odanyújt szinonimái

ige
  • átnyújt, átad, odaad, odatart
  • felkínál, felajánl, átenged

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szívbaj

főnév
  • szívbetegség, szívbántalom, szívfájás, szívattak (régies), szívpanasz, szívzavar, csúnyabaj (tájnyelvi)
  • (bizalmas): bánat, szomorúság, csalódás

megsüt

ige
  • kisüt, átsüt, lesüt
  • megpirít, resztel (idegen), megpirogat (tájnyelvi), megperzsel
  • megéget
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a odanyújt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyakszirt

főnév
  • tarkó, nyaktő

mezőgazda

főnév
  • földműves, földművelő, agrárius (régies)
  • agronómus, agrármérnök, mezőgazdász

menekül

ige
  • visszavonul, megfutamodik, meghátrál, menekedik (régies), szabadul, szökik, elszökik, elszalad, elfut, elinal, eliszkol, pucol (bizalmas), lelép (bizalmas), menti a bőrét, menti az irháját
  • bujkál
  • emigrál
  • (valamitől): őrizkedik, elhárít magától, elfordul, elutasít, felhagy, távol tartja magát

megért

ige
  • hall, meghall
  • észlel, érzékel
  • felfog, appercipiál (idegen), megragad, kapiskál (bizalmas), felér ésszel, belát, átlát, felismer
  • kiért, kivesz, kiszed, rájön, kihámoz, kibetűz, felfedez, tisztába jön, elért (régies), veszi a lapot (bizalmas)
  • azonosul (valakivel), átérez
  • (régies): tudomásul vesz, megtud, értesül

nyugtalanít

ige
  • izgat, aggaszt, emészt, gyötör, felzaklat, felkavar, idegesít, zavar, bánt, kínoz Sz: gondolkodóba ejt; nem hagy békén; csípi a csőrét
  • abajgat, zaklat, nyaggat, bosszant, molesztál, szekál, háborgat, piszkál

örömteli

melléknév
  • vidám, boldog, jókedvű, derűs, elégedett, örvendező, örvendő, ujjongó, elragadtatott, eksztatikus (idegen)
  • örömteljes, örvendetes

lerészegedik

ige
  • berúg, leissza magát, beiszik (bizalmas), betintázik (szleng), beálmélkodik (tájnyelvi), bepiál (szleng), beseggel (szleng), elázik, leszopja magát (durva), beásít (szleng), bekáfol (szleng) Sz: a sárga földig leissza magát

lejár

ige
  • le-lemegy, lejárogat
  • elkoptat, elnyű, letapos
  • legázol
  • kitelik, letelik, elmúlik, elévül
  • megáll
  • megszűnik, befejeződik
  • kijár, leválik, levehető

júdásfa

főnév
  • júdástövis, lencsefa, tányérlevelűfa, tokosfa

lófrál

ige
  • lézeng, tekereg, csavarog, lődörög, kujtorog, kódorog, kóborol, lötyög (bizalmas), cselleng, csatangol, csalinkázik, kóricál, ténfereg, ólálkodik, flangál (bizalmas), flangéroz, ődöng, őgyeleg

összeismerkedik

ige
  • megismerkedik, összeparolázik (régies)

pejoratív

melléknév
  • rosszalló, elítélő, lekicsinylő, becsmérlő, megvető

ellenére II.

határozószó
  • bosszantására, ingerlésére

sületlen

melléknév
  • nyers, ehetetlen, élvezhetetlen, félnyers, szalonnás, ragacsos, ragadós, csirizes, nyúlós, cupákás (tájnyelvi), birbancs (tájnyelvi), bodagos (kenyér) (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a peszmeg
  • ostoba, idétlen, badar, otromba, ízetlen, csél (régies), éretlen, helytelen, tökéletlen, ócska, lapos, üres, balga, bárgyú, dőre, meggondolatlan, nevetséges, zagyva, suta (tájnyelvi)

rendőrőrszoba

főnév
  • rendőrőrs

odaszoktat

ige
  • odaédesget (bizalmas), odakapat (bizalmas), megszoktat (valahol)

növel

ige
  • gyarapít, szaporít, sokasít, növeszt, hatványoz, többszöröz, öregbít
  • felver (bizalmas), rálicitál (szaknyelvi)
  • terjeszt, duzzaszt, gerjeszt, nagyobbít, kibővít, kiszélesít, tágít
  • tetéz, súlyosbít, fokoz, erősít
  • emel, gazdagít, élénkít, gyorsít

öblös

melléknév
  • hasas, vastag, telt, bögyökös (tájnyelvi)
  • odvas
  • mély, dörgő, zengő, sztentori (régies)

régóta

határozószó
  • régtől fogva, régentől (tájnyelvi), régesség óta (tájnyelvi), időtlen idők óta, emberemlékezet óta, ősidők óta, amióta az eszemet tudom, amióta a világon vagyok, mióta kétágú vagyok

ólom

főnév
  • feketeón (régies), plumbum (szaknyelvi)

mindhiába

határozószó
  • hiába, hasztalan, fölöslegesen

önsanyargatás

főnév
  • önkínzás, aszkézis (idegen), önostorozás, flagellálás (idegen), önmegtagadás

rendetlenkedik

ige
  • hancúrozik, haszontalankodik, rosszalkodik, helytelenkedik, rajcsúroz (bizalmas), riháncol, dévajkodik, nem fogad szót, hebehurgyáskodik Sz: rossz fát tesz a tűzre
  • (belső szerv): kellemetlenkedik