meglep szinonimái

ige
  • meghökkent, megdöbbent, megütköztet, elképeszt, megrémít, megrendít, megráz, felkavar, bámulatba ejt, ámulatba ejt, zavarba ejt, zavarba hoz, ledöbbent, (bizalmas), kiüt (szleng), kiakaszt (szleng), frappíroz (idegen)
  • megajándékoz, kedveskedik
  • (valakit): felkeres, meglátogat, ellátogat, beugrik, megnéz, benéz, bekukkant
  • rajtakap
  • tetten ér, rajtaüt
  • megrohan, megtámad, rátámad, lerohan, rajtahajt (régies)
  • (tájnyelvi): ellep, kitör, megtámad, eláraszt, kiver (bizalmas), elévesz (tájnyelvi)
  • elfog, elborít

meglép szinonimái

ige
  • (bizalmas): megszökik, elillan, eloson, elinal, meglóg (bizalmas), eliszkol, megugrik (bizalmas), elszelel, elpárolog (bizalmas), elszivárog (szleng), lelécel (szleng), megpattan (szleng), felszívódik (szleng), eltűz (szleng), kereket old, elhúzza a csíkot (szleng), olajra lép (szleng), angolosan távozik, elslisszol (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vitézség

főnév
  • bátorság, hősiesség, merészség, derekasság, virtus
  • hőstett
  • katonaság, honvédség

felséges, fölséges

melléknév
  • nagyszerű, kitűnő, csodálatos, egyedülálló, fejedelmi, királyi, kiváló, jeles, kimagasló, rendkívüli, bámulatos, mesteri, csodálatra méltó, imponáló, impozáns, nemes, remek, pazar, pompás, fényűző, emelkedett, méltóságteljes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meglep szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megerjed

ige
  • kiforrja magát
  • megbuggyan (bizalmas), megromlik

lelet

főnév
  • maradvány, ősmaradvány, kövület, fosszília (szaknyelvi)
  • látlelet, diagnózis, laboreredmény

lefektet

ige
  • letesz, leterít
  • (gyereket): ágyba fektet, elaltat, buvál (tájnyelvi)
  • ágyba kényszerít, ágyhoz köt (betegség)
  • leteper, ledönt, lefog, két vállra fektet, lenyom
  • (szleng): magáévá tesz, megkefél (szleng), megdug (szleng)
  • megállapít, leszögez, meghatároz, írásba foglal, rögzít

könnyebbség

főnév
  • enyhülés, megkönnyebbülés
  • (tájnyelvi): széklet

megihlet

ige
  • ihlet, késztet, ösztönöz, lelkesít, serkent, sarkall, megmozgat, hat, hatással van (valakire), megérint, megindít, befolyásol, befolyást gyakorol (valakire), felkavar, megtermékenyít

mén

főnév
  • csődör, ménló
  • hátasló, paripa, táltos

vitet

ige
  • küldet, juttat, hordat, szállíttat

kikúrál

ige
  • kikezel, kigyógyít, kiorvosol (tájnyelvi)

kifarag

ige
  • kiesztergál, kinagyol, vés, metsz, bemetsz (régies), kivés, mintáz, formál, kieszkábál (tájnyelvi)
  • kicifráz, kirováz (tájnyelvi)

halmozás

főnév
  • gyűjtés, kuporgatás, hordás, halmazat, kumuláció (idegen), akkumuláció (idegen)

kísértet

főnév
  • jelenés, látomás, szellem, árny, rém, rémkép, lidérc, tünemény (régies), hazajáró lélek, bujdosó lélek, kósza lélek, mumus, éjváz (régies), tündevény (régies), kiméra (választékos), démon (idegen), fantom, lemur (idegen), vízió, illúzió, benga (tájnyelvi), fehérember (tájnyelvi), ijesztet (tájnyelvi)

mérsékelt

melléknév
  • enyhe, lanyha, gyenge
  • mértékletes, moderált, mértéktartó, visszafogott, józan, megfontolt, jámbor
  • (ár): engedményes, leszállított, méltányos, csökkentett
  • méltányos, szerény, tűrhető, elviselhető, szolíd, csekély

műbíráló

főnév
  • kritikus, műkritikus, recenzens (szaknyelvi), bíráló, műértő, műítész (régies)

címkéz

ige
  • vignettáz (idegen), céduláz
  • minősít, besorol

pincsi

főnév
  • öleb, lábtörlő (szleng), vénasszony-sétáltató kutya (szleng)

oszlopsor

főnév
  • pergola, kolonnád, árkád

meglóg

ige
  • (bizalmas): eltávozik, ellóg (bizalmas), elmenekül, elfut, elszökik, angolosan távozik, lelép, meglép (bizalmas), megpattan (bizalmas), lelécel (bizalmas), dobbant (bizalmas), elkotródik, felszívódik (szleng), megszökik, elillan, eliszkol, olajra lép (szleng), kereket old, megugrik (bizalmas), elpárolog (bizalmas), elpucol (bizalmas)

megéget

ige
  • megpörköl, megkap (bizalmas), megperzsel, megpirít, odasüt, megpirgál (tájnyelvi), felrőstöl (tájnyelvi)
  • elhamvaszt, kremál (szaknyelvi)
  • máglyára küld

megtud

ige
  • meghall, értesül, tudomást szerez, kihámoz, megtapasztal, meglát, észrevesz, kilel (tájnyelvi), kitud (tájnyelvi)
  • kiszaglász (bizalmas), neszez (tájnyelvi), kifülel, kihallgat, megneszel, megsejt
  • megtudakol, megkérdez
  • kivizsgál, kinyomoz

órabér

főnév
  • óradíj

megpecsétel

ige
  • érvényesít, hitelesít, törvényesít, szentesít, tanúsít
  • megerősít, jóváhagy, helybenhagy, helyesel, elismer

lepel

főnév
  • lepedő, takaró, bevonat, burkolat
  • (halotti): szemfedő, szemfedél
  • álarc, álruha

meleg I.

melléknév
  • forró, tikkasztó, perzselő, rekkenő, égető
  • langyos, langymeleg
  • fűtött
  • szerető, szeretetteljes, szívélyes, szíves, szívbéli (bizalmas), szívből jövő, őszinte, bensőséges, meghitt, bizalmas, gyengéd, baráti
  • (helyzet): izgalmas, veszélyes, meredek (bizalmas), kockázatos, nehéz, feszült, veszedelmes, fenyegető
  • (bizalmas): homoszexuális, homokos (szleng), buzi (durva), buzeráns (durva)
  • leszbikus, leszbi (bizalmas)(idegen)

ostoba

melléknév, főnév
  • buta, tökkelütött, korlátolt, balga, üresfejű, féleszű, tyúkeszű, fajankó, nehézfejű, hülye, idióta, hólyag, süsü (bizalmas), félcédulás, szamár, együgyű, bárgyú, oktalan, tökfej, gyagya, sötét (bizalmas), fúrtagyas (régies) Sz: a kovács se tudna neki észt koholni; annyi esze sincs, mint egy tyúknak; az anyja alól is vasvillával vették el; bámul, mint borjú az új kapura; buta, mint a lúd; csupa csiriz a fejében; fél tehenet se ér az esze; ha zacskóba kötné az eszét, megenné a kutya; híg az agyveleje; kevés van a sótartójában; majd megbődül; megbődül a borjú benne; morzsa esze sincs; néz, mint birka az új kapura; nincs annyi esze, mennyi egy dióhéjba beleférne; olyan, mint a fejetlen láb; tizenkét ökör fel nem ér az eszével; tök a feje, gané a veleje; tudatlan, mint a szamár; úgy bámul, mint a sült hal; üres a felház; vasvillával vették el az anyjától
  • meggondolatlan, értelmetlen, nevetséges, oktondi, botor, esztelen, képtelen, visszás, felelőtlen, semmitmondó, üres