nyugalom szinonimái

főnév
  • béke, csend, szélcsend, eseménytelenség, rend, háborítatlanság, harmónia, békesség, nyugvás (választékos), nyugság (tájnyelvi), nyugovás (régies), nyugvópont
  • szünet, pauza (idegen), félbeszakítás, veszteglés, tétlenség, semmittevés
  • pihenés, nyugodalom (régies), pihenő, megnyugvás, alvás
  • nyugodtság, kiegyensúlyozottság, türelem, csigavér (bizalmas), megfontoltság, higgadtság, hidegvér, önuralom, belenyugvás, rendíthetetlenség, lélekjelenlét, nyugi (bizalmas)
  • nyugállomány, nyugdíj, penzió (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

modortalan

melléknév
  • udvariatlan, neveletlen, illetlen, tiszteletlen, tapintatlan, kulturálatlan, faragatlan, bárdolatlan, ildomtalan (tájnyelvi), csiszolatlan, pallérozatlan, nyers, durva, bugris (durva), bunkó, útszéli, közönséges, otromba, goromba

elmebaj

főnév
  • elmezavar, agybaj, elmebetegség, pszichózis (szaknyelvi), téboly, tudatzavar, őrület, eszeveszettség, beszámíthatatlanság, mánia (szaknyelvi), dili, bolondság, zavartság, hülyeség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyugalom szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nevelőintézet

főnév
  • diákotthon, nevelőotthon, kollégium, konviktus (régies), internátus, pedagógium (régies), szeminárium (régies), nevelde (régies), növelde (régies)
  • javítóintézet, javító (bizalmas), bébidutyi (szleng)

meredt

melléknév
  • megmerevedett, dermedt, merev, mozdulatlan, elgémberedett, kemény, feszes, megingathatatlan
  • (szem): kidülledt, kitágult, kinyílt

megvilágít

ige
  • megvilágosít (régies), bevilágít, kivilágít, fénybe borít (választékos)
  • (szaknyelvi): exponál (idegen)
  • rávilágít, fényt derít (valamire), világot derít (valamire), világosságot derít (valamire), fényt vet (valamire), megértet, tisztáz, megmagyaráz, elmagyaráz, értelmez, kommentál, illusztrál, szemléltet, demonstrál

megbírál

ige
  • elbírál, kritizál
  • kiveséz, kizsigerel (bizalmas), megkritizál, szétszed (bizalmas), ízekre szed, darabokra szed, bírálat tárgyává tesz, megítél, minősít, recenzeál (szaknyelvi), lehord (bizalmas), leránt (bizalmas)

nyelvjárás

főnév
  • tájnyelv, tájszólás, dialektus
  • nyelvhasználat, beszédmodor

önelégült

melléknév
  • öntelt, önhitt, gőgös, büszke, elbizakodott, felfuvalkodott, beképzelt, nagyképű, pöffeszkedő, nagymellű, fontoskodó, magabízó (régies)

lelécel

ige
  • (szleng): eltávozik, elfut, eltűnik, elmenekül, elszökik, odébbáll, elillan, kereket old, elszelel, olajra lép (szleng), elpárolog (bizalmas), lelép (bizalmas), megpattan (szleng), lekopik (szleng), dobbant (szleng), ellóg (szleng), elspurizik (szleng), elhúzza a csíkot (szleng), télakol (szleng)

lefoglal

ige
  • leköt, biztosít, fenntart, rezervál, megrendel, leelőlegez, lefoglalóz, lestoppol (bizalmas)
  • igénybe vesz, elfoglal, bitorol
  • kisajátít, szanál, elkoboz, rekvirál, konfiskál (régies), zárol, zár alá vesz, zálogol (régies), szekvesztrál (régies)

jelzés

főnév
  • jeladás, inger (szaknyelvi)
  • tünet, szimptóma (szaknyelvi)
  • útmutatás, avizó (régies)
  • figyelmeztetés, intés, utalás, célzás, előjel, ómen
  • jel, szimbólum, ábra, felirat, márka, védjegy, szignatúra (idegen)
  • szignál (idegen)
  • jelzet, katalógusszám (szaknyelvi)

letöröl, letörül

ige
  • megtöröl, megtisztít, megtakarít (tájnyelvi)
  • letörölget, letörülget, felitat (könnycseppet), elmorzsol
  • (szleng): (pofont) leken, lezavar (szleng), lekever (szleng)

őröl

ige
  • darál, morzsol, szemcséz, összemorzsol, szétzúz, porít, porlaszt, összezúz, aprít, megtör
  • rág, ropogtat, harapdál, darabol, majszol (választékos), csócsál (bizalmas), csámcsog (bizalmas), rágicsál, porcogtat, porcogat
  • gyötör, marcangol, mardos, kínoz, emészt, bánt, epeszt, esz, rág, furdal, csigáz, nyugtalanít, aggaszt(valakire)

part

főnév
  • vízpart, árokpart
  • tengerpart, strand
  • szél, perem, szegély, határ
  • (szaknyelvi): partvonal, oldalvonal, taccs (régies)
  • (tájnyelvi): emelkedő, mart (tájnyelvi), domboldal

elhullat

ige
  • elszór, elhint, elejt, elpotyogtat
  • elveszít, elhagy, elhány, levet, vedlik, kivetkőzik (régies) Sz: hullatja, mint a tót a miatyánkot

spirális II.

főnév
  • csigavonal, csavarvonal, spirál

referál

ige
  • beszámol, jelent, jelentést tesz, előad, előterjeszt, ismertet

nyugtakönyv

főnév
  • nyugtafüzet, számlakönyv, számlafüzet

népművelés

főnév
  • ismeretterjesztés, népnevelés, tömegnevelés, népoktatás

óriási

melléknév
  • nagy, hatalmas, óriás, nagyméretű, határtalan, monstre, mérhetetlen, gigantikus, kolosszális (bizalmas), emberfölötti, irdatlan, roppant, behemót, monumentális, eget verő, eget érő, gigászi, horribilis, tetemes, rengeteg, tömérdek, kapitális, bődületes
  • jókora, jelentős, döntő
  • remek, nagyszerű, szuper, pompás, bámulatos, fantasztikus, leírhatatlan, kimondhatatlan, rendkívüli, mesés, szenzációs (bizalmas), elképesztő, fenomenális, szédületes, isteni (bizalmas), klassz (szleng), haláli (szleng), baromi (szleng), oltári (szleng), marha (szleng), disznó (szleng)

ráordít

ige
  • rákiált, rákiabál, ráüvölt, ráförmed, ráripakodik, rárivall, rámordul, ráröffen (tájnyelvi)

odakerül

ige
  • odaérkezik, odajut, odavetődik, odaszármazik (tájnyelvi)(valahonnan)

meszel

ige
  • bemeszel, sikárol (tájnyelvi), fehérít
  • (szleng): stoppol (szleng), leint, megállít

óta

névutó
  • fogva, kezdve

rebben

ige
  • (madár): reppen, repül, röpül, felreppen, felröppen
  • mozdul, rezzen, megremeg