önző szinonimái
melléknév
- önös, egoista, számító, szűkkeblű, haszonleső, parazita, egocentrikus, énközpontú, önközpontú, individualista (idegen)
- smucig (bizalmas), fukar, irigy, nyereséghajhászó, nyereségvágyó Sz: csak a magáét nézi; nem néz se istent, se embert
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
nevelés
főnév
- gondozás, ellátás, eltartás, élelmezés, etetés, táplálás
- szoptatás, dajkálás
- tenyésztés, sokasítás (régies), termesztés
- tanítás, oktatás, képzés, iskolázás, alakítás, formálás, művelés, csiszolás, pallérozás, finomítás, nemesítés, tökéletesítés
- gyerekszoba (választékos)
- kiképzés, idomítás, dresszírozás (idegen), leckézés
- edzés, tréning, gyakoroltatás
nyugton
határozószó
- nyugodtan, zavartalanul, békésen, csendesen, bántatlanul, türelmesen, higgadtan
- veszteg (bizalmas), egy helyben, bizton, mozdulatlanul
moslék
főnév
- ételmaradék, maradék
- mosogatólé, szennyvíz, csáva (régies), locs (tájnyelvi)
- (pejoratív): kotyvalék (pejoratív), lötty, hányadék, okádék (durva), szar (durva), lötyedék (tájnyelvi)
- (durva) (jelzőként): undorító, ehetetlen, pocsék, szemét, piszok, mocsok, disznó, szar (durva)
őfelsége
főnév
- őméltósága, felség, fenség
- király, királynő, császár, császárnő, főherceg, főhercegnő
megakaszt
ige
- megállít, feltartóztat, feltart, visszatart, removeál (idegen), intertál (tájnyelvi), elakaszt
- eltorlaszol, megbénít
- félbeszakít, közbevág, szavába vág, letorkol, közbeszól, közbelép
- (szaknyelvi): megfog, kifog, kihalász
eltemet
ige
- elhantol (választékos), elföldel, örök nyugalomra helyez (választékos), végső nyugalomra helyez (választékos), megadja a végtisztességet (valakinek), utolsó útjára kísér, elbúcsúztat, eltakarít, sírba tesz, sírba helyez, visszaadja a földnek, inhumál (régies), elás, elkapar (pejoratív), elsírol (tájnyelvi), elhomlít (tájnyelvi)
- betemet, beborít, maga alá temet, elnyel, magába fogad
- elrejt, elfed, elleplez, palástol, elkendőz, eltitkol
szélvész
főnév
- szélvihar, orkán, fergeteg, tátorján (tájnyelvi), viheder (tájnyelvi), vihornya (tájnyelvi)
- forgószél, ciklon, hurrikán, tornádó, tájfun
sajtol
ige
- présel, nyom, nyomtat, facsar, csavar, sutul (tájnyelvi)
- tapos
- (választékos): gyötör, kínoz, nyomorgat
- alakít, formál
öreg I.
melléknév
- idős, agg, megvénült, hajlott korú, koros, matuzsálem, veterán, élemedett, éltes, vén, kipróbált, trottyos (bizalmas), idejeveszett (tájnyelvi), öregecske (tájnyelvi) Sz: megette már kenyere javát; elhullatta már a csikófogait; a szöszt is pösznek mondja; a hamut is mamunak mondja; a cinterem felé fordult már a rúdja; a málét se rághatja; a kriptakulcsot keresi; alkonyodik a napja; attól is fél, hogy az árnyékban megbotlik; csisz el, csosz el, bocskor; csoszog, nem jár; csüng a feje bal felé; egyidős a postaúttal; egyik lába a koporsóban van; eleget próbálja a tűfokot, mégsem találja; elérte a sok péntek (tájnyelvi); elkopott a foga; elunta a frisset, csak a lassút járja; estefelé van; görnyed évei súlya alatt; három lábon jár; hosszú belet húztak neki; inában van már a lotyogó nadrág; kenyerének javát megette; kettő helyett hármat lát; kikopott a sátoros ünnepekből; leánya is vénasszony (nőről); már a bíróságból is kiaggott; már lotyog a nadrágja; már sok karácsonyi szilvát evett; másodszor gyermek; mihelyt botlik, mindjárt esik; nem mai gyerek; nem bírja már a farát; öreg, mint az országút; pép az étke; régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta; sok pénteket ért már; sok húsvéti bárányt megevett; sokat szólott neki a kakukk; szájában két foga tartja az istrázsát; szemheggyel lát, fülheggyel hall; tisztes korú; töpörtő az orcája; tudja, mikor veszett Belgrád; túl van már az innenen; unja már a frisset, csak a lassút járja; vén, mint a postaút; vénebb az országútnál; vénebb a tízparancsolatnál; vénebb a Mátránál; virág volt, kóró lett
- kemény, rágós, inas, porcogós, csimbókos (tájnyelvi)
- régi, ócska, viseltes, avult, kopott, ósdi, özönvíz előtti
- (idő) késő
- (régies): nagy
rögtönzött
melléknév
- hevenyészett, ideiglenes, ad hoc (idegen), spontán, tervezetlen
- elkapkodott, elsietett
összecsapás
főnév
- hevenyészés, rögtönzés, tákolás (bizalmas), rittyentés (bizalmas)
- konfliktus, küzdelem, harc, ütközet, csata, csetepaté (bizalmas), összetűzés, haddelhadd (bizalmas)
- párviadal, mérkőzés, csatározás, asszó (szaknyelvi), csörte, meccs, tusa, menet
sáfárkodik
ige
- gazdálkodik, gondját viseli (valaminek), gondoskodik (valamiről), törődik (valamivel)