tartózkodás szinonimái

főnév
  • időzés, időtöltés, maradás, ottlét
  • óvakodás, mértékletesség, türtőztetés
  • elzárkózás, önmegtartóztatás, lemondás, absztinencia (választékos), böjt, diéta
  • szemérmesség, szemérem, feszélyezettség, szégyenlősség, szerénység
  • gátlás
  • tapintat, tapintatosság, kímélet, finomság, gyengédség, gyöngédség, figyelmesség, diszkréció

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

illetékmentes

melléknév
  • adómentes

izgatott

melléknév
  • ideges, nyugtalan, felindult, zaklatott, felkavart, dúlt, ingerlékeny, nervózus (régies), irritált (idegen)
  • türelmetlen
  • feszült, lélegzetvisszafojtott, lázas, heves, túlfűtött, idegfeszítő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tartózkodás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

takargat

ige
  • bugyolál, pólyál, beterít, beborít, beburkol
  • leplez, palástol, álcáz, kendőz, elrejt, rejteget, titkol, eltitkol, dugdos, homályba borít, elsimít, eltussol, elhallgat, elmismásol (bizalmas), elken (bizalmas)

szavatosság

főnév
  • garancia, jótállás, kezesség
  • óvadék, kaució (régies)

szakkönyv

főnév
  • kézikönyv, szakkiadvány

rúd

főnév
  • pózna, dorong, bot, szálfa, ágas (tájnyelvi), celőke (tájnyelvi), oszlop, husáng
  • rudacska, stangli
  • (bizalmas): rúdugrás

tapasztal

ige
  • észlel, érez, érzékel, átél, megfigyel, észrevesz, felfedez, lát, konstatál

tiszt

főnév
  • katonatiszt, parancsnok
  • (régies): tisztviselő, hivatalnok
  • (választékos): hatáskör, munkakör, tisztség, feladat, beosztás, reszort (idegen)

puma

főnév
  • ezüstoroszlán
  • (régies): ágyúgolyó, bomba

pörget

ige
  • forgat, pödör, csavar, teker, percít, perget, megforgat, megperdít, centrifugál (idegen)
  • (filmet) vetít

mesztic

főnév
  • félvér

rándul

ige
  • összehúzódik, szorul
  • ficamodik, kimarjul (tájnyelvi)
  • (valahova): kirándul, kiruccan, ugrik, megy

tompít

ige
  • koptat, csorbít, butít (régies)
  • mérsékel, csillapít, enyhít, csökkent, visszafog, gyengít, élét veszi
  • (hangot): halkít, csendesít, gyengít

tűz2

főnév
  • láng, gyúlás (tájnyelvi)
  • parázs, üszög, zsarátnok (választékos), zsarát (régies), pörzs (régies), üszök (régies), elevenszén (régies), élőszén (régies), éltűz (régies)
  • tűzvész, tűzeset, vörös kakas, incendium (régies)
  • tüzelés, lövöldözés, lődözés, pufogtatás, harc, tűzharc, puskatűz, ágyútűz
  • (drágakő): ragyogás, fény
  • (boré): erő, zamat
  • láz, égető fájdalom
  • buzgalom, buzgóság, hév, gerjedet (régies), indulat, hevesség, hevület, lelkesültség, lelkesedés, szenvedély, lángolás

igazságtalanság

főnév
  • törvénytelenség, jogtalanság, jogsértés, méltánytalanság, törvénysértés, jogtiprás, inkorrektség, részrehajlás, elfogultság
  • kivételezés

veszt

ige
  • veszít, kikap, alulmarad, vereséget szenved
  • (régies): megöl, kivégez, elpusztít
  • rombol, pusztít, tönkretesz

taszigál

ige
  • lökdös, ide-oda taszít, tologat, tuszkol, hány-vet, lökötöl (tájnyelvi)

tagadó

melléknév
  • nemleges, elutasító, negatív, ellenkező, kétségbe vonó, negáló (szaknyelvi), cáfoló

terjengős

melléknév
  • hosszadalmas, hosszas, részletező, terpeszkedő, szószátyár, elkalandozó, csapongó, széteső, zavaros, dagályos, bőbeszédű, elnyújtott, szétfolyó, hosszú lélegzetű, hosszúra nyújtott, nyakatekert, ömlengő
  • megszerkesztetlen, megkomponálatlan

vérfürdő

főnév
  • öldöklés, mészárlás, gyilkolás, gyilkosság, vérontás, vérengzés, pusztítás

tehetségtelen

melléknév
  • nehézfejű, tompa agyú, antitalentum (idegen), lassú észjárású, értetlen, korlátolt, buta, hülye

szelel

ige
  • átjár, átenged, huzata van
  • szelet csap
  • (tájnyelvi): szellent, púzik (bizalmas), elszólja magát (tréfás), fingik (durva)
  • (szleng): szökik, iszkol, eltűnik, elszelel
  • rostál, megtisztít, palol (tájnyelvi)

tét

főnév
  • kockázat, rizikó, veszély, reszkír (szleng)
  • tétel, tétemény (régies)

veszekedős

melléknév
  • házsártos, zsémbes, zsörtölődő, dohogó, kötekedő, összeférhetetlen, civakodó, civódó, harapós, pattogó, izgága, szekáns (bizalmas), szájas (pejoratív), brahis (szleng), csatázó (tájnyelvi), zsörtös (tájnyelvi)