nemigen szinonimái

határozószó
  • alig, aligha, ritkán, nagy ritkán, bajosan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hídfő

főnév
  • támpillér, hídpillér, hídláb, ellenfal, támfal, támoszlop
  • (szaknyelvi): hídfőállás, támaszpont, állás

pást

főnév
  • (szaknyelvi): (vívásban) küzdőtér, plans (idegen)
  • (tájnyelvi): pázsit, fű, legelő, rást (tájnyelvi), gyepszőnyeg
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nemigen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

műt

ige
  • operál, műtétet végez, műtétet hajt végre, felnyit, felvág (bizalmas), beavatkozik

megszeg

ige
  • kettévág, felvág, megvág, megmetsz (tájnyelvi), megszel, felszel, megkezd, megtör
  • áthág, megsért, semmibe vesz, elrúg, fölrúg, kijátszik, megtör, túllép, átlép, violál (régies)
  • (megszegi magát) (tájnyelvi): megmakacsolja magát

megmoccan

ige
  • megrebben, megrezzen, fölneszel

magasröptű

melléknév
  • magasztos, magas, fennkölt, fenséges, emelkedett, átszellemült, szárnyaló, szublimis (idegen)

narancssárga

melléknév, főnév
  • narancs, narancsszín, sárgásvörös, narancspiros, narancsvörös, sötétsárga

odavet

ige
  • odadob, odahajít, odavág, odacsap
  • (hátat) nekitámaszt, odatámaszt, nekitámaszkodik, nekivet
  • kockáztat, feláldoz, lemond (valamiről)
  • odaír, papírra vet, odabiggyeszt
  • vázol, felvázol
  • hozzátold, hozzátesz

lakótelep

főnév
  • lakónegyed, kolónia

kurjant

ige
  • kiált, rikolt, rikkant, üvölt, hujant (tájnyelvi)
  • felkiált

ipariskola

főnév
  • tanonciskola (régies), iparitanuló-iskola, szakiskola

legális

melléknév
  • törvényes, hivatalos, törvényszerű, jogos, jogszerű, legitim

olykor

határozószó
  • néha, alkalomadtán, némelykor, néha-néha, hébe-hóba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, időnként, elvétve

összeköttetés

főnév
  • kapcsolat, érintkezés, korrespondencia (idegen), kötelék, vonatkozás, viszony, kontaktus, reláció
  • ismeretség, nexus, protekció
  • csatlakozás

eksztázis

főnév
  • elragadtatás, egzaltáció, révület, révedezés, önkívület, őrjöngés, transz (bizalmas), delírium, megszállottság
  • örömmámor, diadalmámor, eufória, lelkesültség, lelkesedés, túlfűtöttség, rajongás, ujjongás

séf

főnév
  • (szleng): főnök, vezető, elöljáró, fölöttes, tulaj (szleng), góré (szleng), diri (szleng), fejes (szleng)
  • főszakács, konyhafőnök

pucol

ige
  • tisztít, megtisztít, tisztogat, takarít, pucovál (bizalmas), súrol, csutakol
  • hámoz, pikkelyez
  • (szleng): menekül, elinal, iszkol (bizalmas), meglép (bizalmas), sprintel (szleng), teper (szleng), tép (szleng), söpör (szleng)

nemtelen

melléknév
  • alávaló, hitvány, aljas, tisztességtelen, becstelen, érdemtelen, szégyentelen, galád, ocsmány, gátlástalan, elvetemült, gyalázatos, alantas, arcátlan, szemérmetlen, lelkiismeretlen
  • (régies): közrendű, pórias (régies), paraszt

muzsikus

főnév
  • zenész, játékos, virgináló (régies), hangász (tájnyelvi), cigány (tájnyelvi)

nyomorog

ige
  • tengődik, kínlódik (bizalmas), zsugorog (tájnyelvi), döglődik (durva), teng, sínylődik, senyved, szűkölködik, szükségben él, szükséget lát, nélkülöz, éhezik, nélkülözések közt él, nehéz sorban él, sanyarog, vegetál, kuncsorog (tájnyelvi), kuporog (tájnyelvi), szigorog (tájnyelvi), vergődik (tájnyelvi), meg van szorulva, nincs semmije, nyomorban él, ínségben él Sz: úgy él, mint a barátok szamara; csak éppen hogy teng-leng

príma

melléknév
  • nagyszerű, kitűnő, kiváló, elsőrendű, elsőrangú, első osztályú, legjobb minőségű, minőségi, pazar, remek, ízléses, pompás, klassz (szleng), szuper (szleng), klasszis (bizalmas), tuti (bizalmas)

nézőtér

főnév
  • előadóterem, auditórium (régies)
  • (színházi): ház (szaknyelvi)
  • lelátó

megtestesül

ige
  • testet ölt, inkarnálódik (idegen)
  • tárgyiasul, objektiválódik

óceán

főnév
  • tenger, világtenger

provokáció

főnév
  • provokálás (idegen), kihívás, párbajra hívás
  • felbujtás, izgatás, lázítás, uszítás
  • beugratás, belekötés