készáru szinonimái

főnév
  • késztermék

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vetésforgó

főnév
  • váltógazdaság

időhúzás

főnév
  • elnyújtás, nyújtás, halogatás
  • akadályozás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a készáru szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kefél

ige
  • tisztít, fényesít, vikszel, dörzsöl, csesz (régies), ecsel (régies), süfütöl (régies)
  • (szleng): szeretkezik, közösül, dug (szleng)

infantilis

melléknév
  • visszamaradt, fejletlen, kialakulatlan
  • éretlen, gyerekes, gyermeteg, gyermekded, naiv, zöldfülű, kiforratlan, komolytalan, felelőtlen

igásállat

főnév
  • igavonó állat, igavonó barom, igásbarom

házasságtörés

főnév
  • hűtlenség, félrelépés, csalás, kicsapongás, paráználkodás, bujálkodás, házasságrontás (régies), nősparáznaság (régies), adulterium (régies)

kerekedik1

ige
  • csucsorodik, csücsörödik
  • hízik, gömbölyödik, terebélyesedik
  • kialakul, befejeződik, tökéletesedik

kinn

határozószó
  • kint, kívül, odakinn, künn
  • a szabadban
  • külföldön, a határon túl

szerkeszt

ige
  • összeállít, megalkot, megépít, konstruál, komponál (régies), készít, csinál, létrehoz, kidolgoz
  • megszerkeszt, összeszerkeszt, redigál (idegen)
  • kompilál (idegen)
  • megír, megszövegez, fogalmaz
  • (tájnyelvi): szerez, kerít

gyanú

főnév
  • gyanakvás, gyanakodás, föltevés, sejtés, gyanúsítás, gyanítás, konjektúra (idegen), kétség, kétkedés, kételkedés, bizalmatlanság, sejtelem, előérzet, vélelmezés, feltevés

göcsörtös

melléknév
  • durva, egyenetlen, görcsös, dudoros, csomós, bütykös
  • rücskös, himlőhelyes, ragyás
  • rögös, buckás, göröngyös, hepehupás

elnyűtt

melléknév
  • elkoptatott, elkopott, kikopott, elszaggatott, elhasználódott, elhasznált, elviselt, elhordott, kopott, rongyos, szakadozott, elrongyolódott, foszlott (tájnyelvi), koszlott, lafanc (tájnyelvi), kuplott (tájnyelvi), lestrapált (bizalmas), levetett, használt, viseltes, ócska, agyonstrapált (bizalmas)
  • kimerült, elcsigázott, nyúzott, fáradt, törődött
  • agyoncsépelt, elcsépelt, szokványos, lapos, üres, sablonos, közhelyes, közhelyszerű, banális, érdektelen, mindennapi, szürke, színtelen, elavult, szakállas (vicc) (bizalmas)

gyürkőzik

ige
  • készül (valamire), nekikészül, nekilát, tűrődzik (régies)

kiserked

ige
  • (vér): kiserken, szivárog, kiszivárog
  • kinő, kiütközik, megjelenik

korhol

ige
  • dorgál, pirongat, megszid, megfedd, megró, leckéztet, megszól, letol (bizalmas), lehord (bizalmas), szapul (bizalmas), ostoroz, regnál (tájnyelvi)

megfogalmazás

főnév
  • megszerkesztés, megszövegezés, szavakba öntés, szavakba foglalás
  • kompozíció

leken

ige
  • megken, beken, lemázol, lefest
  • (bizalmas): lekever, lemaszatol (tájnyelvi), behúz (bizalmas), odasóz (bizalmas)

késztet

ige
  • indít, ösztönöz, ösztökél, ingerel, inspirál, csábít, készt, biztat, sarkall, szorgalmaztat (régies), serkent, hajt, buzdít, bátorít, motivál, aktivál (idegen)
  • kényszerít, kötelez

kavar

ige
  • kever, habar (régies), kötyföl (tájnyelvi), kütyül (tájnyelvi), pempetyel (tájnyelvi), karéjol (tájnyelvi)
  • zavar, összekuszál, bonyolít, kutyul (bizalmas), beleüti az orrát

kihalász

ige
  • kifog, kihúz, kiemel
  • előhalász
  • kiválogat, kiválaszt, kivesz

legitim

melléknév
  • törvényes, törvényszerű, jogos, jogszerű, alkotmányos, megengedett, engedélyezett, szabályos, szabályszerű, legális
  • méltányos, igazságos

kiabálás

főnév
  • lárma, ricsaj, veszekedés, kajabálás, ujjongás, zaj, zajgás (régies), zsibongás, zsivaj, ribillió, bőgés, bömbölés, üvöltés, vonítás, ordítozás, kurjongatás

ínyenc

melléknév, főnév
  • gourmand (idegen)
  • nagyevő, haspók (bizalmas), torkos, nyalánk, nyali-fali (bizalmas), ínyes

kiküld

ige
  • kidob, kiparancsol, kizavar, kikerget, kiutasít, eltávolít, kitesz, kifelezol (tájnyelvi), kiigazít (tájnyelvi), kiobsitol (tájnyelvi)
  • kijelöl, kinevez, megbíz, utasít, meghatalmaz, előreküld, kihelyez, feljogosít, követként küld, kirendel, kivezényel, delegál, deputál (idegen), emittál (szaknyelvi), expediál (idegen)

leigáz

ige
  • meghódít, elfoglal, meghódoltat, felülkerekedik, alávet, gyarmatosít
  • elnyom, megfékez, lever, legyőz, megszáll Sz: szolgaságra vet; elismerteti uralmát; igába fog; rabigába hajt; rabláncra fűz; iga alá hajt; uralma alá kényszerít