meghurcol szinonimái

ige
  • vonszol, vontat, hurcol
  • megrágalmaz, vádaskodik, gyaláz, becsmérel, rossz hírbe kever, rossz hírét költi, ócsárol, befeketít (választékos), bemárt (bizalmas), sárba ránt, hercehurál (tájnyelvi), szapul (bizalmas), böcsmöl (tájnyelvi), bemószerol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gejzír

főnév
  • melegforrás, szökőforrás
  • szökőkút, ugrókút (régies)
  • (szleng): elöljáró, parancsnok, nagyfőnök (bizalmas), góré (szleng)

számonkérés

főnév
  • számbavétel, kérdőre vonás, felelősségre vonás, vallatás, faggatás, tetemrehívás (régies), vizsgálat
  • leszámolás
  • feleltetés, ellenőrzés, beszámoltatás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meghurcol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megbeszélés

főnév
  • tárgyalás, ülés, gyűlés, paláver (bizalmas), értekezlet, értekezés, összejövetel, konferencia, találkozó, diszkusszió (szaknyelvi), tanácskozás, beszélgetés, eszmecsere, véleménycsere, tapasztalatcsere, vita, csevegés, társalgás, diskurálás, duma (szleng)
  • konzílium (szaknyelvi), konzultáció

légtér

főnév
  • térfogat, köbtartalom

látcső

főnév
  • távcső, messzelátó, gukker (bizalmas), kukker, kukucska (régies), látszer (régies), binokular (idegen), teleszkóp

kormányzó I.

melléknév
  • vezető, irányító

megfigyel

ige
  • megnéz, szemügyre vesz, szemlél, tanulmányoz, obszervál (idegen)
  • kémkedik, kikémlel, megszagol, leselkedik, lesben áll, fürkész, kísér, szemmel tart, figyelemmel követ, nyomon követ, fixíroz (bizalmas), megvigyáz (tájnyelvi), megfigyelés alatt tart, kifigyel, felkutat

megvető

melléknév
  • lenéző, lekicsinylő, lebecsülő, fitymáló, lefitymáló, semmibe vevő, lekezelő
  • elítélő, lesújtó, elmarasztaló

viszonylagos

melléknév
  • viszonyított, relatív (idegen), hozzávetőleges
  • szerény, mérsékelt

kifoszt

ige
  • kirámol, markecol, kizsákmányol, kirabol, megkopaszt (bizalmas), kiszipolyoz, kiuzsoráz, kiforgat (valamiből), kisemmiz, levetkőztet (szleng), prédál, kipakol, megfoszt, elszed, zabrál (szleng), meghámoz (szleng), kizsebel (bizalmas), mezgel (tájnyelvi)

kiapad

ige
  • elfogy, kifogy, kiszárad (tájnyelvi)
  • kimerül, megszűnik

hajnal

főnév
  • pirkadat, pitymallat (tájnyelvi), napkelte, auróra (idegen), napfeljötte (tájnyelvi), virradat, hajnalhasadás, hajnalodás, korány (régies), derengés
  • pirkadás, reggeli szürkület, hajnalpír, hajnalfény
  • kezdet, eredet

kínrím

főnév
  • verselmény (pejoratív), rímelvény (pejoratív), mesterkélt rím, klapancia (régies)

memoár

főnév
  • emlékirat, visszaemlékezés, napló, önéletrajz, biográfia (szaknyelvi), élettörténet

mozgalmas

melléknév
  • izgalmas, érdekfeszítő, eseménydús, kalandos, regényes, viharos, változatos, színes, tarka(bizalmas)
  • tevékeny, élénk, eleven, energikus fürge, friss, nyüzsgő
  • pezsgő, lüktető, forgalmas, zsúfolt

cakompakk II.

határozószó
  • (tájnyelvi): mindenestül, összesen, teljesen, együtt, együttesen, cakpakk (bizalmas)

pénzzavar

főnév
  • pénzszűke, pénzhiány, pénztelenség, szorultság, szükség, ínség, szegénység

omnibusz

főnév
  • (régies): társaskocsi (régies)
  • (régies): autóbusz, busz

megijeszt

ige
  • megrémít, megrémiszt, megriaszt, megfélemlít, elbátortalanít, félemlít (régies), ráijeszt, elijeszt, elriaszt, visszariaszt, visszarettent, megrettent, elrettent, megdermeszt, elrémít, elképeszt, halálra rémít, rémületbe ejt, elrémiszt, ráhozza a szívbajt (szleng), ráhozza a frászt (szleng), megdöbbent, elborzaszt, dobbant (régies), konsternál (régies), megrezzent, megijeget (tájnyelvi), megrajcsúroztat (tájnyelvi), megrezzeget (tájnyelvi), megvakkant (tájnyelvi)

megáld

ige
  • áldást oszt
  • megszentel, felavat
  • megajándékoz
  • felruház, ellát
  • (szleng): megver

megszálló

melléknév, főnév
  • betolakodó, okkupáns (régies), elfoglaló, gyarmatosító, beözönlő

oktalan

melléknév
  • értelmetlen, esztelen, célszerűtlen, ésszerűtlen, tudatlan, értelem nélküli
  • ostoba, meggondolatlan, dőre, buta, bolond, oktondi, elővigyázatlan, botor, balga, balustyi (tájnyelvi), csacska, kótyagos, együgyű
  • alaptalan, ok nélküli, indokolatlan, megokolatlan, motiválatlan

meglátás

főnév
  • felfigyelés, megnézés, megtekintés, megpillantás, felismerés, megszemlélés
  • észrevétel, elgondolás, ötlet, felvetés, gondolat, megjegyzés, hozzászólás

lekicsinyel

ige
  • alábecsül, lefitymál, lesajnál, lebecsül, leértékel, aláértékel, lekezel, leszól, ócsárol, lehúz, lenéz, megvet, semmibe vesz, fumigál (bizalmas), depreciál (régies), lefirigyel (tájnyelvi)

megtestesít

ige
  • megszemélyesít, megjelenít, érzékít, materializál (idegen), megformál, alakít, jelképez
  • képvisel, hordoz

olvasójel

főnév
  • könyvjelző