meglóg szinonimái

ige
  • (bizalmas): eltávozik, ellóg (bizalmas), elmenekül, elfut, elszökik, angolosan távozik, lelép, meglép (bizalmas), megpattan (bizalmas), lelécel (bizalmas), dobbant (bizalmas), elkotródik, felszívódik (szleng), megszökik, elillan, eliszkol, olajra lép (szleng), kereket old, megugrik (bizalmas), elpárolog (bizalmas), elpucol (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

akárhonnan

határozószó
  • akárhonnét, bárhonnan, bármiből, bárhonnét, ahonnan csak, akármerről

diktál

ige
  • tollba mond, gépbe mond, mondatol (régies), megírásra beszél (régies)
  • megszab, előír, kiköt, parancsol, dirigál, rendelkezik, utasít, tanácsol, sugall, sugalmaz, ösztönöz
  • belediktál, kényszerít (valakibe valamit), erőszakol, erőltet, disputál (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meglóg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megértés

főnév
  • felfogás, appercepció (idegen), intelligencia, ész, értelem
  • belátás, ráébredés, ráeszmélés
  • együttérzés, empátia, jóindulat
  • egyetértés, azonosulás, összhang

lelkifurdalás

főnév
  • bűntudat, lelkiismeret-furdalás, önvád, kétség

lefolyás

főnév
  • lecsorgás
  • csurgó, eresz
  • folyamat, folyás, menet, alakulás, lebonyolódás, processzus (idegen), defluxus (szaknyelvi)

kőnyomat

főnév
  • kőnyomtatás, kőrajz, litográfia (idegen), kőmetszet, kőmetszvény (régies)

megingathatatlan

melléknév
  • elszánt, kemény, kitartó, szilárd, eltökélt, céltudatos, hajlíthatatlan, határozott, következetes, rendíthetetlen (választékos), tántoríthatatlan, sziklaszilárd, rendületlen, kőkemény, acélos, állhatatos, hajthatatlan
  • megdönthetetlen, megváltoztathatatlan, megmásíthatatlan
  • feltett (szándék)

meneszt

ige
  • továbbít, elküld, elindít, szalajt (bizalmas)
  • kitesz, kirúg (bizalmas), kitessékel, elkerget, elzavar
  • kibuktat, félreállít, levált, elbocsát, fölmond

vívás

főnév
  • harcolás, küzdés, csatázás, ostromlás
  • ostrom
  • vívómérkőzés
  • bajvívás, küzdelem, harc

kilátástalan

melléknév
  • reménytelen, értelmetlen, hiábavaló, üres, kettétört, romba dőlt, szétfoszlott, csüggesztő, kétségbeejtő, távlattalan, jövő nélküli, perspektívátlan (idegen)
  • sziszifuszi

kifejlődik

ige
  • kibontakozik, kinevelődik, kiteljesedik, megizmosodik, fölcseperedik, kikupálódik (tájnyelvi), kialakul, keletkezik, megnő, kinövi magát, kiformálódik, kibomlik, kiérlelődik, megérik, beérik, kiforr, kivakaródzik (tájnyelvi)

halom

főnév
  • domb, dombocska, hant, bucka, emelkedés, földhányás, magaslat, földtúrás, töltés, földrakás, domborulat (választékos), hompok (tájnyelvi), döngöleg (tájnyelvi), ponk (tájnyelvi), laponyag (tájnyelvi)
  • rakás, kupac, garmada, sereg, kazal, boglya, halmaz, csomó, köteg, rahedli (szleng)

kisír

ige
  • kikönyörög, kikunyerál, elkunyerál (bizalmas), elkér, kijár
  • kiérződik (valami valamiből)

mértéktelen

melléknév
  • túlhajtott, szertelen, túlzott, túlzó, mohó, buja, telhetetlen, zabolátlan, féktelen, excesszív (idegen), enormis (idegen), divatlan (tájnyelvi), szélsőséges, határtalan, eszeveszett, elvadult, rendkívüli, eltúlzott

műhely

főnév
  • üzem, üzemegység, szerelőcsarnok, szerviz, gyár (régies), officina (régies), csereria (tájnyelvi)
  • műterem, atelier (idegen)
  • alkotóközösség, stúdió

cincog

ige
  • brinkol (tájnyelvi)
  • (hegedű) nyekereg
  • (tájnyelvi): kuncog, nevetgél

pipacs

főnév
  • vadmák, lúdmák (tájnyelvi), kutyamák (tájnyelvi), mákrózsa (tájnyelvi)

osztályrész

főnév
  • örökség, hagyaték, járandóság, juss (tájnyelvi), részesedés, kontingens, hányad
  • sors, végzet

megmásít

ige
  • megváltoztat, módosít, helyesbít, átalakít, átformál, modifikál (szaknyelvi), transzformál, reformál
  • érvénytelenít, visszavon, visszaszív (bizalmas), revideál
  • meghamisít, átkölt, elferdít, félremagyaráz, átigazít

megélénkül

ige
  • felélénkül, fellelkesül, felbuzdul, nekihevül, tűzbe jön(bizalmas)
  • meggyorsul, felgyorsul, nekilendül, megelevenedik, felpezsdül, megpezsdül, feléled

megülepedik, megülep

ige
  • megtisztul, leülepedik, megszáll (tájnyelvi)
  • leszáll, megsüllyed

ordináré

melléknév
  • (pejoratív): közönséges, útszéli, faragatlan, goromba, durva, illetlen, trágár

megpróbálkozik

ige
  • megpróbál, megkísérel, kísérletezik, próbát tesz, erőlködik, vállalkozik, nekifog(bizalmas)

leplezetlen

ige
  • kendőzetlen, félreérthetetlen, álcázatlan, meztelen (igazság), nyers, nyílt, őszinte, egyenes, nyilvánvaló, takaratlan, világos

mell

főnév
  • mellkas
  • mellüreg
  • emlő, kebel (választékos), cici (bizalmas), begy, bögy, csecs, csöcs (durva), didi (bizalmas), duda (szleng), tejcsárda (szleng), tejcsarnok (szleng), lökhárító (szleng), tőgy (durva)
  • mellehúsa
  • (ing, ruha melle): eleje

ostya

főnév
  • hostia (idegen), vafli (idegen)
  • holipni (idegen)
  • nápolyi, nápolyiszelet
  • tortalap
  • szent ostya, oltáriszentség, Krisztus teste