megalapozott szinonimái
melléknév
- indokolt, jogos, jogszerű, jogosult, motivált, helyes, helyénvaló, reális, bizonyos, vitathatatlan, tagadhatatlan, megcáfolhatatlan, megingathatatlan, kétségbevonhatatlan, szilárd, stabil
- átgondolt, logikus, tudatos, felépített
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
beránt1
ige
- besodor, behúz
- (ajtót): becsap, bevág, becsuk
- (szleng): rászed, becsap, belekever (valakit valamibe)
kvázi I.
határozószó
- szinte, mintegy, majdnem, csaknem, látszólag, úgyszólván, körülbelül, megközelítőleg
kíváncsi
melléknév
- érdeklődő, kíváncsiskodó, kérdezősködő, tudakozó, fürkésző, búvárkodó, ég a kíváncsiságtól, leskelődő, kémlelő, kukkoló (szleng), indiszkrét (választékos), kotnyeles, minden lében kanál, kandi (tájnyelvi), bámészkodó Sz: mindenbe beleüti az orrát; fúrja az oldalát (valami); majd kifúrja az oldalát a kíváncsiság
megnyílik
ige
- kinyílik, kifakad, kitárul, feltárul
- széthasad, szétnyílik, kilyukad
- kitárulkozik, kipakol (szleng), kiönti a szívét, könnyít a lelkén, kibeszél, megnyilatkozik(bizalmas)
- működni kezd, megkezdődik, kinyit
vérmérséklet
főnév
- természet, alkat, lelki alkat, lelkivilág, alaptermészet, hajlam, véralkat, temperamentum, vér
kerülő I.
melléknév
- kitérő, kanyargós
- elodázó, kerülgető, köntörfalazó, terjengős, körülményes, mellébeszélő, nyakatekert, komplikált, szövevényes
kényes
melléknév
- finnyás, finomkodó, kényeskedő, elkényeztetett, válogatós, válogató, háklis (bizalmas), nyafka, paszomántos (tájnyelvi), pintyös (tájnyelvi), fincos (tájnyelvi), undorodós, affekta
- prűd, szemérmeskedő, szemérmeteskedő, álszemérmes
- kifinomult, választékos, akkurátus, rafinált, pikákos (tájnyelvi) Sz: a sajtot hámozza; azt kívánná, hogy a szart is megrágnák neki; csak a vajasát eszi a kásának; nebáncsvirág a neve; nyimmel-nyámmal eszik; mindig pástétomot enne; rászokott a porcogósra; vigyáz magára, mint a selyemkendő
- érzékeny, gyönge, gyenge, finom, törékeny, szenzitív (szaknyelvi), csecskebecske (tájnyelvi), mimóza, szubtilis (idegen), nyevere (tájnyelvi)
- elpuhult, férfiatlan, nőies, asszonyias
- rázós (szleng), csiklandós, kellemetlen, nehéz, húzós (szleng), súlyos, bajos, bizalmas, diszkrét, kínos, kritikus, fogas, difficilis (idegen), zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas)
- büszke, rátarti, rátartós, hetyke, délceg, nyacki, nyalka (régies), difingós (tájnyelvi), pincos (tájnyelvi), pipes (tájnyelvi), cifrálkodó, nyakavági (tájnyelvi), peckes, begyes (tájnyelvi)
kicsíp
ige
- kitép, kiszakít
- felcsíp, kimar
- (tájnyelvi): kifog (valakin)
- (kicsípi magát): kirittyenti magát (szleng), kicsinosítja magát, felcicomázza magát, kiöltözik, kiöltözködik, ünneplőbe vágja magát, kinyalja magát, díszbe öltözik, díszt ölt, kikeni-feni magát, felpiperészi magát, kicsípekedik (tájnyelvi)
megsejt
ige
- megjövendöl, megálmodik, megjósol, megérez, gyanít, megsejdít, kiszimatol, gyanút fog, kifürkész, kikövetkeztet
- észrevesz, meglát, megneszel, kiszimatol, megszagol, szagot fog, megorront, megtapasztal, megtud Sz: szelét veszi; nyomát veszi; ha nem látta is magát, neszét veszi
métely
főnév
- szőrféreg (tájnyelvi)
- mételykór
- betegség, kór
- ragály, kontagium (idegen), járvány, kontamináció (szaknyelvi)
borotva
főnév
- beretva (tájnyelvi), borbélykés (régies), penge, kés, zsilett, kacor (régies), pofagyalu (szleng), sertebuldózer (szleng)
- önborotva
- villanyborotva
nyom1
ige
- ránehezedik, terhel, nyomaszt, nyomasztólag hat, terhet jelent, gondot jelent, nyomint (tájnyelvi)
- (valakinek a kezébe): tesz, odaad
- odaérint
- feszít, szorít, tör
- tol, lök, taszít, bök, döf, hajt
- nyomtat, nyomat
- megjelöl, stigmatizál, bélyegez
- rátesz, ráüt (jelet)
- présel, sajtol, töm, dug, gyömöszöl
- kifacsar
- (bizalmas): támogat, segít, felkarol, futtat, patronál, protezsál (bizalmas)
- fúr (bizalmas)
- (szleng): közösül
- (szleng): kábítószert fogyaszt, kábszerezik (bizalmas)
- drogot bead, felnyom (szleng), lő (szleng), szúr (szleng)
megáll
ige
- megtorpan, megakad, leáll, megbénul
- stagnál, vesztegel
- leáll, elakad
- befullad, lefullad, lejár
- abbamarad, megszűnik, eláll
- helytáll
- igaznak bizonyul, helyesnek bizonyul, érvényesnek bizonyul
- kibír, kiáll, győz
magánkívül
határozószó
- öntudatlanul, eszméletlenül, eszméletlen, ájultan, aléltan, kómában, önkívületben
- felindultan, izgatottan, felháborodottan
meghülyül
ige
- (durva): meghibban, bedilizik (bizalmas), elmegy az esze, eltompul, meggárgyul (tájnyelvi), megkukul (bizalmas)
nyamvadt
melléknév
- gyenge, fejletlen, éretlen, satnya, csenevész, nyápic
- vékony, sovány, vézna
- gyámoltalan, ügyefogyott, tehetetlen
- hitvány, silány, vacak, olcsó
megdöbben
ige
- meghökken, meglepődik, megriad, megijed, megrendül, elhűl, ledöbben (szleng), elképed, megrökönyödik, megütközik, visszahőköl, megdermed, konsternálódik (idegen), megzöbben (tájnyelvi), lepadlózik (szleng), lebabázik (szleng), paff lesz (bizalmas), berosál (szleng), kikattan (szleng)
lánc
főnév
- béklyó, kötél, vas (tájnyelvi), rablánc
- rabság
- láncolat, sorozat, széria
- kapcsolat, viszony, kötelék
megkövetel
ige
- elvár, előír, kikövetel, számot tart (valamire), igényt tart, jogot formál (valamire), praetendál (régies), vindikál (idegen)
- igényel, szükségel (régies), megkíván, kell (valakinek), híjával van (valaminek), híján van (valaminek)
nyír1
ige
- vág, metsz, nyes, sarabol, kurtít, rövidít, stuccol (bizalmas)
- borotvál (régies)
- (szleng): pusztít, kaszabol, öl, irt
- támad