kúszik szinonimái

ige
  • mászik, csúszik, csúszik-mászik, kapaszkodik, siklik, araszol
  • (növény): fut

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sróf

főnév
  • csavar

beleszalad

ige
  • belefut, belerohan
  • belehajt, beleütközik, nekimegy, nekiütődik, nekicsapódik, összeütközik, karambolozik, megnyomja a fenekét (szleng)
  • összefut (valakivel), összetalálkozik (valakivel), beleütközik (valakibe)
  • (kés): belemegy, belefúródik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kúszik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

köz1

főnév
  • sikátor, mellékutca, átjáró
  • hely, hézag, hasadék, repedés, bemélyedés, szakasz, térköz, távolság
  • terület, térség
  • időköz, intervallum

kincs

főnév
  • pénz, készpénz, vagyon, vagyontárgy, birtok, ékszer, drágaság, javak, jószág, ingatlan, marha (régies), trezor (idegen), klenódium (régies)
  • érték

kifürkészhetetlen

melléknév
  • rejtélyes, sejtelmes, megfejthetetlen, kipuhatolhatatlan, titokzatos, felfoghatatlan, kideríthetetlen, felderíthetetlen, obskúrus (régies), rejtelmes, enigmatikus (idegen), talányos, megmagyarázhatatlan, érthetetlen, tisztázhatatlan, kiismerhetetlen, kiszámíthatatlan

kapásból

határozószó
  • azonnal, egyből, rögtön, hirtelen, hamarjában, egyszeriben, azon melegében, ex abrupto (régies), kapsiból (szleng), csípőből (szleng), helyből (bizalmas)
  • (szleng): rögtönözve, fejből, kívülről

kreál

ige
  • megtervez, kigondol, kitalál
  • megalkot, megvalósít, megcsinál, előállít, elkészít, kivitelez, megformál, megteremt, konstruál
  • létesít, alapít, szervez, összehoz (bizalmas), létrehoz, létrehív, életre hív, instituál (régies)

lélekbúvár

főnév
  • pszichológus, pszichiáter, lélektanász (régies), lélekismerő (régies)

tört I.

melléknév
  • törött, csorbult, csonkított, széttört, eltört, zúzott, morzsolt, pépes
  • taposott, kitaposott
  • (bor): zavaros, fénytelen, üledékes, seprős, zákányos (tájnyelvi)

illedelmes

melléknév
  • illemtudó, udvarias, finom, jó magaviseletű, jólnevelt, szófogadó, előzékeny, ildomos, tisztességtudó, tisztelettudó, tapintatos, körültekintő, pallérozott

idegenkedik

ige
  • (valamitől): viszolyog, húzódozik, vonakodik, visszaborzad, visszaretten, irtózik, iszonyodik, fázik (valamitől) (bizalmas), borsódzik a háta, kerül (valamit), átall (valamit)

felszámol, fölszámol

ige
  • megszüntet, betilt, feloszlat, leállít, eltöröl, megsemmisít, véget vet, eltüntet, befejez, berekeszt, kiirt, likvidál, beszánt (tájnyelvi)
  • felszámít, ráterhel, kiszámít
  • mérlegel, tekintetbe vesz

irányzat

főnév
  • irány, cél, tendencia, törekvés, célzat, eszmeáramlat, trend, fejlődésvonal, orientáció (idegen), irányvonal, iskola, mozgalom

lerészegedik

ige
  • berúg, leissza magát, beiszik (bizalmas), betintázik (szleng), beálmélkodik (tájnyelvi), bepiál (szleng), beseggel (szleng), elázik, leszopja magát (durva), beásít (szleng), bekáfol (szleng) Sz: a sárga földig leissza magát

március

főnév
  • tavaszelő (régies), böjtmás hava (régies), harmadhó (régies), Kos hava (régies)

átvészel

ige
  • átél, túlél, kiáll, kibír

néptömeg

főnév
  • sokaság, embertömeg, népáradat, embersereg

mellékutca

főnév
  • mellékút, sikátor, zugutca (régies), köz, barica (tájnyelvi)

kutya

főnév
  • eb, házőrző, blöki (szleng), bolhabusz (szleng), cenke (tájnyelvi), kutyó (tájnyelvi)
  • kutyus, kutyuli, öleb
  • (tagadó kifejezésekben): semmi, senki
  • szoknyavadász, nőcsábász
  • (jelzőként): gyalázatos, cudar, alávaló, semmirekellő, átkozott, dög, veszett
  • (jelzőként): veszedelmes, bajt okozó, nehéz
  • (hsz-szerűen): szörnyen, rettenetesen, borzasztóan, nagyon

kötés

főnév
  • bandázs (idegen), pólya, kötszer, sebkötő, kötözés
  • kötelék
  • könyvkötés, könyvborító, könyvborítás, fedőlap
  • rögzítés, ereszték, illesztés, forrasztás
  • hurok, hurkolás, bog, csimbók, csomó
  • kötőív (szaknyelvi), ligatúra (szaknyelvi)
  • (régies): szerződés, szövetség, egyezség, kontraktus (régies), megegyezés, megállapodás, szövetkezés
  • üzletkötés
  • (jelzőként): köteg, kötegnyi

leereszt

ige
  • lebocsát, alábocsát
  • (hajat): leenged, kiereszt, csüngesztel (tájnyelvi), kisátorít (tájnyelvi)
  • levezet, lecsapol
  • leszeg, lekonyít, lecsüggeszt, lesunnyaszt (tájnyelvi)
  • (szleng): lenyel, lehúz (italt) (bizalmas)

megvalósul

ige
  • beteljesedik, beteljesül, valóra válik, nyélbe ütődik, bekövetkezik, eljön, realizálódik, teljesül, végbemegy, bevalósul (tájnyelvi), sikerül, teljesedésbe megy (tájnyelvi), lesz, létrejön, létesül, befejeződik, bevégződik, összejön (bizalmas)

lajhár

főnév
  • dologkerülő, naplopó, csavargó
  • (jelzőként): aluszékony, álmos, rest, tohonya, tunya, lanyha

kirakat

főnév
  • boltablak, tárló, üvegszekrény, ózlag (tájnyelvi), vitrin, portál (régies)
  • bemutató, bemutatás, expozíció (idegen), kiállítás, mutatvány, szemle, szemlére tétel
  • megjelenítés, külső, külszín, látszat, látszateredmény

legyőz

ige
  • lever, leteper, kiüt, meghódít, két vállra fektet, megsemmisít, lehengerel, kenterbe ver, lebír, kifog (valakin), felülmúl, diadalmaskodik, túlszárnyal, letipor, alávet, felmorzsol, felülkerekedik, lehagy, megver, túltesz (valakin), megfékez, megelőz
  • elhárít, lenulláz (szleng), lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), leradíroz (szleng), letöröl, megtetejéz (tájnyelvi), fölöz (tájnyelvi)
  • lelép (szleng), lemos (szleng) Sz: kiüt a nyeregből; zsebre tesz; diadalmaskodik felette; felmossa vele a padlót
  • (valamit): leküzd, megbirkózik, legyűr, lenyom, elfojt

mellbevágó

melléknév
  • meghökkentő, megdöbbentő, elképesztő