kialszik szinonimái

ige
  • kiég, kihuny, kihamvad, kilobban, ellobog, elalszik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cezúra

főnév
  • lábmetszet (szaknyelvi), sormetszet (szaknyelvi), dierézis (szaknyelvi)
  • szünet, időköz, pauza
  • választóvonal, határvonal
  • megszakítás

pöfékel

ige
  • füstöt ereget, pöfög, füstöl (bizalmas)
  • dohányzik, pipázik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kialszik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

képviselő I.

melléknév
  • reprezentáló (idegen)

írisz2

főnév
  • szivárvány
  • szivárványhártya (szaknyelvi)
  • (régies): fényrekesz

immúnis

melléknév
  • védett, ellenállóképes, immunizált (szaknyelvi)
  • ellenálló
  • (szaknyelvi): sérthetetlen

hentes

főnév
  • húsárus, húsos (bizalmas), böllér
  • mészáros
  • (szleng): sebész
  • katonaorvos
  • (szleng): tömeggyilkos

kétértelmű

melléknév
  • homályos, félreérthető, kétes, kétséges, dodonai, félremagyarázható, talányos, titokzatos, rejtelmes, rejtélyes, bizonytalan, gyanús, ambivalens (idegen)
  • pikáns, pajzán, pajkos, sikamlós, csiklandós, illetlen, ízetlen, csípős, érzékcsiklandó, frivol, obszcén

kisiklik

ige
  • letér, eltér, elmozdul, lefut, kifut, lecsúszik, kibucsáklik (tájnyelvi)
  • kicsúszik, kicsusszan, kibújik, kiszabadul, megszökik, kisikamlik (tájnyelvi)
  • (kérdés elől): kibújik, kitér, eltér
  • kikerül, megkerül, kihúzza magát (valami alól), elhárít, kijátszik
  • mellébeszél, kertel, köntörfalaz, hímez-hámoz

szilárd

melléknév
  • biztos, tartós, erős, kemény, kőkemény, stabil, mozdíthatatlan, masszív, változatlan, sziklaszilárd
  • állandó, időálló, maradandó, konszolidált, megállapodott
  • megcáfolhatatlan, megdönthetetlen, megalapozott
  • kitartó, szívós
  • határozott, eltökélt, elszánt, állhatatos, megingathatatlan, céltudatos, rendületlen, rendíthetetlen, tántoríthatatlan, acélos, jellemes, gerinces

gyorsúszás

főnév
  • kallózás, sprint (bizalmas)

gyalog III.

főnév
  • gyalogos, baka (régies), fika (régies), hajdú
  • (sakkban): paraszt (bizalmas)

előtódul

ige
  • előtör, előrohan, előnyomul, előront

hajnalka

főnév
  • auróravirág, hajnalikisasszony, hajnalszépe, tölcséres szulák (tájnyelvi), ipomoea (szaknyelvi)

kitetszik

ige
  • kilátszik, meglátszik, kitűnik, kiválik
  • kiviláglik, kiderül

kömény

főnév
  • köménymag, konyhakömény, keménymag (tájnyelvi)

megittasodik

ige
  • megrészegedik, felönt a garatra, lerészegedik, becsíp, berúg, leissza magát, gajdosodik (régies), beszeszel (bizalmas)
  • megmámorosodik, megrészegül, megittasul (választékos), elbódul

lepkefogó

főnév
  • lepkeháló

kiárusít

ige
  • végeladást rendez, likvidál

kenyérpusztító

főnév
  • dologtalan, ingyenélő, naplopó, paniperda (idegen)
  • (tréfás): gyermek

kíméletlen

melléknév
  • durva, vad, rideg, tapintatlan, érzéketlen, erőszakos, sértő, bántó, goromba, szívtelen, embertelen, kegyetlen, keményszívű, irgalmatlan, könyörtelen, kérlelhetetlen, modortalan, állatias, embernyúzó, bosszúálló, vérszívó, szipolyozó, barbár, brutális, drasztikus, derb (idegen), krudélis (régies)

lelencház

főnév
  • gyermekmenhely, árvaház, lelenc (bizalmas), menhely

kiengesztelődik

ige
  • megbocsát, kibékül, lecsillapul, megenyhül

iszik

ige
  • iddogál, iszogat, italozik, poharazik, kortyol, kortyant, kortyint, hörpint, húz, fogyaszt, hörpöl, felhajt, szlopál (szleng), csöll (tájnyelvi), hüböl (tájnyelvi)
  • lefetyel (állat)
  • alkoholizál, iszákoskodik, részegeskedik, kocsmázik, vedel, nyakal, poharazgat (bizalmas), locsolgatja a torkát (bizalmas), öblöget (szleng), kvaterkázik (régies), ürítgeti a poharat (bizalmas), tankol (szleng), piál (szleng), gyantáz (szleng), tütül (szleng), tütükél (szleng), tintázik (szleng), trinkel (szleng), lőtyöl (tájnyelvi), gödényezik (tájnyelvi) Sz: iszik, mint a gödény; jó huzata van; elissza az orrát a két szeme közül; nem a csizmába tölti a bort; borvirág a tulipánja; akkor látott vizet, amikor a bába megmosdatta; elinná az Isten köpönyegét is; gyakran látja a korsó fenekét; megy belé az ital, mint bőgőbe a húszas; lökd meg, bor buggyan belőle; abba a templomba jár, ahol poharakkal harangoznak
  • magába szív, magába fogad, élvez

kipellengérez

ige
  • megszégyenít, megbélyegez, kigúnyol, kicsúfol, kinevet, nevetségessé tesz
  • ostoroz, bírál, kifiguráz, leszól, kifogásol, rosszall, lehord (bizalmas), elítél, helytelenít
  • (régies): kirudal (régies), kivesszőz, kikorbácsol
  • pellengérhez köt, szégyenpadra állít

lép1

ige
  • megy, halad, lépeget, lépdel, hág, tapos, tapod, tipor, gázol, lépked, lépik (tájnyelvi)
  • toppan
  • elhatározza magát, dönt, cselekszik
  • intézkedik
  • (sakkfigurával): húz
  • (felsőbb osztályba): jut, kerül
  • (szervezetbe): belép