ráfog szinonimái

ige
  • ráirányít, rászegez, nekiszegez, rátart
  • gyanúsít, meggyanúsít, vádol, megvádol, bevádol, megrágalmaz, rágalmaz, bemárt (bizalmas), rákölt (régies), rászínel (régies), ráken, rámond, rásüt, ráhazudik (régies), imputál (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

padló

főnév
  • padlózat, padozat, pádimentum (régies), padlat (régies), palló (tájnyelvi)

társ

főnév
  • partner, kolléga, munkatárs, üzlettárs, szaktárs
  • barát, cimbora, koma (tájnyelvi), pajtás, kamerád (régies), sorsos (régies), haver (bizalmas)
  • szövetséges, cinkos
  • pár, kedves, házastárs
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ráfog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pózna

főnév
  • cölöp, rúd, pilótafa, oszlop, bot, celőke (tájnyelvi), karó, szálfa, csuzna (tájnyelvi), dúc

összejátszás

főnév
  • összebeszélés, paktálás (bizalmas), cinkosság, összeesküvés, cselszövés, suskus (bizalmas)
  • (sportban): bunda (bizalmas)

önzés

főnév
  • egoizmus (idegen), önösség (régies), individualizmus (idegen), énközpontúság, önszeretet, önérdek, egocentrikusság, egocentrizmus (idegen), énkultusz, nárcizmus (idegen)
  • számítás

nóta1

főnév
  • dal, sláger, ének, népdal, dana (régies), szám (bizalmas)
  • dallam, melódia

pulya1

főnév
  • (tájnyelvi): gyermek, gyerek, lurkó, gyerkőc, csemete, kisded

ridegség

főnév
  • szívtelenség, szigorúság, könyörtelenség, részvétlenség, érzéketlenség, merevség, hidegség

miközben

határozószó
  • mialatt, míg, amíg, amikor, ahogy

mérce

főnév
  • mérőeszköz, mérőműszer, mérőedény, mérőléc, mérőrúd, mérővessző, colstok, méterrúd, méter, szintmérő, vízállásjelző, vízállásmérő, ugrómérce, kitűzőrúd
  • (régies): mérő, gabonamérték
  • mérték, igény, követelmény, szint, kánon (szaknyelvi), norma, etalon (szaknyelvi)

kotta

főnév
  • hangjegy
  • hangjegyírás
  • kottalap
  • (tájnyelvi): dallam
  • partitúra (szaknyelvi)

morzsa

főnév
  • kenyérmorzsa, kenyérdarabka, darabuca (tájnyelvi)
  • zsemlemorzsa, prézli, morzsalék
  • maradék, hulladék, darab
  • (jelzőként): darabka, falat, harapás
  • csepp, csipet, csipetnyi, morzsányi
  • piciny, pirinyó, picinke

ropog

ige
  • pattog, csattog, durrog, csetereg (tájnyelvi)
  • csikorog, recseg, reccsen
  • ég
  • zizeg, suhog
  • kattog, csattog, dörög, kelepel, kerepel

sódar

főnév
  • sonka, füstölt sonka, disznócomb, sódor (tájnyelvi), disznólábvastaga (tájnyelvi)
  • (szleng): fenék, hátsó, popsi (bizalmas)

felszánt, fölszánt

ige
  • feltör, megművel, felkapál, felás, feltúr, megforgat, meghánt, ugarol, ugart feltör, felbarázdál, felborozdál (tájnyelvi), hornyol, árkol

térfél

főnév
  • oldal, félpálya, terület

színjáték

főnév
  • színmű, színdarab, dráma
  • (választékos): alakoskodás, komédiázás, színlelés, megjátszás

rágalmaz

ige
  • vádol, vádaskodik, gyanúsít, leszól, becsmérel, befeketít, szájára vesz, ráfog, bevádol, áskál, becsületébe gázol, meghurcol, eláztat (bizalmas), gyaláz, bemárt (bizalmas), ráken, bemószerol, csármál (tájnyelvi), felmocskol (tájnyelvi), kárpátol (tájnyelvi), hercehurcál (tájnyelvi), diffamál (idegen) Sz: rossz hírét költi; veszett hírét költi; alaptalan vádakkal illet

postabélyeg

főnév
  • levélbélyeg, bélyeg, markosbélyeg (tájnyelvi)

rendez

ige
  • rendezget, rendbe rak, rendbe szed, rendbe hoz, rendszerez, szabályoz, igazít, pakol, rámol, összeszed, eligazgat
  • párosít
  • csoportosít, rangsorol, szortíroz (bizalmas), válogat, kategorizál, osztályoz, beskatulyáz (pejoratív)
  • besoroz, sorba tesz, sorba állít, felállít
  • megold, orvosol, tisztáz, elintéz
  • kifizet, kiegyenlít, törleszt, leró, kompenzál
  • szervez, menedzsel, organizál
  • tart, csap, produkál
  • színre visz, szceníroz (idegen)

szétoszt

ige
  • kioszt, eloszt, feloszt, kiadagol, kimér, kiporcióz, elporcióz (tájnyelvi)
  • szétválaszt, széjjelválaszt, elkülönít, szétválogat
  • decentralizál

ráng

ige
  • rángatódzik, rángatózik, vonaglik, fetreng

összeüt

ige
  • összever, bánt
  • összecsap, összetákol (bizalmas), eszkábál, ácsol, hevenyész, rögtönöz, improvizál, összeábdál (tájnyelvi), összepufol (tájnyelvi)
  • kotyvaszt

részesít

ige
  • részeltet, juttat, ad, nyújt, kiutal, odaítél

szín1

főnév
  • tónus, színárnyalat, kolorit (idegen)
  • arcszín
  • (kártyában): kulőr (szaknyelvi), farba (szaknyelvi)
  • sokféleség, változatosság, változat, árnyalatosság, élénkség
  • jelenlét, megjelenési forma, arculat
  • látszat, jelleg
  • ürügy
  • felszín, felület
  • (színe vminek): java, színe-java, színe-virága