megpukkad szinonimái

ige
  • szétszakad, szétreped, felrobban, elpattan, megreped
  • szétrobban (bizalmas), zabos lesz (szleng), mérges lesz, eleszi a méreg, szétveti a feszültség, megszakad, begőzöl (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pödör

ige
  • peder, sodor
  • csavar, teker, facsar, felteker, tekercsel, összecsavar, összesodor, összefon, bodorít, göndörít, (bajuszt) kifen, kunkorít
  • forgat, pörget, nyes (labdát), falsot ad (golyónak biliárdban)

élelem

főnév
  • ennivaló, eledel, étel, táplálék, élelmiszer, harapnivaló, étel-ital, elemózsia, étek (választékos), menázsi (régies), proviánt (régies), tápla (régies), élés (régies), élet (tájnyelvi), bokáta (tájnyelvi), koszt (bizalmas), kaja (bizalmas), papi (bizalmas), zaba (szleng), zabálnivaló (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megpukkad szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meghasad

ige
  • elreped, végigreped, megreped, (jég) rian, megroppan, összeroppan, kettéhasad, kettéreped, beszakad, kirüffen (tájnyelvi), kirüfög (tájnyelvi), megreppen (tájnyelvi), elválik, kettéválik, szétszakad
  • (szív): belesajdul, összetörik, megszakad

lesül

ige
  • (étel): odasül, megég, lekap (bizalmas), lekozmásodik
  • (bőr): lebarnul, leég, lepirul, megbarnul, megfogja a nap
  • (növény): leszárad, elszárad, kiszikkad

leír

ige
  • lejegyez, írásba foglal, papírra vet, lefirkant, felír, megfogalmaz, legépel
  • (régies): lefest, megrajzol, ecsetel (választékos), jellemez, ábrázol
  • (valakiről): lemásol, átmásol, kopíroz (bizalmas), lekoppint (bizalmas)
  • érzékeltet, bemutat
  • körülír
  • legépel, lekopogtat, lepötyögtet, lever
  • amortizál (idegen), annullál (szaknyelvi), nullára ír

kötelezettség

főnév
  • kötelesség, feladat, felelősség, kötöttség, obligó (régies), kötelem (régies), tennivaló, követelmény

megmagyarázhatatlan

melléknév
  • érthetetlen, megfejthetetlen, rejtélyes, titokzatos, homályos, meghatározhatatlan, enigmatikus (idegen), összefüggéstelen, felfoghatatlan, értelmetlen
  • természetfölötti, földöntúli, kísérteties, rejtelmes, titkos, túlvilági, paranormális (idegen)

mértékadó

melléknév
  • standard, szabványos, normatív, irányadó
  • mérvadó, számottevő, befolyásos
  • hangadó, tekintélyes
  • illetékes, hivatalos, autentikus

vulkán

főnév
  • tűzhányó, tűzokádó (régies)

kiönt

ige
  • kifolyat, kiürít, önt, kiömleszt, locsol, csurgat (bizalmas), öntöz, csepegtet, kidönt, kiloccsant, kilohint (tájnyelvi), elletyikel (tájnyelvi)
  • kidob, kiszór, kirak, lerak, kiborít
  • (haragot) kiad, kitálal, (szívet) kitár
  • megformál, formáz, formába önt, mintáz, megmunkál, alakít, kidolgoz, körvonalaz, alkot
  • (folyóvíz): kiárad, kicsap, kilép a medréből, kiözönlik, túlfolyik, kifakad (tájnyelvi)

kiképzés

főnév
  • gyakorlatozás, oktatás, drill (idegen), nevelés, edzés
  • képzettség, készség, tudás
  • megformálás, kialakítás, formázás, forma, alak, külső

hányódik

ige
  • dobálódik, lökődik, taszítódik, hánykolódik, himbálózik, lógálódik (tájnyelvi), rázódik (régies), döcög
  • tépelődik, töpreng, vívódik, sodródik, ingadozik
  • kusnyad (tájnyelvi), keveredik, hányódik-vetődik, kallódik, lappang, hever

kitevő

főnév
  • mutató, jelző, jelzőszám, mutatószám, hatványkitevő, index, exponens (szaknyelvi)

mind I.

névmás
  • mindegyik, mindenik (tájnyelvi), mindmegannyi, mindahány, mindannyi, egytől egyig, összes, valamennyi, egy lábig (tájnyelvi), egy szálig, valahány, minden, mindenki, mindnyájan, csupa

nagynéni

főnév
  • néni (bizalmas), tanti (bizalmas), ángy (tájnyelvi), tante (régies), nénje (tájnyelvi), éde (tájnyelvi), édesnéne (tájnyelvi)

családtag

főnév
  • hozzátartozó, rokon, retyerutya (tájnyelvi)

pokol

főnév
  • alvilág, örök kínok helye, gyehenna, infernó (idegen), Hadész (idegen), seol (idegen)
  • szenvedés, gyötrelem
  • kárhozat

önhitt

melléknév
  • öntelt, gőgös, önelégült, egoista, kevély, büszke, dölyfös, felfuvalkodott, negédes (régies), beképzelt, rátarti, elbizakodott, fennhéjázó, arrogáns, hicces (tájnyelvi), pökhendi, pöffeszkedő, nagymellű, nagyképű, nyegle Sz: azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, hogy körülötte forog a világ; azt hiszi, hogy ő a világ közepe; elhiszi magát; magát nyaló barom; nagyot ért maga felől

megrázkódik

ige
  • összerezzen, megremeg, megreszket (tájnyelvi), megrezzen, megvonaglik, összerándul
  • megretten, megborzad
  • megrendül, megreng, meginog

meggyanúsít

ige
  • gyanúba fog, megvádol, bevádol, feljelent, megrágalmaz

mellény

főnév
  • lajbi (régies), lélekmelegítő, melles (tájnyelvi), mellyes (tájnyelvi), melltakaró (tájnyelvi)
  • pruszlik (tájnyelvi), rékli (tájnyelvi), zeke (tájnyelvi), derékravaló (tájnyelvi)

otthonka

főnév
  • háziruha
  • pongyola

megszilárdít

ige
  • stabilizál, konszolidál, normalizál, rögzít, állandósít, fixál, megerősít, öregbít, tartóssá tesz, biztosít, újjáépít, helyrehoz
  • megkeményít, megedz

leültet

ige
  • hellyel kínál
  • bebörtönöz, börtönbe zár, bezár, lezár, elzár, becsuk, lecsuk, bedutyiz (bizalmas), bekasztliz (tájnyelvi), hűvösre tesz (bizalmas), sittre vág (szleng), lesittel (szleng), bevarr (szleng), megmázsál (szleng), kivon a forgalomból (szleng)

mentő II.

főnév
  • életmentő, segítő, jótevő
  • mentős (bizalmas)
  • mentőautó, betegszállító autó

önállótlan

melléknév
  • gyámoltalan, ügyefogyott, határozatlan, tehetetlen Sz: az anyja szoknyáján ül