odavet szinonimái

ige
  • odadob, odahajít, odavág, odacsap
  • (hátat) nekitámaszt, odatámaszt, nekitámaszkodik, nekivet
  • kockáztat, feláldoz, lemond (valamiről)
  • odaír, papírra vet, odabiggyeszt
  • vázol, felvázol
  • hozzátold, hozzátesz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szakiskola

főnév
  • ipari iskola, szakmunkásképző

mindegy

módosítószó
  • közömbös, érdektelen, lényegtelen, egykutya, egyre megy, egyfene (tájnyelvi), nyolc (szleng), egál (bizalmas), gancegál (bizalmas) Sz: ahogy lesz, úgy lesz; akár ide, akár oda; akár zuhog, akár puhog; egy dolog, akár ég, akár pokol; akár túrják, akár gyúrják; az egyik kutya, a másik eb; eb vagy kutya, mind egy tatár; egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz; eben guba, mind egyforma, mind egykutya; nem tesz semmit; nem változtat a leányzó fekvésén; nem oszt, nem szoroz; olezánc, mint a német tánc; se nem árt, se nem használ
  • ugyanaz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a odavet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyavalya

főnév
  • (tájnyelvi): betegség, kór, kórság
  • járvány
  • fene, franc (tájnyelvi), rosseb (tájnyelvi)
  • nyavalyatörés, epilepszia (szaknyelvi), nehézség
  • (régies): nyomorúság, veszekedés

miként

határozószó
  • hogy?, hogyan?, miképp? miképpen?, mi módon?
  • amiként, amint, ahogy, ahogyan, amiképp, amiképpen

menten

határozószó
  • azonnal, rögtön, rögvest, tüstént, nyomban, egyszeriben, helyben, íziben (tájnyelvi), mindjárt, egyszerre, szempillantás alatt

megfeneklik

ige
  • (hajó): megsüllyed, megakad, zátonyra fut, megreked, fennakad, leszáll, elmerül
  • elakad, holtpontra jut, csődöt mond, meghiúsul, összeomlik, megbukik

nyúz

főnév
  • lefejt (bőrt), lehúz, borotvál, hámoz, hánt, hántol, kizsigerel
  • rongál, nyű, elnyű, nyüstöl, agyonhasznál, koptat, strapál (bizalmas)(valamire)
  • agyonhajszol, szipolyoz, zsarol, gyötör, kínoz, zaklat, bánt, nyaggat, bosszant, gyilkol (tréfás), galádul bánik (valakivel), sanyargat, abajgat, buzerál (szleng), nem hagy békét, szekíroz (bizalmas), vegzál (régies), sarkában van (valakinek), nyakára jár
  • ismétel, hajtogat

ősrégi

melléknév
  • ősi, régi, archaikus, prehisztorikus (szaknyelvi), hajdankori, vízözön előtti, hajdani, ósdi, ódon, ásatag, antik

leszakít

ige
  • letép, leválaszt, leszakajt (tájnyelvi), lecihel (tájnyelvi), leszed
  • defloreál (idegen)

leközöl

ige
  • megjelentet, közzétesz, publikál, lehoz (bizalmas), lead, közread

kábító

melléknév
  • altató, álmosító, narkotizáló (szaknyelvi), bódító, tompító, letargikus (régies)
  • ámító, szédítő, lenyűgöző, mámorító, részegítő

lopódzik, lopózik

ige
  • lopakodik, lopódzkodik, lopózkodik, oson, oldalog, óvakodik, settenkedik, somfordál, sompolyog, setteng, surran, ólálkodik, sunnyog (tájnyelvi)
  • buddog (tájnyelvi), köntörködik (tájnyelvi), lappaszkodik (tájnyelvi), lippeg-lappog (tájnyelvi), lopánkodik (tájnyelvi)

összeolvaszt

ige
  • összevegyít, ötvöz
  • egybeolvaszt, egybeforraszt, egyesít, összevon

penetráns

melléknév
  • (bűz): átható, orrfacsaró, kellemetlen

ellenszegülés

főnév
  • ellenállás, szembeszállás, tiltakozás, szembeszegülés, makacskodás, nyakaskodás, csökönyösség, berzenkedés, böstörködés (régies), makrancosság, dac, trucc (bizalmas), durca
  • engedetlenség, szófogadatlanság, fegyelemsértés

sütnivaló

főnév
  • (tájnyelvi): kovász
  • (tréfás): ész, okosság, elme, értelem, spiritusz (bizalmas), dörzsöltség (bizalmas), megfontoltság, bölcsesség, gógyi (szleng)

reparál

ige
  • megjavít, rendbe hoz, megcsinál, megszerel
  • helyrehoz, jóvátesz, orvosol, helyesbít, korrigál, kijavít

offenzíva

főnév
  • támadás, attak, előnyomulás, benyomulás, ostrom, betörés, elözönlés, beáradás, rajtaütés, megrohanás, lerohanás, invázió
  • roham
  • agresszió

nyakal

ige
  • (szleng): iszik, vedel (szleng), piál, részegeskedik
  • (tájnyelvi): ver, üt

ölel

ige
  • átölel, magához ölel, keblére ölel, szívéhez szorít, magához szorít, átfog, karol, karjaival átfon, karjai közé vesz, karjába szorít, körülölel, körülfog
  • szeretkezik, közösül
  • (régies): csókol, apolgat (régies), apol (régies)

rekord

főnév
  • csúcs, csúcsteljesítmény, csúcseredmény, rekorderedmény

olvasztár

főnév
  • olvasztómunkás, kohász, öntő, martinász

minősül

ige
  • (valaminek): bizonyul, mutatkozik, számít

ördögcérna

főnév
  • elevengát (tájnyelvi), lícium, semfűsemfa (tájnyelvi)

rendszeres

melléknév
  • szisztematikus, rendszerezett, rendezett, pedáns, rendes, tervszerű, módszeres, tudományos, metodikus (szaknyelvi), következetes
  • periodikus (idegen), ismétlődő
  • állandó, fix, gyakori
  • rendszeresített, szabványozott, reguláris (szaknyelvi), szabványosított, standard