megsimogat szinonimái

ige
  • megcirógat, megcirókáz (tájnyelvi), megsíkogat (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): megver, elpüföl (bizalmas), elpáhol (bizalmas), eltángál (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

földi I.

melléknév
  • földlakó, evilági, terresztrikus (szaknyelvi), földünkhöz tartozó(idegen)
  • alacsony (növény), kúszó, földben termő
  • tapasztalható, átélhető, elérhető, reális
  • prózai, anyagias, fizikai, banális, köznapi, közönséges, földhözragadt
  • mulandó (élet), világi

takarít

ige
  • tisztít, tisztogat, megtisztít, rendet rak, rámol, csinosít, pucol (bizalmas), pucovál (bizalmas), seper, porol
  • selejtez, kiszór, kiönt, kidob, kidobál, kihajít, kihajigál, szelektál
  • arat, begyűjt, behord, betakarít, takar (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megsimogat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megítél

ige
  • értékel, elbírál, ítéletet alkot, bírál, megállapít, jellemez, minősít, felmér, felbecsül, kimond, kinyilvánít, állást foglal, megvizsgál
  • elítél, ítélkezik (valaki fölött), kritizál, megbírál, kifogásol, ócsárol, becsmérel, leszól, leránt (bizalmas), szapul (bizalmas)
  • elrendel, odaítél, odaad

letorkol

ige
  • elhallgattat, elnémít, legorombít (bizalmas), ledorongol, letromfol (bizalmas), leint, lehurrog, rendreutasít, rápirít, lepisszent (tájnyelvi), lepisszeg, beléfojtja a szót, torkára forrasztja a szót, torkára fagyasztja a szót, lekussol, ledörög (tájnyelvi), ledarabol (tájnyelvi), leapacsol (tájnyelvi), letácsol (tájnyelvi) Sz: nyakába kanyarítja a szót

lelkesedik

ige
  • lelkesül, lelkendez, hevül, rajong, lelkendezik, el van ragadtatva, buzog (bizalmas), örül, ujjong, exultál (idegen)

közbiztonság

főnév
  • közbátorság (régies)

megnyúz

ige
  • lenyúz, lefejti a bőrét, lebőröz, bőrtelenít, lehámoz, lehánt
  • kifoszt, kihasznál, tönkretesz, rászed (bizalmas), bepaliz (bizalmas), becsap

mézga

főnév
  • gyanta, macskaméz (tájnyelvi), kolduscsipa (régies), macskagumi (tájnyelvi), csipa (tájnyelvi), hangyaméz (tájnyelvi)

zárszámadás

főnév
  • végelszámolás, elszámolás
  • mérleg

kisbirtokos

főnév
  • kisnemes, kurtanemes, bocskoros nemes, hétszilvafás (nemes), telkes gazda, kisgazda

kimagaslik

ige
  • kiemelkedik, kiugrik, kitűnik, kilátszik, ellátszik, szembeötlik
  • jeleskedik, dominál (idegen), felülmúl, fölötte áll a többinek

háromszínű

melléknév
  • tricolor (idegen)

kivégez

ige
  • likvidál, megöl, másvilágra küld, elveszt (régies)
  • meggyilkol, kicsinál (szleng), kinyír (szleng)
  • befejez, elvégez, megold

mintakollekció

főnév
  • mintagyűjtemény, választék

napozik

ige
  • napfürdőzik (választékos), napfürdőt vesz, sütkérezik, napkúrázik, sütteti a hasát

csatározás

főnév
  • összecsapás, csata, harc, küzdelem, összetűzés, ütközet, csetepaté, villongás, tűzpárbaj

porlasztó

főnév
  • karburátor (idegen), gázosító
  • fúvófej, szórófej, pulverizátor (idegen)

öregít

ige
  • vénít, korosít

megszabadító

melléknév, főnév
  • megmentő, felszabadító, megváltó

meghonosít

ige
  • behoz, bevisz, bevezet, elterjeszt, áttelepít, betelepít, honossá tesz, letelepít, átvesz, alkalmaz, megtenyészt (régies), akklimatizál (idegen)
  • átültet, meggyökereztet, megismertet, elindít, megindít, közkeletűvé tesz, kezdeményez, életbe léptet, rászoktat, elkezd, elfogadtat

menet

főnév
  • menetelés, gyaloglás, díszmenet, gyalogmenet, mars
  • fölvonulás, körmenet
  • karaván
  • játszma, játék, forduló, asszó (szaknyelvi), csörte
  • mérkőzés, összecsapás
  • haladás, gyaloglás, menés, elmozdulás, helyváltoztatás, mozgás
  • csavarmenet
  • járat
  • forduló

ölyv

főnév
  • ölyü (régies), kánya (tájnyelvi)

megtestesül

ige
  • testet ölt, inkarnálódik (idegen)
  • tárgyiasul, objektiválódik

lidérc

főnév
  • (ártó) szellem, kísértet, tündelevény (régies), üzenbus (régies), boszorkány, iglic, tüzesember (tájnyelvi), tünet (tájnyelvi)
  • lidércfény, lidércláng, fénykígyó
  • lidércnyomás
  • aggodalom, félelem, szorongás, rettegés

mérlegelés

főnév
  • latolgatás, fontolgatás, töprengés, okoskodás, meggondolás, körültekintés, konszideráció (idegen), tépelődés, gondolkodás, elmélkedés, elbírálás, rágódás
  • megmérés, mázsálás
  • felbecsülés, taksálás, becslés, kalkulálás, számvetés

önző

melléknév
  • önös, egoista, számító, szűkkeblű, haszonleső, parazita, egocentrikus, énközpontú, önközpontú, individualista (idegen)
  • smucig (bizalmas), fukar, irigy, nyereséghajhászó, nyereségvágyó Sz: csak a magáét nézi; nem néz se istent, se embert