óceán szinonimái

főnév
  • tenger, világtenger

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szivarfa

főnév
  • bigebecő (tájnyelvi), trombitafa

morcos

melléknév
  • morc, mogorva, mord, morózus, mordiális (régies), barátságtalan, zord, harapós, rosszkedvű, kedvetlen, nyers, rideg
  • zsémbes, zsémbelődő, duzzogó, nyűgös, házsártos (bizalmas), zsörtölődő, dörmögő, durcás (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a óceán szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

novella

főnév
  • elbeszélés, történet, sztori (bizalmas), beszély (régies)
  • (szaknyelvi): póttörvény, törvényzáradék

mesebeszéd

főnév
  • (bizalmas): koholmány, híresztelés, mendemonda, szófia beszéd (régies), dajkamese, halandzsa (bizalmas), szódara (tájnyelvi), mese habbal (bizalmas), mese mese, meskete, smonca (szleng), lárifári, szóbeszéd, mellébeszélés Sz: hol volt, hol nem volt-féle beszéd; királyfia Kis Miklós beszéde

melles I.

melléknév
  • nagy mellű, széles mellű, dús keblű, begyes (tájnyelvi), mellyes (tájnyelvi), csecses (tájnyelvi)

megdöglik

ige
  • kimúlik, elpusztul, elhull, felfordul (durva), meggebed (durva), bekrepál (szleng), kimurdál (tájnyelvi), megszuvad (tájnyelvi), kileheli a páráját, kiadja a páráját
  • (durva): meghal, elpatkol (durva), fűbe harap (bizalmas), feldobja a talpát (szleng), kipurcan (szleng)

nyomakodik

ige
  • furakodik, tolakodik, tolakszik, tolong, nyomakszik, nyomul, dúvádik (tájnyelvi), tülekedik
  • előrenyomul, előrefurakodik, előrehatol

ördögcérna

főnév
  • elevengát (tájnyelvi), lícium, semfűsemfa (tájnyelvi)

lendületes

melléknév
  • energikus (idegen), dinamikus (idegen), életerős
  • határozott, erőteljes, erélyes, kemény
  • tüzes, élénk, friss, eleven lelkes, lelkesítő

legutóbbi

melléknév
  • legújabb, legfrissebb, legutolsó, utolsó, legmodernebb, legkorszerűbb, mostani
  • legközelebbi

jóltart

ige
  • ellát, traktál, etet, megvendégel

lián

főnév
  • kúszónövény, futónövény, indás növény

összecsuklik

ige
  • megroggyan, behajlik
  • összeesik, összeroskad, összerogy, összedől, összeroggyan, összeroppan, összeomlik, leomol
  • elalél, elájul, eszméletét veszti, bekómál, kollabál (idegen), elerőtlenedik, elnehezül (tájnyelvi), ledübben (tájnyelvi), elhal (tájnyelvi)

páternoszter

főnév
  • felvonó, örökmozgó, folytonjáró, lift

elképzelhető

melléknév
  • hihető, lehetséges, valószínű, megvalósítható, keresztülvihető, használható, ésszerű, elgondolható

stupid

melléknév
  • buta, együgyű, bárgyú, gügye, ostoba, korlátolt, tökkelütött, hatökör, fajankó, tökfilkó, hülye, idióta, félnótás, gyagya, kelekótya, sügönye (bizalmas)

relikvia

főnév
  • ereklye, emléktárgy, emlék

óda

főnév
  • himnusz, dicsőítő ének, ünnepi költemény

néz

ige
  • figyel, lát, szemlél, nézelődik, nézeget, bámul, pillant, rámered, les, kémlel, kandikál, kukucskál, vizslat, tekint, pislog, fixál, fixíroz (bizalmas), csipáz (szleng), skubizik (szleng), stíröl (szleng), kamerázik (szleng), biluxol (szleng), kuksizik (szleng), kukkol (szleng), szemeit ráfüggeszti (régies) Sz: mereszti a szemét; szemmel követ (valakit); legelteti rajta a szemét; hizlalja a szemét; meregeti a pilácsot
  • (valakinek, valaminek): hisz, gondol, vél, ítél, tekint
  • becsül
  • keres, kutat, utánajár
  • (valamire): ellenőriz, szemmel tart, vigyáz, ügyel
  • helyezkedik (valami irányában), nyílik (valahova)

oszlop

főnév
  • pillér, tartóoszlop, állvány, pilon (idegen), támaszték, kariatida (szaknyelvi), atlasz (szaknyelvi), obeliszk, bálvány (régies)
  • pózna, rúd, cövek, karó, cölöp
  • támasz, gyám, dúc
  • hasáb, kolumna (szaknyelvi)

rázós

melléknév
  • (út): zötyögős, zötyögtető, döcögős, hepehupás, gödrös, hányós (tájnyelvi)
  • (bizalmas): kellemetlen, veszedelmes, veszélyes, kockázatos, kényes, ciki (szleng), húzós (szleng)

ókor

főnév
  • hajdankor, antik kor
  • paleozoikum (szaknyelvi)

mihamarabb

határozószó
  • mielőbb, csakhamar, hamarosan, gyorsan

öltözet

főnév
  • ruházat, ruha, ruhanemű, toalett, viselet, gála, ornátus (idegen), öltözék, mez, ancúg (bizalmas), kosztüm, szerelés (szleng), szerkó (szleng), cucc (bizalmas), bőr (szleng)

rekedt1

melléknév
  • (régies): fülledt, áporodott
  • (régies): elzárt, rejtett