oda szinonimái

határozószó
  • arra, amoda
  • afelé
  • (tájnyelvi): ott

óda szinonimái

főnév
  • himnusz, dicsőítő ének, ünnepi költemény

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dülleszt

ige
  • kidülleszt, kidomborít
  • (tájnyelvi): támaszt

tabernákulum

főnév
  • (szaknyelvi): szentségház
  • írószekrény
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a oda szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nőnem

főnév
  • szépnem, szebbik nem (bizalmas), femininum (szaknyelvi)

mesterkélt

melléknév
  • csinált, erőltetett, keresett, megjátszott, affektált, modoros, erőszakolt, negédes, cikornyás, szertartásos, mondvacsinált, nyakatekert, dagályos, színészies, színpadias, teátrális, kényszeredett, természetellenes, feszes, kimért, merev, maníros (idegen), tettetett, színlelt, hamis

mellőzés

főnév
  • félreállítás, félretétel, kihagyás, kizárás, bojkott, elbocsátás, felmentés
  • visszautasítás, elutasítás, tartózkodás, elhagyás, mulasztás, elengedés, hátrány, ignorálás (idegen)

megég

ige
  • odakap, odaég, odakozmál, megporkál (tájnyelvi), megszenesedik
  • elég
  • lesül, megperzselődik
  • (tájnyelvi): megfülled, befülled, megpenészedik (takarmány)

nyomdahiba

főnév
  • sajtóhiba, nyomáshiba
  • elírás

öregasszony

főnév
  • öreganyó, anyó, vénasszony (pejoratív), szüle (tájnyelvi), mámi, nyanya (szleng), satrafa, bába (tájnyelvi), babuka (tájnyelvi), csoroszlya (pejoratív), szipirtyó, kriptaszökevény (szleng), öreglány (szleng), csotrogány (szleng), sárkány (szleng), vén szatyor (pejoratív)

lény

főnév
  • élőlény, teremtmény, istenteremtménye (tájnyelvi), létező
  • ember, egyén, egyed
  • (mesebeli) alak, szerzet
  • halandó
  • (valakinek): mivolta, egyénisége, valója, énje, szellemi arculata

legyező

főnév
  • légkavaró, szellőző, ogi (idegen), facher (idegen)
  • (szleng): fül, lapát (szleng), kagyló (szleng), vitorla (szleng), takaró (szleng)

jóslat

főnév
  • jövendölés, jövendőmondás, előrejelzés, prognózis, prófécia (szaknyelvi), divináció (régies), orákulum (régies)

libikóka

főnév
  • mérleghinta, hinta, himba (tájnyelvi)

összeesküvő

főnév
  • konspirátor (idegen), konspiráló (idegen), pártütő, pártos (régies)

pátosz

főnév
  • hév, szenvedély, lelkesedés, lendület
  • ünnepélyesség, emelkedettség, méltóság, fenség, koturnus (idegen)
  • szónokiasság, retorika, dagály, dagályosság, fellengzősség

elkeseredik

ige
  • elszomorodik, kedvetlenedik, nekibúsul, kétségbeesik, elcsügged, elszontyolodik, odalesz, letörik, sírva fakad Sz: a búnak fenekébe esik

sugaraz

ige
  • (bizalmas): besugároz, sugárkezelést alkalmaz

remél

ige
  • bizakodik, bízik, biztatja magát
  • vár, elvár, számít (valamire)
  • óhajt
  • reménykedik, reménységet táplál, ringatja magát (valamiben), áltatja magát, hitegeti magát
  • föltételez

odabújik

ige
  • odahúzódik, odakuporodik, odasimul, bevackolódik, befészkeli magát, letelepszik, letanyázik, kamparodik (tájnyelvi)
  • hozzásimul

nézőtér

főnév
  • előadóterem, auditórium (régies)
  • (színházi): ház (szaknyelvi)
  • lelátó

osztályfőnök

főnév
  • (régies): osztályvezető
  • osztálytanító, tyúkanyó (tréfás), lélekidomár (tréfás), oszi (bizalmas), ofő (szleng), ufó (szleng), törzsfőnök (szleng)

rebben

ige
  • (madár): reppen, repül, röpül, felreppen, felröppen
  • mozdul, rezzen, megremeg

oktató I.

melléknév
  • nevelő, tanító, didaktikus, kiképző
  • tanulságos
  • (hang): parancsoló, leckéztető, fölényes

mikroba

főnév
  • mikroorganizmus (szaknyelvi), mikroszervezet (szaknyelvi), baktérium (szaknyelvi), kórokozó

ömleny

főnév
  • vérömleny, véraláfutás

rékli

főnév
  • (tájnyelvi): blúz, bújbeli (tájnyelvi)
  • csecsemőing, kabátka