mágneses szinonimái

melléknév
  • magnetikus (régies), delejes (régies)
  • bűvös, varázsos, varázslatos, igéző, vonzó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szakképzett

melléknév
  • kiképzett, képzett, képesített, iskolázott, művelt, kitanult, szakavatott, gyakorlott, professzionális (idegen), profi (bizalmas), műértő, hozzáértő, hivatásos, mesteri, jártas, tapasztalt

vámkezelés

főnév
  • vámvizsgálat
  • elvámolás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mágneses szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

létrehoz

ige
  • létesít, létrehív, alapít, szervez, alakít, összehoz (bizalmas), életre hív, alkot, csinál, készít, kivitelez, megvalósít, realizál, produkál, kreál, teremt, megteremt, kiépít, instituál (régies), előállít, generál, gerjeszt, képez, kialakít
  • (valami valamit): elindít, támaszt, (körülményeket) szül, fakaszt, kivált, okoz, eredményez, kelt, formál

középutas

főnév
  • középpárti, centrista (idegen), opportunista

körforgás

főnév
  • keringés, körforgalom, cirkuláció, pörgés, rotáció (szaknyelvi), forgómozgás (szaknyelvi), szpin (szaknyelvi), körfordulat
  • ismétlődés, váltakozás, periódus, ciklus

kinyílik

ige
  • felnyílik, feltárul, szétnyílik, széttárul, kitárul, kivágódik, kicsapódik, felcsapódik, felpattan, kikapcsolódik, kigombolódik, kioldódik, kinyitódik (tájnyelvi)
  • kivirágzik, kivirít, kifakad, kifeslik, kibújik, kisarjadzik, virágba szökken
  • kifejlődik, kibontakozik, kibomlik
  • felenged, megnyílik, közlékennyé válik

lődörög

ige
  • tekereg, lézeng, csavarog, flangál, lófrál (bizalmas), kujtorog, csámborog, lötyög (bizalmas), cselleng, ődöng, őgyeleg, kóricál, kóborol, kószál, kódorog, csatangol, járkál, teng-leng, lóg (bizalmas), ténfereg

megfigyelőállomás

főnév
  • obszervatórium (szaknyelvi), csillagvizsgáló

varkocs

főnév
  • hajfonat, copf, fonadék, cica (tájnyelvi), cicka (tájnyelvi), foncik (tájnyelvi), tincs

kavarodik

ige
  • kavarog
  • csavarodik, fordul, kanyarodik
  • keveredik
  • elegyedik, vegyül(szaknyelvi)
  • bonyolódik, kuszálódik, kutyulódik, zavarodik

kapaszkodik

ige
  • (valakibe, valamibe): fogódzkodik, akaszkodik, csimpaszkodik
  • (fölfelé): húzódzkodik, kúszik, gebeszkedik (tájnyelvi), kepeszkedik (tájnyelvi)
  • (meredek úton): fölmászik, kaptat, kepeszt (régies, tájnyelvi)
  • (valami után): nyújtózkodik, törtet, ácsingózik (tájnyelvi), iparkodik (régies)

gerinces

melléknév
  • szilárd, állhatatos, jellemes, becsületes, egyenes

kerékpártömlő

főnév
  • kerékpárbelső, belső, bicikligumi (bizalmas)

megijed

ige
  • megrémül, megriad, megremeg, megdöbben, megszeppen, visszariad, elriad, elszörnyed, beijed, visszahökken, meghőköl, hátrahőköl, megtorpan, visszaretten, megretten (választékos), összerezzen, elborzad, félelem fogja el, rémületbe esik, belesápad, holtra rémül, rájön a szívbaj (bizalmas), begyullad (bizalmas), begazol (bizalmas), berezel (bizalmas), betojik (bizalmas), begatyáz (tájnyelvi), hökken (régies), elrezzen (régies), megneszül (tájnyelvi), megfélemlik (régies), megrebbed (régies), megrebbenkedik (régies), meghebben (tájnyelvi), bereccsen (tájnyelvi), megzöbben (tájnyelvi), bemajrézik (szleng), berosál (szleng), kitöri a frász (szleng), frászt kap (szleng), betropecol (szleng), besztremál (szleng), befosik (durva), beszarik (durva) Sz: a gatyájába szalad a bátorsága; azt is elfelejti, mi a neve; beleszalad a madzag (valakibe); bocskorába száll a bátorsága; csizmaszárba száll a bátorsága; egy krajcár se marad a zsebében; eláll a lélegzete; elfogja a félsz; elhűl benne a vér; halálra válik; inába száll a bátorsága; inába szorul a virtus; kiveri a hideg verejték; kiveri a szariszeplő; lábába száll a bátorsága; megáll benne az ütő (bizalmas); megfagy benne a vér; meghűl benne a vér; minden haja szála az ég felé mered; mindjárt félreveri a harangot; pánikba esik; rájön a frász (szleng); seggre esik benne a szentlélek; szárába száll a szíve; tótágast áll benne a szentlélek; úgy megijed, hogy egy zabszem se férne a fenekébe; úgy megijed, se holt, se eleven

megvetemedik

ige
  • meggörbül, meghajlik, elferdül, deformálódik, megereszkedik, elfintul (tájnyelvi), elvetemül (tájnyelvi)

biciklizik

ige
  • kerékpározik, karikázik, kerekezik (bizalmas), pedálozik, tapossa a pedált, teker (bizalmas), bicajozik (bizalmas), bringázik (bizalmas)
  • (szleng): közösül

összeegyeztethető

melléknév
  • kompatíbilis (idegen), összeférő, összeillő, egybehangzó, megegyező, egybevágó, harmonizáló (idegen)(idegen)

nemzetgyűlés

főnév
  • (régies): országgyűlés, parlament
  • országház

magtár

főnév
  • granárium (régies), hombár (tájnyelvi), búzaház (régies), gabonatár (régies), életesház (tájnyelvi), csűr

lét

főnév
  • létezés, mivolt, létel (régies), élet, egzisztencia (idegen)
  • megélhetés, fennmaradás, meglét
  • tartózkodás, életpálya, pályafutás, életút, pálya
  • valóság, gyakorlat

megbékél

ige
  • megegyezik, megállapodik, kibékül, elássa a csatabárdot, juházódik (tájnyelvi)
  • megbékül, megengesztelődik, megenyhül Sz: megfordul benne a borjú; lefonja a gugyelát (a fonnivalót); beadja a korsót

négyéves

melléknév
  • negyedfű (régies)

maradék

főnév
  • ételmaradék, morzsa, fölösleg, reszli (bizalmas), resztli (bizalmas), faradék (régies), pöszlék (tájnyelvi), metélék (régies), hulladék, maradvány, reziduum (szaknyelvi), szuperplusz (régies), fogyaték (tájnyelvi), hulló (tájnyelvi)
  • (régies): ivadék, sarjadék, utód
  • utókor

közvélemény-kutatás

főnév
  • demoszkópia (idegen)

megejt

ige
  • elvégez, lebonyolít, eszközöl, foganatosít, megtesz, teljesít, effektuál (idegen), szerét ejti, módját ejti
  • (régies): lelő, elejt
  • tőrbe csal, kelepcébe csal, megfog
  • elcsábít, megbecstelenít, teherbe ejt, felcsinál (durva)
  • elbűvöl, elvarázsol, elbájol, elragad, megfog, rabul ejt, lebilincsel, lenyűgöz

nemi

melléknév
  • szexuális
  • érzéki, buja, testi, szerelmi
  • erotikus, erogén (idegen)