nőies szinonimái

melléknév
  • lányos, női, asszonyi, feminin (választékos), férfiatlan
  • lágy, könnyed(bizalmas)
  • (pejoratív): hitvány, félénk, pipogya, gyámoltalan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

büszke

melléknév
  • önérzetes, magabiztos, öntudatos, magabízó (választékos)
  • (valakire, valamire): nagyra van (valamivel), dagad a büszkeségtől
  • kevély, gőgös, dölyfös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), hetyke, kivagyi, fennhéjázó, felfuvalkodott, pökhendi, karót nyelt, nyársat nyelt, arrogáns, hencegő, felvágós, elbizakodott, pöffeszkedő, nagymellű, hivalkodó, kérkedő, beképzelt, önelégült, önhitt, öntelt, fölényes, leereszkedő, nagyképű, páváskodó, elbízott, begyes (tájnyelvi), kitarti (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi) Sz: a bíró kocsisa sem kevélyebb nála; feltartja az orrát, mint a zámolyi borjú; fenn hordja a fejét; fenn van a lován, létrát kell tenni melléje, hogy leszállhasson; kevély, mint a kanpáva; kevély, mint a pulykakakas; nagy mellel van; neki a bíró is csak fitty; nem hajlik a dereka; rátartja magát, mint a mécs; úgy feszít, mint két malac egy zsákban
  • (régies): délceg, nyalka, kényes (tájnyelvi)
  • emelkedett, magasztos, méltóságteljes, fenséges, fejedelmi, uralkodói, fennkölt
  • nagyratörő, nagyralátó

tutor

főnév
  • gyám
  • pártfogó, gyámolító, mentor (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nőies szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

napolaj

főnév
  • naptej, fényvédő krém

megvéd

ige
  • megvédelmez, megoltalmaz, megóv, védelmébe vesz, megőriz, konzervál, megment, lándzsát tör (valaki mellett)
  • (tételt) igazol, bebizonyít, alátámaszt, megindokol

megsemmisül

ige
  • elpusztul, ledől, leomlik, romba dől
  • meghal, életét veszti, semmivé válik, elenyészik, odavesz, ottmarad
  • kihal
  • elég, elhamvad, tűz martalékává válik
  • elhasználódik, tönkremegy, elromlik, szétfoszlik
  • elillan, tovaszáll
  • elkedvetlenedik, kedvét veszti, összeomlik, csalódik, megtörik

mari

melléknév, főnév
  • (szaknyelvi): cseremisz

népnevelő

főnév
  • (régies): néptanító (régies)
  • iskolamester (régies), rektor (régies)
  • (tréfás): gumibot, gumlájderbot (szleng), hátdörgős (szleng), Kádár-kolbász (szleng), sűrített marxizmus (szleng), tomfa (szleng), ütleg

opus

főnév
  • mű, munka, alkotás
  • kompozíció

lebzsel

ige
  • lustálkodik, henyél, tunyálkodik (régies), lazsál (bizalmas), heverészik, helébel (régies)
  • cselleng, lábatlankodik, lézeng, ólálkodik, ámmog (tájnyelvi), balamutál (tájnyelvi), dángubál (tájnyelvi), encseleg (tájnyelvi), henyerál (tájnyelvi), ácsorog
  • (szleng): várakozik, álldogál

lakóhely

főnév
  • lakhely, domicilium (régies)
  • cím, lakcím
  • lakás, otthon, ház, szállás, hajlék, lak, kégli (szleng), rezidencia (idegen)

itteni

melléknév
  • helyi, helybeli, helybeni
  • közeli, szomszédos, szomszéd

lélekjelenlét

főnév
  • önuralom, nyugalom, higgadtság, összeszedettség, hidegvér

osztozkodás

főnév
  • osztozás, felosztás, szétosztás, osztály (régies), risztelés (szleng)
  • (tájnyelvi): veszekedés, civakodás, balhé (szleng), hepaj (szleng), bruszt (szleng)

pajkos

melléknév
  • játékos, virgonc, eleven, gézengúz, szertelen, csintalan, huncut, hamiskás, vásott, haszontalan, rosszcsont, rakoncátlan, kópé, csínytevő, jobbsincs (tájnyelvi), ugrifüles (tájnyelvi), játszi, bohó, bolondos
  • játszadozó, fürge (tájnyelvi), mozgékony
  • illetlen, pajzán, sikamlós, kétértelmű, dévaj (választékos), frivol

elejt

ige
  • elhullat, elszór, eldob, leejt, lepottyant
  • lelő, leterít, megöl, lenyilaz, elpusztít, elfog
  • (megjegyzést): megemlít, megpendít
  • (vádat): visszavon, megszüntet, eláll (valamitől)

silány

melléknév
  • gyenge, fejletlen, satnya, gyatra, gyarló, gyarvány (tájnyelvi), nyápic, nyamvadt, nyámnyila, gyeszora (tájnyelvi)
  • értéktelen, haszontalan, olcsó, hitvány, vacak, gyenge, vásári (pejoratív), ócska, tré, tréfli (bizalmas), krajcáros (régies), gyepász (tájnyelvi), bóvli, csapnivaló, selejtes, eladhatatlan, dibdáb, lepra (durva), szar (durva)
  • alávaló, aljas, jellemtelen, mihaszna, romlott, semmirevaló, semmirekellő, erkölcstelen, gyalázatos, becstelen
  • tartalmatlan
  • szellemtelen, otromba, ildomtalan (tájnyelvi)

ragaszkodás

főnév
  • hűség, lojalitás, kötődés, fűződés (választékos), csatolódás (régies), tapadás (régies), simulás (régies), vonzódás, odaadás, rajongás, törődés, engedelmesség, kitartás, állhatatosság, tántoríthatatlanság

növekedő, növekvő

melléknév
  • emelkedő, fokozódó
  • áradó, dagadó, terjedő, továbbharapódzó, továbbharapózó

nagyszülő

főnév
  • öregszülő (tájnyelvi), igenszülő (tájnyelvi)

odamutat

ige
  • megmutat, felmutat
  • (valamire): utal, rámutat, vall, következtetni enged

pusztító

melléknév
  • romboló, megsemmisítő
  • ádáz, dühöngő, tomboló, borzasztó, iszonyatos
  • vad, kegyetlen, könyörtelen, esztelen, barbár, vandál
  • gyilkos, halálos, öldöklő, vérengző, vérszomjas
  • ártalmas, káros, mérges, mérgező, toxikus (szaknyelvi)

nyerő

melléknév
  • nyertes, győztes, bajnok, favorit
  • (szleng): menő (szleng), szuper (bizalmas)
  • klassz (bizalmas), oké (szleng)
  • (tájnyelvi): sarkantyú

mellékvágány

főnév
  • kitérővágány, átrakóvágány, holtvágány, vakvágány, iparvágány, kitérő, mellékút

oldalág

főnév
  • oldalhajtás, oldalvesző
  • mellékág

ráfér

ige
  • elfér, felfér, rámegy, megfér (tájnyelvi), rámegyen (régies), rátér (régies)
  • (valakire, valamire): szüksége van rá, kell, elkel