kiöntő szinonimái
főnév
- lefolyó
- száj, csőr
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
tépelődik
ige
- gyötrődik, eszi magát, marcangolja magát, emészti magát, vívódik, kínlódik, tusakodik, vergődik, veszkődik (tájnyelvi), aggódik, töpreng, elgondolkodik, morfondíroz, töprenkedik, rágódik, burcsálódik (tájnyelvi), kunktálódik (tájnyelvi)
bírál
ige
- értékel, minősít, véleményez, kritizál, megbírál, kifogásol, helytelenít, rosszall, leszól, kiveséz, ledorongol, leránt, ostoroz, cikiz (bizalmas)
kifejezett
melléknév
- hangsúlyozott, határozott, kifejtett, kimondott, világos, nyomatékos, félreérthetetlen, egyenes, nyílt, nyilvánvaló, evidens
józan
melléknév
- mértékletes
- önmegtartóztató, absztinens (idegen), antialkoholista
- higgadt, megfontolt, meggondolt, átgondolt, ésszerű, helyes, racionális, okos, bölcs, tisztafejű, tisztán látó, körültekintő, tárgyilagos, gyakorlatias
- mértéktartó, szolid, óvatos
kultúrház
főnév
- kultúrotthon, művelődési ház, művelődési otthon, művelődési központ, művház (bizalmas)
megtört
melléknév
- törődött, levert, csüggedt, lesújtott, megviselt, elcsigázott, letört, vigasztalhatatlan, fájdalmas, reményvesztett, fásult, kétségbeesett
- töredelmes, bűnbánó, vezeklő, alázatos
- (tekintet): fénytelen, üveges, zavaros
- (tájnyelvi): gyűrött
maholnap
határozószó
- nemsokára, előbb-utóbb, csakhamar, hamarosan, rövidesen, a közeljövőben, közelesen (tájnyelvi), kisvártatva (választékos)
kipenderít
ige
- kiperdít, megperdít, megforgat
- kidob, kihajít, kitesz, kivág, kirak, kivet, kilök, kiceférít (tájnyelvi), kiheppent (tájnyelvi), kikarít (tájnyelvi), kisöndörít (tájnyelvi), kiutasít, kiűz, kikerget, kiebrudal, kitúr, kicsap, kirúg, kitaszít, kizár, kitilt
- eltávolít, elbocsát, felmond, felment, meneszt, kipaterol (bizalmas)
kiéhezett
melléknév
- farkaséhes, korgó gyomrú, éhes, falánk, eléhült (tájnyelvi)
- mohó, sóvár, észér (tájnyelvi)
kizsebel
ige
- meglop, megrabol, megkárosít, elvesz, megfoszt (valamitől), kifoszt
- kirámol, megkopaszt (bizalmas), kipakol (szleng), kicsontoz (szleng)
lüktetés
főnév
- érverés, pulzus, pulzálás (szaknyelvi), szívverés
- sajgás, nyilallás, szaggatás
- (tájnyelvi): bicegés, sántítás
- elevenség, mozgás, mozgalmasság, lendületesség, gyorsaság
komédiás
főnév
- (régies): csepűrágó, mutatványos, színész
- (jelzőként): képmutató, alakoskodó, színészkedő, színlelő, tettető, megtévesztő