megbilincsel szinonimái

ige
  • vasra ver, megbéklyóz, megbékóz (tájnyelvi), béklyóba ver, bilincsbe ver, rabszíjra fűz, megláncol, leláncol, láncra ver, odaláncol, megvasal (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rándulás

főnév
  • ficamodás, ficam, bicsaklás, disztorzió (szaknyelvi), ficemedés (tájnyelvi), marjulás (tájnyelvi)

vállvetve

határozószó
  • váll váll mellett, együtt, egyetértésben, közös erővel, párhuzamosan, karöltve
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megbilincsel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

malackodik

ige
  • maszatol, pancsol, pacsálkodik (tájnyelvi)
  • disznólkodik, illetlenkedik, trágárkodik, szemérmetlenkedik

lakbér

főnév
  • házbér

kulák

főnév
  • nagygazda, zsírosparaszt, gazdag paraszt

kívül I.

határozószó
  • külsőleg
  • kinn, kint

materiális

melléknév
  • anyagi, kézzelfogható, tényleges, valóságos, fizikai, konkrét
  • testi
  • pénzbeli, financiális

megpattan

ige
  • pattan, megpercen (tájnyelvi)
  • megreped, kifakad
  • (szleng): meglép (bizalmas), elszökik, távozik, kereket old, elillan, dobbant (szleng), lepattan (szleng), lelép (bizalmas), elpucol (szleng), eldönget, elhúz (szleng), lelécel (szleng), fölszívódik (szleng)

vérvörös

melléknév
  • vörös, vérszínű, vérpiros, lángvörös, lángszínű, rubinszínű, rubinvörös, skarlát

kétes

melléknév
  • bizonytalan, kétséges, kérdéses, enigmatikus (idegen), problematikus, ingadozó, ingatag, határozatlan, ködös, kósza
  • vitatható, homályos, zavaros, vitás, eldöntendő, kétségbevonható, obskúrus (régies)
  • gyanús, dubiózus (idegen) Sz: gyanús, mint a szegvári gúnárzsiba
  • (szleng): biszex, langyos (bizalmas), sztereó (szleng)

képzet

főnév
  • elképzelés, elgondolás, gondolat, idea, észkép (régies), érzés, észlelés
  • (régies): kép, képlet, képzelet

gyermekded

melléknév
  • naiv, gyermekes, őszinte, ártatlan, nyíltszívű, egyszerű, elfogulatlan, természetes, hiszékeny

kiélezett

melléknév
  • éles
  • élére állított, feszült, kiéleződött

megszeppen

ige
  • megijed, szepeg, megriad, megretten, megrémül, megrémülködik (tájnyelvi), megszopolyodik (tájnyelvi), elrökönyödik (régies), megrökönyödik, megszesszen (régies), megfélemledik (régies)

mígnem

kötőszó
  • amíg, végül

botladozik

ige
  • csetlik-botlik, bukdácsol, támolyog, tántorog, dülöngél, ingadozik, imbolyog, botorkál, botlog (tájnyelvi), botlakozik (régies)
  • (beszédben): akadozik
  • (ritmus): döcög, biceg, sántít

paradicsom1

főnév
  • paradicsomkert, édenkert, éden
  • mennyország, menny, túlvilág, eldorádó, elízium (idegen)
  • boldogság

nyugalom

főnév
  • béke, csend, szélcsend, eseménytelenség, rend, háborítatlanság, harmónia, békesség, nyugvás (választékos), nyugság (tájnyelvi), nyugovás (régies), nyugvópont
  • szünet, pauza (idegen), félbeszakítás, veszteglés, tétlenség, semmittevés
  • pihenés, nyugodalom (régies), pihenő, megnyugvás, alvás
  • nyugodtság, kiegyensúlyozottság, türelem, csigavér (bizalmas), megfontoltság, higgadtság, hidegvér, önuralom, belenyugvás, rendíthetetlenség, lélekjelenlét, nyugi (bizalmas)
  • nyugállomány, nyugdíj, penzió (régies)

megbízólevél

főnév
  • mandátum (szaknyelvi), pátens (régies), kredencionális (idegen), meghatalmazás, felhatalmazás

magyarít

ige
  • fordít, tolmácsol, magyaráz (régies)

megkapó

melléknév
  • megindító, megható, hatásos, tetszetős, elragadó, figyelemkeltő, érdekfeszítő, érdekes, izgalmas, lenyűgöző, megragadó, megrázó, szívbe markoló (választékos), lebilincselő, magával ragadó

nyers

melléknév
  • főtlen, fővetlen, sületlen, forralatlan
  • friss, zöld (gyümölcs, zöldség)
  • kikészítetlen, megmunkálatlan, cserzetlen, finomítatlan, csiszolatlan, beavatatlan, feldolgozatlan
  • natúr, érdes
  • vakolatlan
  • kezdetleges, kidolgozatlan, vázlatos, hevenyészett, odavetett, első, elnagyolt
  • udvariatlan, faragatlan, bárdolatlan, neveletlen, modortalan, műveletlen, goromba, otromba, durva, kíméletlen, kemény, vad, rideg, kegyetlen, érzéketlen

megereszkedik

ige
  • meglazul, lankad, petyhüdik
  • besüpped, megroggyan, megroskad
  • meggörbül, deformálódik, behajlik, belóg, lágyul, megvetemedik
  • kitágul
  • (tájnyelvi): megnedvesedik, megnyirkosodik

lassít

ige
  • fékez
  • hátráltat, késleltet, visszatart, visszafog, akadályoz

megmenekülés

főnév
  • megszökés, elmenekülés, megmenekedés (tájnyelvi)
  • megszabadulás, kibontakozás

nyomozó II.

főnév
  • detektív, magánnyomozó, magándetektív, rendőrkopó (pejoratív), rendőrnyomozó (szaknyelvi), titkosrendőr, hekus (szleng), zsaru (szleng), kopó (szleng), nyominger (szleng), hé (szleng), szimat (szleng), dekás (szleng), náderer (szleng), dekli (szleng), szem (szleng), farkas (szleng), buktató (szleng), botos (szleng), rendőrkém (régies), inkvizítor (régies)