megszokik szinonimái
ige
- hozzászokik, hozzáedződik, hozzáidomul, beleszokik, beletörik (valamibe), belejön, betörik, megbarátkozik
- rászokik, szokásává válik Sz: hozzászokott, mint a szamár a böjthöz
- megmelegedik, megmelegszik, akklimatizálódik, meghonosul, alkalmazkodik, beilleszkedik, beízeledik (tájnyelvi), megjuhodzik (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
betöm
ige
- beletöm, beleprésel, belezsúfol, összezsúfol, beszuszakol (tájnyelvi), belegyömöszöl, belegyűr
- betölt, feltölt, kitöm, teletöm, telerak, (fogat) plombál, bedugaszol, bedug, eldugaszol, eldugít, elzár, tömít, cementál (szaknyelvi), eltorlaszol, elrekeszt, becsinál (tájnyelvi), betemet
sír2
főnév
- sírverem, sírgödör
- sírbolt, kripta, sírkamra
- sírhant, sírdomb, sírhalom
- (régies): temetőhely, temetőkert
megkopaszt
ige
- letollaz, lecsupaszít, lekopoz (tájnyelvi), megkoppoz (tájnyelvi), megköpeszt (tájnyelvi), megtép (régies), megmelleszt (tájnyelvi), megtisztít, megpucol (bizalmas)
- lenyír, levág, megnyír, lekopaszt
- (bizalmas): kifoszt, kiforgat, megrövidít, megrabol, meglop, kizsebel, kisemmiz, kizsigerel (választékos), kipucol (szleng), kirabol, kirámol, kipakol (szleng)
levisz
ige
- lecipel, lehord, lehurcol, lehordoz
- (út, lépcső): levezet, lemegy
- eltávolít, lemos, letisztít, eltüntet
- lehorzsol (bőrt)
- (lázat): csökkent, lehúz, mérsékel, megszüntet
- lesodor, lemos, lefúj
- leszakít, letép, elvisz
lényegtelen
melléknév
- mellékes, jelentéktelen, másodrendű, másodrangú, harmadrendű, harmadrangú, huszadrangú, elhanyagolható, imponderábilis (idegen), irreleváns (szaknyelvi), formális, érdektelen, tárgytalan, közömbös, almás (szleng)
- apró-cseprő, kisszerű, csip-csup, piszlicsáré (bizalmas), piti, pitiáner (bizalmas), vicik-vacak, szir-szar (durva)
- kicsi, elenyésző, parányi, szemernyi, mákszemnyi, mákszem, csepp, cseppnyi, csipet, csipetnyi, fikarc, fikarcnyi, szikrányi, hajszál, hajszálnyi, paraszthajszálnyi, árnyalatnyi, gondolatnyi
- csekély, csekélyke, minimális
kispap
főnév
- papnövendék, növendékpap, teológus, szeminarista (régies), levita (idegen)
- (tájnyelvi): segédlelkész, káplán
kínlódás
főnév
- fájdalom, szenvedés, nyavalygás, gyötrődés, gyötrelem, vergődés, vívódás, keserv, bánkódás, szorongás, szívfájdalom
- vesződség, erőlködés, küszködés, küzdelem, fáradság, baj
hasztalan I.
melléknév
- haszontalan, meddő, hiábavaló, kárba veszett, hívságos, hiú, üres, eredménytelen, sikertelen
modoros
melléknév
- mesterkélt, erőltetett, hamis, színlelt, betanult, kimódolt, keresett, természetellenes, csinált, felvett, finomkodó, negédes, tettetett, affektált, megjátszott
pótvizsga
főnév
- osztályvizsga
- javítóvizsga, utóvizsga, uvé (bizalmas), bakugrató (szleng), éretlenségi (szleng), utolsó összecsapás (szleng)
megszorul
ige
- megakad, beleszorul Sz: szorul, mint kutya a karó közt; elvan, mint kutya a kútban
- megreked
- elszegényedik, szükséget szenved, leég (bizalmas), legatyásodik (bizalmas), lerobban (szleng), pénzszűkében van, megszűkül (tájnyelvi) Sz: üres a bukszája(valakinek)(valakinek)
megjelöl
ige
- kiemel, hangsúlyoz, megjegyez (régies), pécéz (régies), meghatárol (régies), kihatárol (tájnyelvi)
- rányomja a bélyeget, rásüti a bélyeget, megbélyegez (pejoratív), billogoz (szaknyelvi), stigmatizál
- kijelöl, megszab, megvon, előír, előirányoz, diktál, meghatároz, megnevez, megállapít, rögzít, szabályoz, kifőz (választékos), indigitál (régies), denotál (idegen)
mérce
főnév
- mérőeszköz, mérőműszer, mérőedény, mérőléc, mérőrúd, mérővessző, colstok, méterrúd, méter, szintmérő, vízállásjelző, vízállásmérő, ugrómérce, kitűzőrúd
- (régies): mérő, gabonamérték
- mérték, igény, követelmény, szint, kánon (szaknyelvi), norma, etalon (szaknyelvi)
önszántából
határozószó
- önként, szabadon, készakarva, kéretlenül, magánszorgalomból, magamagától, magától, benevolenter (idegen)
megvalósíthatatlan
melléknév
- kivihetetlen, keresztülvihetetlen, elképzelhetetlen, utópisztikus, lehetetlen, illuzórikus, impraktikábilis (idegen), elérhetetlen, halva született, életképtelen, irreális, képtelen
örökre
határozószó
- örökkön-örökké, mindörökké, végleg, örökké, egyszer s mindenkorra, minden időkre
- mindhalálig, a sírig, a síron túl is