kiment szinonimái

ige
  • megment, kiszabadít, megszöktet, kihoz (bizalmas), kiragad, kitép, kihúz, kiránt, kiold, kivált, megléptet (szleng)
  • menteget, felment, felold, elnéz, kibeszél (régies), exkuzál (idegen)
  • mentesít, tisztáz, igazol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kukorékol

ige
  • kukorít (tájnyelvi), kukurikúzik (tájnyelvi)
  • rikoltozik, elkiáltja magát
  • (szleng): nevet

döbbent

melléknév
  • megdöbbent, megrendült, elképedt, ámuló, felháborodott
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiment szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kicsíp

ige
  • kitép, kiszakít
  • felcsíp, kimar
  • (tájnyelvi): kifog (valakin)
  • (kicsípi magát): kirittyenti magát (szleng), kicsinosítja magát, felcicomázza magát, kiöltözik, kiöltözködik, ünneplőbe vágja magát, kinyalja magát, díszbe öltözik, díszt ölt, kikeni-feni magát, felpiperészi magát, kicsípekedik (tájnyelvi)

jódoz

ige
  • fertőtlenít, ecsetel, sterilizál

izraelita

melléknév, főnév
  • zsidó, héber, mozaista, mozaita, Mózes-vallású, rabbinikus (szaknyelvi)
  • izraeli

hordoz

ige
  • visz, hord, hurcol, vonszol, cipel, szállít, fuvaroz, továbbít, hurcolász, hordál (tájnyelvi)
  • (terhet): visel, elvisel, kiáll, elszenved, eltűr, kibír, áll
  • tart, támaszt, alátámaszt
  • (mondanivalót): magában foglal, tartalmaz

kiír

ige
  • kijegyez, kimásol, kifirkant, jegyzetel, kivonatol
  • ollóz
  • betűkkel leír
  • (írásjelet) kitesz
  • meghirdet, közread, közzétesz, kitűz
  • munkaképtelennek nyilvánít, betegállományba vesz, táppénzre vesz
  • munkaképesnek nyilvánít
  • besoroz (tájnyelvi)
  • (kiír magából vmit): megír, megörökít

kommüniké

főnév
  • közlemény, nyilatkozat, bejelentés, hirdetmény

szulák

főnév
  • folyófű, folyóka, folyondár, hajnalika, tölcsérvirág

háló1

főnév
  • szövedék, szövevény
  • halászháló
  • szúnyogháló
  • hálószatyor, necc (bizalmas)
  • pókháló
  • hajháló
  • kapuháló
  • védőháló
  • csapda, kelepce

hájas I.

melléknév
  • kövér, elhízott, zsíros, dagadt, dagi, túlsúlyos, nagy hasú, pocakos

emberszeretet

főnév
  • filantrópia (idegen), altruizmus (szaknyelvi), felebaráti szeretet

hasmenés

főnév
  • hasmars (bizalmas), bélhurut, durchmars (bizalmas), némethas (régies), síkbél (régies), lágyhas (régies), fosás (durva), szapora (tájnyelvi), cifra (tájnyelvi), cifrafosás (durva), diaré (szaknyelvi)

koptat

ige
  • hord, visel, nyű, vásít, avít (régies), nyüstöl (bizalmas), strapál (bizalmas), nyúz, ványol, koszol, szaggat
  • mállaszt, porlaszt, morzsol, pusztít, rongál, erodál (idegen)

krákog

ige
  • harákol, megreszeli a torkát, torkát köszörüli, cikákol (tájnyelvi), kerreget (tájnyelvi), hertyeg (tájnyelvi)

megszólal

ige
  • szóra nyitja a száját, szóra fakad, megszólamlik (tájnyelvi), megszólamodik (tájnyelvi), megtöri a csendet, szólásra emelkedik, megmukkan (bizalmas), megnyikkan (bizalmas), megkukkan (tájnyelvi), rákezdi
  • felbúg, felzúg, felharsan, felhangzik, megkondul, megcsendül, megzendül, felzendül (választékos), felsír, megpendül
  • megnyilatkozik, megnyilvánul

macskakő

főnév
  • macskafejkő, kockakő

kimondatlan

melléknév
  • ki nem mondott, hallgatólagos, megnevezetlen, elhallgatott
  • benne foglalt, beleértődő, beleértett, burkolt, rejtett, titkos, titkolt, ki nem fejezett, kifejtetlen, implicit (szaknyelvi)

kibékül

ige
  • összebékül, megbékül, kiengesztelődik, békejobbot nyújt Sz: elszívja a békepipát (valakivel); elássa a csatabárdot(bizalmas)
  • elfogad
  • összhangba kerül (valamivel), megnyugszik

kivágás

főnév
  • kidöntés, irtás
  • kimetszés, kioperálás, reszekció (szaknyelvi), excisio (szaknyelvi)
  • dekoltázs, bebúvó (tájnyelvi), nyakkivágás

lókötő

főnév
  • lótolvaj, lócsiszár
  • betyár (régies), szegénylegény
  • csirkefogó, csibész, gézengúz, gazember, gazfickó, zsivány (régies), kópé, mákvirág, rosszcsont, himpellér, pernahajder
  • naplopó, munkakerülő, dologkerülő, léhűtő, haszontalan, mihaszna

királyi

melléknév
  • uralkodói, fejedelmi, vezérlő
  • fenséges, felséges, magasztos, tekintélyes, lenyűgöző, remek, impozáns, ragyogó, pompás

jövedelem

főnév
  • kereset, fizetés, munkabér, illetmény, járandóság, tiszteletdíj, honorárium, zsold (szleng), sáp (bizalmas)
  • megélhetés, munka
  • bevétel, haszon, hozam, hozadék, kamat, profit, nyereség

klimax

főnév
  • változás kora, menopauza (szaknyelvi), klimaktérium (szaknyelvi)
  • (szaknyelvi): fokozás
  • tetőpont, csúcspont

luxus

főnév
  • fényűzés, pompa, pompáskodás (régies), pompázás (régies), dísz, bőség, gazdagság, jómód, jólét, fénykórság (régies), luxuria (idegen)