pofátlan szinonimái
melléknév
- szemtelen, pimasz, arcátlan, pökhendi, arrogáns
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
szid
ige
- szidalmaz, pirongat, dorgál, fedd, korhol, szapul (bizalmas), kritizál, lehord (bizalmas), csépel, csepül, ostoroz, veszekedik (valakire), megmossa a fejét, becsmérel, ócsárol, pocskondiáz, gyaláz, átkoz, nyüstöl (bizalmas), simfel (bizalmas), rútol (régies), mocskol (tájnyelvi), piszkol (tájnyelvi), lecáfol (tájnyelvi), lekap (bizalmas), lemindenel (tájnyelvi), lecsesz (szleng), lebaltáz (szleng), megmosdat (tájnyelvi), lerudal (tájnyelvi), ledorongol (bizalmas), helyretesz (bizalmas), legorombít (bizalmas), leteremt (bizalmas), leszúr (bizalmas), letol (bizalmas), lebarmol (durva), lebasz (durva) Sz: szidja, mint a bokrot; a nyelvét köszörüli (valakin); lekapja a tíz körméről; helyére teszi; lehordja a sárga földig; leszúrja, mint a pengős malacot
rögtön
határozószó
- azonnal, most, azonmód, egyből, frissiben, rögvest, tüstént, íziben (tájnyelvi), ízibe (tájnyelvi), nyomban, azon nyomban, legott (régies), mindjárt, haladéktalanul, ahajt (tájnyelvi), üstöllést (tájnyelvi) Sz: adj uram isten, de mindjárt
- egyszerre, hirtelen, kapásból, gyorsan
- váratlanul, oktalanul
- közvetlenül, direkte
felakaszt, fölakaszt
ige
- felfüggeszt, fellógat, biggyeszt, bigyerít (régies), eltesz, felrak
- feltűz
- felköt, kivégez Sz: a vármegye temette el; a pénteki kolbász megakad a torkán; csak el nem kerülheti a szálfát; ég és föld között lakik; egy poltúrán vették nyakravalóját; elszalad a nyúl a lába alatt; eltemetik szemfedél nélkül; felemelik a polcra; felfűzik, mint a kopót; felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett; felkötik a búfelejtőre; felmagasztalják az ég felé; felviszik a fellegvárba; főbíró prédikál a temetésén; fogasra akad; hóhér falatja lett; hosszabb lett, mint azelőtt volt; hosszú betűt csinálnak belőle; hurokra akad a torka; kiteszik a szellőre; kivitték száradni az akasztófára; kivitték, de a fán felejtették; lajtorján megy a sírba; létrán megy a másvilágra; más köti fel neki a nyakravalót; megette a hóhér; megfúlt a hóhér madzagján; megterhelte a fát; nem éri a lába a földet; olyan magasra emelik, hogy el sem érhetni; összeadja a hóhér a köteles lányával; ország-világ láttára felmagasztalják; szél hányogatja a cserfán; szél fújja a talpát; vezetni kell a sírba
tanya
főnév
- major (régies), szállás (tájnyelvi), parasztház, birtok, udvarház (régies), farm
- földbirtok
- fészek, odú, búvóhely
- találkozóhely
- törzshely
poharaz
ige
- iszogat, iddogál, borozgat, kvaterkázik (régies), szlopál (szleng), piázik (szleng), tintázik (szleng)
purdé
főnév
- cigánygyerek, romagyerek, rajkó (bizalmas), purcenás (régies)
- (jelzőként): meztelen, csupasz, ruhátlan
szarkaláb
főnév
- sarkantyúvirág, királyvirág, mezei sarkantyú, sarkantyúfű, sarkantyútaraj, sarkasfű, sarkvirág, dalisarkantyú, vitézsarkantyú (régies), csókaláb (tájnyelvi)
- ákombákom, macskakaparás
- ránc
ráfekszik
ige
- ráhasal, ráhever, ráheveredik, végignyúlik, rálapul (régies), rádől, ráborul, ráterül, rátámaszkodik, rátehénkedik (bizalmas)
- ráborul, ránehezedik, rátelepedik, megül
- ellep, elborít, betakar
- nekikezd, elkezd, nekifekszik, nekibuzdul, nekilendül, nekigyürkőzik, nekilát, bedobja magát (szleng)
szegély
főnév
- szegélydísz, bordűr, paszomány, sujtás, szegőszalag, ruhahajtóka, bortni (idegen), szegőzsinór, szövetszél, passzé (idegen), korc (tájnyelvi)
- szél, perem, karima, párkány, káva, kantni (szaknyelvi), koszorú, szegés
- margó