál (régies), sarkában van (valakinek), nyakára jár
  • ismétel, hajtogat

ősrégi

melléknév
  • ősi, régi, archaikus, prehisztorikus (szaknyelvi), hajdankori, vízözön előtti, hajdani, ósdi, ódon, ásatag, antik

leszakít

ige
  • letép, leválaszt, leszakajt (tájnyelvi), lecihel (tájnyelvi), leszed
  • defloreál (idegen)

leközöl

ige
  • megjelentet, közzétesz, publikál, lehoz (bizalmas), lead, közread

kábító

melléknév
  • altató, álmosító, narkotizáló (szaknyelvi), bódító, tompító, letargikus (régies)
  • ámító, szédítő, lenyűgöző, mámorító, részegítő

lopódzik, lopózik

ige
  • lopakodik, lopódzkodik, lopózkodik, oson, oldalog, óvakodik, settenkedik, somfordál, sompolyog, setteng, surran, ólálkodik, sunnyog (tájnyelvi)
  • buddog (tájnyelvi), köntörködik (tájnyelvi), lappaszkodik (tájnyelvi), lippeg-lappog (tájnyelvi), lopánkodik (tájnyelvi)

összeolvaszt

ige
  • összevegyít, ötvöz
  • egybeolvaszt, egybeforraszt, egyesít, összevon

penetráns

melléknév
  • (bűz): átható, orrfacsaró, kellemetlen

ellenszegülés

főnév
  • ellenállás, szembeszállás, tiltakozás, szembeszegülés, makacskodás, nyakaskodás, csökönyösség, berzenkedés, böstörködés (régies), makrancosság, dac, trucc (bizalmas), durca
  • engedetlenség, szófogadatlanság, fegyelemsértés

sütnivaló

főnév
  • (tájnyelvi): kovász
  • (tréfás): ész, okosság, elme, értelem, spiritusz (bizalmas), dörzsöltség (bizalmas), megfontoltság, bölcsesség, gógyi (szleng)

reparál

ige
  • megjavít, rendbe hoz, megcsinál, megszerel
  • helyrehoz, jóvátesz, orvosol, helyesbít, korrigál, kijavít

offenzíva

főnév
  • támadás, attak, előnyomulás, benyomulás, ostrom, betörés, elözönlés, beáradás, rajtaütés, megrohanás, lerohanás, invázió
  • roham
  • agresszió

nyakal

ige
  • (szleng): iszik, vedel (szleng), piál, részegeskedik
  • (tájnyelvi): ver, üt

ölel

ige
  • átölel, magához ölel, keblére ölel, szívéhez szorít, magához szorít, átfog, karol, karjaival átfon, karjai közé vesz, karjába szorít, körülölel, körülfog
  • szeretkezik, közösül
  • (régies): csókol, apolgat (régies), apol (régies)

rekord

főnév
  • csúcs, csúcsteljesítmény, csúcseredmény, rekorderedmény

olvasztár

főnév
  • olvasztómunkás, kohász, öntő, martinász

minősül

ige
  • (valaminek): bizonyul, mutatkozik, számít

ördögcérna

főnév
  • elevengát (tájnyelvi), lícium, semfűsemfa (tájnyelvi)

rendszeres

melléknév
  • szisztematikus, rendszerezett, rendezett, pedáns, rendes, tervszerű, módszeres, tudományos, metodikus (szaknyelvi), következetes
  • periodikus (idegen), ismétlődő
  • állandó, fix, gyakori
  • rendszeresített, szabványozott, reguláris (szaknyelvi), szabványosított, standard