kijár szinonimái

ige
  • ki-kimegy
  • (tájnyelvi): kiárad
  • kieszközöl, kimódol, kivív, elintéz, kitalpal
  • (iskolát): elvégez, befejez, kikínoz (tájnyelvi)
  • (lábbelit): kitapos
  • kicsúszkál, kiesik
  • megérdemel, megillet, dukál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

példaszerű

melléknév
  • példás, tökéletes, kitűnő, kiváló, remek, eszményi, ideális, elsőrangú, elsőrendű
  • rendezett, páratlan, követendő, utánozandó, kifogástalan, mintaszerű

elfullad

ige
  • (lélegzet) elakad, eláll, bennszorul, elfojtódik, megbicsaklik, akadozik
  • (tűzhely): kialszik, befullad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kijár szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kezdődik

ige
  • kel, indul, nyílik, támad, kezdetét veszi, elkezdődik, megkezdődik, beáll, beköszönt, születik, felmerül, ered, fakad, kiindul, kezdekedik (tájnyelvi)

javítóvizsga

főnév
  • pótvizsga, utóvizsga, úvé (bizalmas), pótka (bizalmas), bakugrató (szleng), utolsó összecsapás (szleng), éretlenségi (szleng)

ismeretség

főnév
  • összeköttetés, kapcsolat, ismeretségi kör
  • társaság, érintkezés

hízott

melléknév
  • kövér, telt, gömbölyű, hájas, hizlalt, hízánkos (tájnyelvi)
  • tömött (baromfi)
  • (ökör): göböly

kierőszakol

ige
  • kikényszerít, kicsikar, kifacsar, kiforszíroz, kiprésel, kiverekszik, kinyúz, bevasal (szleng), kihajt, kitapos, kiharcol, kiszed, kiszorít, kiprovokál, ablézol (tájnyelvi), kihucsor (tájnyelvi)

kizökken

ige
  • kiesik, kibillen, kiugrik, kimozdul

szorzó

főnév
  • faktor (szaknyelvi), multiplikátor (szaknyelvi), szorzószám, együttható

hajol

ige
  • hajlik, dől, meghajol, görbed, görbül, kanyarul, támaszkodik, simul, borul, görnyed, bakik (tájnyelvi), konyul, ível
  • kész (valamire), hajlandó (valamire), kapható (valamire), fogékony (valamire)

gyümölcs

főnév
  • termés
  • siker, eredmény, nyereség
  • gyermek, utód, ivadék, sarj, leszármazott

elújságol

ige
  • elmond, közöl, tudtul ad, tudtára ad

hanyag

melléknév
  • gondatlan, lelkiismeretlen, megfontolatlan, felületes, hányaveti, slendrián, nemtörődöm, trehány, pontatlan, felszínes, figyelmetlen, hebehurgya, pongyola, összecsapott, kontár, összetákolt, hagyati (tájnyelvi)
  • kócos, rendetlen, fésületlen, slampos, lompos, pacuha (tájnyelvi), lacsuha (tájnyelvi), tojhos (tájnyelvi), tipitupi (tájnyelvi)
  • könnyed, kurta, laza, lezser, futó, odavetett, nyegle, könnyelmű

kompánia

főnév
  • társaság, baráti kör, csapat, csoport, banda, bagázs, brancs (bizalmas), galeri (szleng)
  • (régies): század, centuria (idegen)

középiskolai

melléknév
  • líceumi (régies)
  • gimnáziumi

megreked

ige
  • megakad, fennakad, akadozik, megtorpan, eltömődik, eldugul, megszorul, beragad, beékelődik, pang
  • elakad, kátyúba jut, zsákutcába jut, megfeneklik, pang, vesztegel, stagnál, tesped

lóg

ige
  • függ, csüng, csügg, fityeg, ityeg-fityeg, lötyög (bizalmas), leng, ing, billangózik (tájnyelvi), cafog (tájnyelvi), colonkol (tájnyelvi), leffeg (tájnyelvi)
  • kapaszkodik, függeszkedik, csimpaszkodik
  • lézeng, lófrál (bizalmas), tekereg, csavarog, kószál, őgyeleg, teng-leng, ténfereg, lődörög
  • (titokban): szökik, illan, menekül, menekedik (régies), menekszik (tájnyelvi), menti az irháját, viszi a bőrét, fut, pucol (szleng)
  • teng-leng, amerikázik (szleng), lazsál (bizalmas), lazsukál (idegen)
  • a napnál dolgozik (szleng), a napnál fűtő (szleng), laufol (szleng), lazít (szleng), mereszti a seggét (durva), summant (szleng), nyaral (szleng), szimulál, táppénzen van (szleng)
  • (szleng): bliccel (bizalmas)
  • kibújik (valami alól)
  • (szleng): jár (valakivel), fut (szleng), hajt (szleng), lötyög (bizalmas), mászkál, pörget (szleng)
  • (szleng): tartozik (valakinek), jön (valakinek) (bizalmas)

kijut

ige
  • kiér, kiérkezik, kimegy (tájnyelvi)
  • kivergődik, kievickél, kikecmereg, kikászálódik (bizalmas), kikeveredik, kilábal, kimászik, kikerül, kiszabadul, kifejtődik (tájnyelvi), kikepesztet (tájnyelvi), kivackolódik (tájnyelvi)
  • kilyukad (valamire)
  • (valakinek valamiből): részesül (valamiben), bőven jut

kiszállás

főnév
  • kirepülés, felszállás, felrepülés
  • kilépés (valahonnan), beszüntetés

levélhordó

melléknév, főnév
  • postás, kézbesítő, levélkézbesítő, küldönc
  • levélvivő (tájnyelvi), levélhordozó (tájnyelvi), levélhurcoló (tájnyelvi), kurrens (tájnyelvi)

kimerül

ige
  • kiapad, elfogy, kiürül, megszűnik, elérctelenedik (szaknyelvi), elmeddül (szaknyelvi), elszegényedik (szaknyelvi)
  • elfárad, kifárad, elgyengül, elerőtlenedik, ellankad, elcsigázódik, eltikkad, elbágyad, kifullad, kikészül, kidöglik (durva), kipurcan (szleng), kifingik (szleng), kipuhul (tájnyelvi), elándorodik (tájnyelvi) Sz: kivan, mint a liba; alig áll a lábán
  • szorítkozik (valamire)
  • (régies): előbukkan, felbukkan, kivillan

jelzálog

főnév
  • lekötés, biztosíték, megterhelés, rátáblázás (szaknyelvi)

kiutaltat

ige
  • lehív (szaknyelvi)

főnév
  • lovacska, paci (bizalmas), cocó (tájnyelvi), virsli (tréfás)
  • paripa
  • gebe, dikhenc (tájnyelvi)
  • mén, ménló, csődör, monyas (tájnyelvi), monyasló (tájnyelvi)
  • kanca, kabala (tájnyelvi), kabola (tájnyelvi)
  • csikó
  • táltos
  • (sakkban): huszár
  • (személyről): állat (durva), barom (durva), ökör (durva), dög (durva), marha (durva)