megsebesül szinonimái

ige
  • megsérül, sebet kap, találat éri

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dicsekedik, dicseksz

ige
  • kérkedik, henceg, hetvenkedik, büszkélkedik, fitogtat (valamit), felvág, fennhéjáz, hivalkodik, anzágol (bizalmas), dicsérkedik (tájnyelvi) Sz: tömjénezi magát (szleng); adja a bankot (szleng); játssza az eszét (szleng); döngeti a mellét; féltéglával veri a mellét

élénk

melléknév
  • eleven, friss, mozgékony, életteli, izgő-mozgó, nyüzsgő, virgonc, csintalan, játékos, ugrabugra, temperamentumos, dinamikus, energikus
  • gyors, fürge, szapora
  • mozgalmas, eleven, pezsgő, parázs (vita)
  • heves, zajos
  • rikító, harsány, harsogó, feltűnő, csiricsáré
  • (stílus): szemléletes, fordulatos, lendületes, plasztikus
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megsebesül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megingat

ige
  • megrendít, kizökkent, eltántorít, elbizonytalanít, elbátortalanít, letör, lever, elcsüggeszt, megszédít (bizalmas)

létesítés

főnév
  • alapítás, szervezés, létrehozás, teremtés, megteremtés, megalkotás

lélekszám

főnév
  • lakosságszám, létszám

közbeeső

melléknév
  • közbenső, közbülső, középső, közben levő
  • közbeiktatott

megnyír

ige
  • megrövidít, megkurtít, lenyír, levág, megkopaszt, megmetél, megstuccol
  • megmetsz, megnyes

metszett

melléknév
  • csiszolt, gravírozott (idegen), vésett

zargat

ige
  • kerget, hajszol, űz, üldöz
  • alkalmatlankodik, zaklat, piszkál, macerál (bizalmas), buzerál (szleng), nyakára jár, rászáll (valakire), molesztál, szekíroz (bizalmas), szekál (bizalmas), vegzál (régies), üldöz, ostromol
  • sürget, nógat, noszogat

kirobban

ige
  • felrobban, szétrobban, levegőbe repül, explodál
  • előtör, kitör, felszínre tör
  • (háború) kitör
  • felzúg, felharsan, felmorajlik
  • indulatba jön, dühbe gurul, haragra gerjed
  • kitudódik, kipattan

kilét

főnév
  • (birtokszóként): személyazonosság, kivolt (régies)

harmadosztályú

melléknév
  • (régies): harmadikos
  • gyenge, silány(szleng)

kívánalom

főnév
  • (régies): kívánság, óhaj, vágy, desideratum (régies)
  • követelmény, elvárás, feltétel, előírás, szabály, igény, posztulátum (szaknyelvi)

minisztertanács

főnév
  • kabinet, kormány, kormányzat

napkorong

főnév
  • Nap, naptányér (régies), Isten tányérkája (tájnyelvi)

császár

főnév
  • (római) cézár, (orosz) cár, (japán) mikádó, (török) szultán, (iráni) sah, (abesszin) négus
  • imperátor, uralkodó
  • (bizalmas): nagymenő (szleng)
  • nagyfőnök (szleng), góré (szleng), parancsnok, fejes (bizalmas), kiskirály
  • (bizalmas): császármetszés

porc

főnév
  • porcogó

ördögi

melléknév
  • sátáni, diabolikus, félelmetes, pokoli, infernális (régies), démonikus, démoni, kísérteties, gonosz, alvilági, ördöngös
  • kárörvendő, gúnyos

megsértődik

ige
  • megbántódik, megorrol, megneheztel, zokon vesz, rossz néven vesz, szívére veszi, megharagszik, felhúzza az orrát, felkapja a vizet (szleng), apprehendál (idegen), elzokul (tájnyelvi)

megházasodik

ige
  • megesküszik, összeházasodik, házasságot köt, örök hűséget esküszik (választékos), házasságra lép, egybekel (választékos), frigyre lép, esküvőt tart, lakodalmat ül, menyegzőt ül, bedobja a törülközőt (szleng), beadja a derekát (szleng)
  • megnősül, elvesz (valakit), feleségül vesz (valakit), nőül vesz (valakit), feleséget vesz (tájnyelvi), megfeleségesedik (tájnyelvi), papucskormány alá jut (tréfás), asszonyt vesz a házhoz (tájnyelvi)
  • férjhez megy, feleségül megy (valakihez), hozzámegy (valakihez), nőül megy (valakihez) (választékos), nejévé lesz, bekötik a fejét, főkötő alá kerül (tájnyelvi)

memorandum

főnév
  • beadvány, feljegyzés, előterjesztés, diplomáciai jegyzék, emlékeztető, fölirat (régies)

ölelés

főnév
  • átölelés, átkarolás, ölelgetés
  • szeretkezés, közösülés, egyesülés
  • (régies): csókolgatás, apolgatás (régies)

megtépáz

ige
  • hajba kap, meggyepál (tájnyelvi), megcibál, megrángat, megszaggat, megtép, cupfol (tájnyelvi), megbúbol (tájnyelvi), megcincál (bizalmas), megkontyol (tájnyelvi)
  • csökkent, levág (bizalmas)

lián

főnév
  • kúszónövény, futónövény, indás növény

mérgesít

ige
  • dühít, ingerel, bosszant, idegesít, hergel, felháborít, felajz, bőszít (választékos), dühbe hoz, kihoz a sodrából, cukkol (bizalmas), haragra gerjeszt, zrikál (szleng), cikiz (szleng), szekál (bizalmas), vegzál (régies), kellemetlenkedik, nyúz (bizalmas), megőrjít, pukkaszt

öntöz

ige
  • locsol, permetez, esőztet, harmatoz (régies)
  • nyirkosít, vizez, nedvesít, fröcsköl, spriccel (bizalmas), behint, fecskendez, fecskend (tájnyelvi), irrigál (idegen)
  • áztat, füröszt, áraszt, átitat