malaszt szinonimái

főnév
  • (választékos): kegyelem, áldás, kegy, irgalom, szentség
  • (régies): áhítat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

környékbeli

melléknév
  • közeli, közellevő, környező, kerületi, telepi
  • szomszéd, szomszédos

metsző I.

melléknév
  • (tájnyelvi): levágnivaló
  • (fájdalom, hideg): éles, hasító, csontig ható, dermesztő, átható, kegyetlen
  • (megjegyzés): sértő, maró, gúnyos, szúrós, csípős, mardosó, szarkasztikus (választékos), fülsértő, elevenbe vágó, szatirikus, kíméletlen, fullánkos, égető, epés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a malaszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

liba

főnév
  • lúd, pipe (tájnyelvi), zsiba (tájnyelvi), bizsi (tájnyelvi), buriska (tájnyelvi)
  • (pejoratív): lány, nő
  • (szleng): kettes, elégséges

közread

ige
  • kiad, közöl, leközöl, publikál, nyilvánosságra hoz, megjelentet, közzétesz, közrebocsát, kihoz (bizalmas)

köszörűs

főnév
  • fenő

kirámol

ige
  • kitesz, kirakodik, kipakol, szétrak
  • kivisz, kiürít, kihord, kirámol, kihurcolkodik, kirakoszik (tájnyelvi), kivonszolkodik (tájnyelvi)
  • (szleng): kifoszt, kirabol, kicsontoz (szleng)

macskazene

főnév
  • zenebona, hangzavar, kakofónia (szaknyelvi), nyávogás, nyivákolás, vernyákolás (tájnyelvi)

meghal

ige
  • elhuny, elhalálozik, exitál (szaknyelvi), elhal, halálát leli, megboldogul, elalszik, elszenderül, kiszenved, elmegy, eltávozik, elköltözik, életét veszti, meghalálozik (régies), kiterítik, felfordul (durva), meggebed (durva), elpatkol (durva), megdöglik (durva), kinyúlik (durva), kidől a sorból (bizalmas), bekrepál (szleng), megkrepál (szleng), megmurdel (szleng), kipurcan (szleng), kinyiffan (szleng), bekampecel (tájnyelvi), eltalpal (tájnyelvi), kihűl (tájnyelvi), megnyuvad (tájnyelvi), kiegyenesedik (tájnyelvi), megmered (tájnyelvi), betestál (tájnyelvi), elhal (tájnyelvi), elvégez (tájnyelvi) Sz: a barátok zsákjába jutott; a fekete bika a lábujjára hág; a halál fogára jut; a halál horgára akad; a hátára fektetik; a másvilágra költözik; Ábrahámra vicsorítja a fogát; alulról szagolja az ibolyát; ámen neki; átszenderül a másvilágra; az örök világosság fényeskedik neki; beadja a kulcsot (szleng); beadja a mennyország kulcsát; beadja az ipart (szleng); befejezi az életet; befejezi földi pályafutását; beleharap a halál kutyája; beszámol a bőrével; beteszi az ajtaját a halál; búcsút vesz az árnyékvilágtól; csizmáját üresen hagyja; csontjára hűl a bőre; elalszik a gyertyája; elalszik a világa; elalszik az Úrban; elalszik örökre; elejtette a kanalát; elejti a kiskést; eljön érte a Kaszás; elköltözik a másvilágra; elköltözik Ábrahám kebelébe; elköltözik az örök vadászmezőkre; elmegy Földvárra deszkát árulni (bizalmas); elmegy tormát ásni; elmegy vakondokországba; elmetszették a fonalát; elnyelte a horgot; elnyújtotta a bocskort; eloltják gyertyáját; elragadja a halál (választékos); elragadta a Szent Mihály lova; elrúgja a szeget; elszakad az élete fonala; eltávozik az élők sorából; elválik a kenyér héjától; feldobja a talpát (szleng); felkötik az állát; félreteszi a csákóját; felveszi a néhai nevet (bizalmas); férgeknek adja testét; fűbe harap (bizalmas); itt hagyja az árnyékvilágot; jobblétre szenderül; kákkot mond; karóra kerül az irhája; kiadja a lelkét; kidől a sorból; kifingott a kürtőn (durva); kifüstöl a Krisztus kéményén; kihúzták alóla a gyékényt; kikéri a levelét, kileheli a lelkét (választékos); kimúlik az árnyékvilágból (választékos); kiterítették a bőrét; kivette a csatot; koporsóba száll; körmöt rúg; lefújtak neki; lehunyja a szemét; lehunyja a szemét örökre (választékos); leköszön a hivatalról; lemond a házhelyről; leszalad a csillaga; leteszi a gondját; magához szólítja az Isten; marjára fekszik; megfőzték a torkásáját; megkönnyebbedik az ágya szalmája; megrúgta a Szent Mihály lova, soha ki nem gyógyul; megszűnik létezni; megtér atyáihoz (választékos); megtér őseihez (választékos); négy deszka közé teszik; nem eszik több lágy cipót; nem látja többet az Isten egét; örök álomba merül (választékos); örök nyugovóra tér (választékos); padlásra kerül a bőre; padra kerül a bőre; padra teszik a csizmáját; padra viszik a bőrét; papok erszényébe kerül; Pilátushoz megy vacsorára; Pilátusra vicsorítja a fogát; porba harap; ráhűl a bőr; rálép a csőszökör a lábára; sírba száll; szegre akasztják a csizmáját; testamentumot csinált; utoléri a vég; utolsót rúg; ütött az órája; vége lesz; végleg elhagyja övéit (választékos); végsőt lehel; visszaadja lelkét teremtőjének (választékos); viszatér a porba, amelyből vétetett
  • (harcban, erőszakos halállal): elpusztul, halálát leli, kimúlik, elesik, odavész, ottmarad Sz: otthagyja a fogát; fűbe harap (bizalmas)

vastartalmú

melléknév
  • vasas, vasízű

kel2

főnév
  • kelkáposzta, olaszkáposzta (tájnyelvi), édeskáposzta (tájnyelvi), plutyka (tájnyelvi)

kardoskodik

ige
  • kiáll (valami mellett), erősködik, szívózik (szleng), szívóskodik (szleng)
  • erőszakoskodik
  • (régies): veszekedik, viaskodik, villong, pörlekedik, éleskedik (tájnyelvi), kapcáskodik (tájnyelvi), viszálykodik (valamivel)

gombóc

főnév
  • galuska, nokedli, knédli (idegen), gödölény (régies), dödölle (tájnyelvi), gombóca (tájnyelvi)

kérlelhetetlen

melléknév
  • hajthatatlan, engesztelhetetlen, könyörtelen, kibékíthetetlen, kíméletlen, tántoríthatatlan, irgalmatlan, rendíthetetlen, megingathatatlan, kegyetlen, rigorózus (idegen), intranzigens (idegen), konok, makacs, önfejű, csökönyös, nyakas, hajlíthatatlan

megkever

ige
  • kever, kavar, megkavar, felkever, keverget, kavargat, kotyvaszt (bizalmas), megkutyul (bizalmas), megkevercel (tájnyelvi), megkütyül (tájnyelvi)
  • elkever, vegyít, elegyít, összekever, megmisel (tájnyelvi)(szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): felszánt (földet), megkapál (szőlőt), megforgat
  • megzavar, összezavar, megszédít (bizalmas), megbolygat, felkavar, felbolygat, zavarba ejt, zavarba hoz

mellékhajó

főnév
  • oldalhajó

bizakodik

ige
  • bízik, hisz, remél, reménykedik, reménységet táplál, számít (valamire), elvár

összekerül

ige
  • összegyűlik, összegyűl, összejön
  • összetalálkozik, összeakad, összefut, összeszalad
  • összeházasodik, egybekel (választékos), házasságra lép, frigyre lép
  • összeköltözik

névérték

főnév
  • paritás (szaknyelvi), pari (bizalmas)

málna

főnév
  • Boldogasszony csipkéje (tájnyelvi), csipkefa, himpér (tájnyelvi), lyukasszeder (tájnyelvi)

leveles

melléknév
  • zöldellő, lombos
  • lemezes, réteges, lamellás (szaknyelvi)
  • vágatlan (dohány)
  • összehajtogatott (tészta)
  • százrétű (gyomor)
  • (régies): levelező
  • (tájnyelvi): bűnös, ludas (bizalmas), hibás, vétkes
  • (régies): gyalázatos, hiteszegett (régies), számkivetett

megcsömörlik

ige
  • megundorodik, fölkavarodik a gyomra, megmohókodik (tájnyelvi), émelyeg
  • elrontja a gyomrát
  • megutál, meggyűlöl, utálat fogja el, undor fogja el, elmegy a kedve (valamitől), ráun (valamire), megelégel(valamihez)(valamihez)

nemegyszer

határozószó
  • többször, több ízben, sokszor, gyakorta, gyakran

máshogyan

határozószó
  • másképpen, másképp, másként, eltérően, különbözően, máskülönben, másformán, alias (idegen), aliter (idegen)

kukorica

főnév
  • tengeri (tájnyelvi), málé (tájnyelvi), törökbúza (tájnyelvi), kukrica (tájnyelvi)

megfeledkezik, megfe

ige
  • elfelejt, elfeled, elfeledkezik, elmulaszt (valamit), eligyekedik (tájnyelvi), kimegy az eszéből, nem emlékszik(valamire)
  • (megfeledkezik magáról): elragadtatja magát, heveskedik, indulatoskodik
  • (megfeledkezik magáról): illetlenkedik
  • szellent, fingik (durva)

netán

határozószó
  • talán, netalán, esetleg, történetesen