mindenfelé szinonimái

határozószó
  • mindenüvé, minden irányban, mindenhova, erre is, arra is
  • mindenütt, mindenhol, körös-körül, sokfelé, úton-útfélen, széltében-hosszában, jobbra-balra, országszerte, szerteszerint (régies)

mindenféle szinonimái

melléknév
  • vegyes, mindenfajta, mindennemű, heterogén, miegymás
  • sokféle, különféle, különnemű

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bonyodalom

főnév
  • probléma, nehézség, bökkenő, akadály, baj, zavar, szorultság, szorult helyzet, vesződség, szövevény, kellemetlenség, bosszúság, dilemma, komplikáció, slamasztika, bizonytalanság, félreértés, gubanc (szleng), gond, hűhó, teketória, ribillió, útvesztő, labirintus, felhajtás, felbolydulás, alkalmatlanság, válság, galiba, ágbog (régies), bonyolulat (régies), bonyolgás (tájnyelvi), galamuta (tájnyelvi), galibaság (tájnyelvi), kalamitás (régies)
  • cselekmény, fordulat

töltet

főnév
  • robbanóanyag, töltés, lövedék, lőszer
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mindenfelé szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

mely

névmás
  • melyik
  • mi
  • (választékos): mennyire, milyen
  • amely

megalapoz

ige
  • alátámaszt, indokol, megokol, magyarázatot ad, magyaráz, etablíroz (régies), kifejt, értelmez, megvilágít, kellő megvilágításba helyez

manó

főnév
  • kobold, törpe, gnóm (idegen), dzsinn (idegen), mumus, bókuska (tájnyelvi)

ledönt

ige
  • lerombol, letarol, letaszít, lelök, fellök, lesodor, lever, elfektet, leduvaszt (tájnyelvi), ledűt (tájnyelvi), lekalamol (tájnyelvi)
  • elbuktat, megdönt

mesterséges

melléknév
  • művi, csinált, emberkéz alkotta, mű, szintetikus
  • fiktív

nagyvonalú

melléknév
  • nagystílű, elegáns, előkelő, nagyvilági, nagyszerű
  • nagyszabású, lendületes, hatalmas
  • bőkezű, adakozó, gavalléros, jótevő, nagylelkű, gáláns (választékos)
  • elnéző, engedékeny
  • előzékeny, készséges, kuláns (régies)

koszt

főnév
  • élelmezés, ellátás, gondoskodás
  • étkezés
  • étel, élelem, eleség, táplálék, ennivaló, eledel, elemózsia, harapnivaló, kaja (bizalmas), zaba (bizalmas)

konföderáció

főnév
  • szövetség, liga, államszövetség

hóhányó

melléknév, főnév
  • szélhámos, csaló, megbízhatatlan, kókler, simlis (szleng), svihák (bizalmas), svindler (bizalmas), malmos (szleng), firkás (szleng), széltoló (bizalmas)

kötöz

ige
  • köt, odaerősít, összefűz, madzagol (bizalmas), csomóz
  • kévéz
  • bekötöz, pólyáz

nekigyürkőzik

ige
  • hozzálát, hozzáfog, hozzákezd, nekifog, nekilát, nekiveselkedik, nekifekszik, nekidurálja magát (bizalmas), nekibuzdul, nekilódul, rászánja magát, nekikészül, hozzákészül, nekifohászkodik, megfogja a dolog végét, nekihuzakodik (tájnyelvi)
  • nekivetkőzik, felgyűri az inge ujját, nekitürkőzik (tájnyelvi), köpi a markát, felgyürkőzködik (tájnyelvi)

odahat

ige
  • befolyásol, érvényesít
  • intézkedik

deszka

főnév
  • deszkalap, fatábla, léc
  • palló

regenerál

ige
  • megújít, felújít, felélénkít, felüdít, felfrissít, serkent, felpezsdít, vitalizál, stimulál, rekreál (szaknyelvi), reaktivál (szaknyelvi)

passzíva

főnév
  • tartozás, teher, kötelezettség

mindennapi

melléknév
  • naponkénti, mindennapos
  • banális, köznapi, szimpla (bizalmas), hétköznapias, lapos, szokott, szokásos, közönséges, prózai, profán (idegen), konvencionális, vulgáris, ordináré, általános, szokványos, megszokott, hétköznapi, átlag, tucat, semmitmondó, elkoptatott, közhelyszerű, elcsépelt, kicsinyes, átlagos, sablonos, elnyűtt, triviális

mellékhajó

főnév
  • oldalhajó

muszáj I.

ige
  • kell, szükséges
  • kényszerül (valamire), kénytelen

parázs II.

melléknév
  • heves, égő, szenvedélyes, izzó
  • élénk, éles (vita)
  • (étel): puha, omlós, porhanyós, purzsás (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): silány, sovány

mogyoró

főnév
  • csunga (régies), arachis (szaknyelvi)
  • (szleng): here, orchis (szaknyelvi), testis (szaknyelvi), hím ivarmirigy (szaknyelvi), tök (szleng), tojás (szleng)

megbukik

ige
  • kudarcot vall, csődöt mond, befullad, bedöglik (bizalmas), bekrepál (szleng), meghiúsul, megfeneklik, füstbe megy, csődbe jut
  • megdől, összeomlik
  • belebukik, tönkremegy, rajtaveszt
  • elbukik, osztályt ismétel, elzúg (bizalmas), elhasal, elvágódik (bizalmas), elperecel (szleng), elcsúszik (bizalmas), repetázik (szleng), szaltózik (szleng), marasztalják (szleng), leveri a lécet (szleng)
  • kifütyülik, felsül, lebőg (szleng), leszerepel (bizalmas)
  • (tájnyelvi): alábukik, lemerül, alámerül

nadír

főnév
  • (szaknyelvi): talppont, mélypont

párttag

főnév
  • pártember (bizalmas)
  • tagtárs
  • elvtárs