ölelés szinonimái

főnév
  • átölelés, átkarolás, ölelgetés
  • szeretkezés, közösülés, egyesülés
  • (régies): csókolgatás, apolgatás (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

katonadolog

főnév
  • semmiség, csekélység, kicsinység, apróság
  • csapás, elemi csapás

vendéghaj

főnév
  • paróka, álhaj, póthaj, máshaj (tájnyelvi), pepi (bizalmas), dupé (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ölelés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ó-láb

főnév
  • karikaláb, lőcsláb (tájnyelvi), görbe láb

munkakedv

főnév
  • tennivágyás, tettrekészség, buzgóság, ügybuzgalom, munkaláz, hév(tréfás)

modortalan

melléknév
  • udvariatlan, neveletlen, illetlen, tiszteletlen, tapintatlan, kulturálatlan, faragatlan, bárdolatlan, ildomtalan (tájnyelvi), csiszolatlan, pallérozatlan, nyers, durva, bugris (durva), bunkó, útszéli, közönséges, otromba, goromba

megoldhatatlan

melléknév
  • megfejthetetlen, kibogozhatatlan, oldhatatlan (szaknyelvi), inszolúbilis (idegen)

orvosi

melléknév
  • medicinális

panoráma

főnév
  • körkép, kilátás, látkép, látvány

magaslik

ige
  • kimagaslik, magasodik, emelkedik, kiemelkedik, mered, áll

lob

főnév
  • (régies): gyulladás, gennyedés (régies), irritáció (szaknyelvi), inflammatio (szaknyelvi), phlegmasia (szaknyelvi), affectio (szaknyelvi), tüzesség (régies)

kedvez

ige
  • kedvében jár, kedveskedik, megkímél
  • pártol, pártfogol, kegyel
  • előnyben részesít, elősegít, szerencséltet (régies)

másodosztályú

melléknév
  • másodrendű, másodrangú, mellékes, alárendelt
  • közepes, középszerű

párnás

melléknév
  • párnázott, kényelmes
  • telt, puha, kövérkés, pufók, dundi, gömbölyded

pontoz

ige
  • értékel
  • pettyez, tarkít
  • retusál (szaknyelvi), javítgat

elsődleges

melléknév
  • első, legelső, eredeti, első fokú, ősi, alapvető, kezdeti, kiinduló, kiindulási, közvetlen, elemi, primer (idegen), lényeges, legfontosabb, legfőbb, vezető, leglényegesebb, jelentős, sarkalatos, elsőrendű, elsőrangú

szédületes

melléknév
  • szédítő, bódító, kábító, mámorító
  • elképesztő, óriási, kolosszális, csodálatos, lenyűgöző, egetverő, hihetetlen, roppant, fenomenális, bámulatos, káprázatos, fantasztikus

rönk

főnév
  • tuskó, fatörzs, tönk, tőke, csúsz (tájnyelvi), törzs, csonk, gömbfa, szálfa, dorongfa

öltöző

főnév
  • kabin, próbafülke
  • budoár (idegen), toalett, gardrób

offenzíva

főnév
  • támadás, attak, előnyomulás, benyomulás, ostrom, betörés, elözönlés, beáradás, rajtaütés, megrohanás, lerohanás, invázió
  • roham
  • agresszió

összetákol

ige
  • (bizalmas): összeüt, összecsap, összeeszkábál (bizalmas), összekalapál, összetoldoz, összefabrikál (bizalmas), összeszerkeszt, összeábdál (tájnyelvi), összedrótoz
  • rögtönöz

romlandó

melléknév
  • romlékony, romlatag (választékos)

őrhely

főnév
  • poszt, silbak, strázsa, várta (régies), őrség, őrállomás, állás, álláshely, őrbódé, faköpönyeg

műnyelv

főnév
  • szaknyelv
  • terminológia (szaknyelvi), szakszókincs, nómenklatúra (szaknyelvi)
  • mesterséges nyelv

pad

főnév
  • padka, lóca, padszék (régies), (ház előtt) szakállszárító (régies), (templomi) stallum (szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): padlás
  • (tájnyelvi): padló

rozsda

főnév
  • patina (idegen), grünspan (idegen), rozsdásodás, korrózió (idegen)
  • ragya, üszög, peronoszpóra (szaknyelvi), lisztharmat, penész