konty szinonimái

főnév
  • koszorú
  • bóbita

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

peremkerület

főnév
  • periféria (idegen), külváros, peremváros, peremvidék, előváros, alvóváros

megvásárol

ige
  • megvesz, megszerez, beszerez, bevásárol, összevásárol, felvásárol
  • (pejoratív): megveszteget, lepénzel, lefizet, megken (szleng), lehengerel, megvesz, korrumpál (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a konty szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kitúr

ige
  • kiás, kikapar, kikotor, kiváj, kifordít
  • (valahonnan): eltávolít, kiutál, kipiszkál, kiszorít, félreállít, mellőz, kisemmiz, elfűrészel (bizalmas), kifúr (bizalmas), aláteszi a görgőt (valakinek) (szleng), kitesz, kirak, kigolyóz (bizalmas)

képkeret

főnév
  • ráma, keret

kaszt

főnév
  • csoport
  • (régies): család, törzs, rend, osztály

ipa

főnév
  • (régies): após, kedvesapa (tájnyelvi)

kókusz

főnév
  • kókuszpálma, kókuszdió
  • (szleng): fej, fő, kobak (bizalmas), kupa (bizalmas), bura (szleng), dinnye (szleng), észtok (szleng), fűrészporraktár (szleng), víztorony (szleng)

közt

névutó
  • között, közepette, körében, közepén, közben, környezetében, közbül (tájnyelvi)

telefonál

ige
  • hív, felhív, feltárcsáz, csenget (bizalmas), távbeszél (bizalmas), odaszól (bizalmas), felcsörög (bizalmas), feldrótoz (szleng), televonyít (tréfás), távrecseg (szleng)

hibrid

melléknév
  • keresztezett, keverék, vegyes, vegyülék, félvér, felemás, kevert, korcs (pejoratív)

hegy2

főnév
  • él, csúcs (tájnyelvi), spicc, csúp (tájnyelvi), cepp (tájnyelvi), csücskő (tájnyelvi)
  • vég, végződés, apex (szaknyelvi)
  • ceruzabél, grafitbetét, ceruzabetét

fáklya

főnév
  • szövétnek (régies), gyertya, lámpás
  • géniusz, vátesz, nagy szellem

homlok

főnév
  • arcél, fej
  • homlokzat, front, mellvéd, előrész
  • címlap, címoldal
  • (szaknyelvi): vájvég

kupica

főnév
  • pálinkáspohár, stampedli (bizalmas), stamperli (idegen)

leitat

ige
  • lerészegít, berúgat, becsípet, felöltöztet (tájnyelvi)
  • felitat, felszárít

állóképesség

főnév
  • erőnlét, erő, kondíció, kondi (bizalmas)
  • kitartás, szívósság, lelkierő, elszántság

miskárol

ige
  • ivartalanít, nemtelenít, herél

meggátol

ige
  • megakadályoz, meghiúsít, gátat vet (valaminek), keresztez, feltart, útját állja, lehetetlenné tesz, megbénít, késleltet, keresztülhúz, hátráltat, leállít, megakaszt, visszaszorít, visszaver, féken tart, megállít

konyak

főnév
  • borpárlat, brandy, égettbor (régies)

kitartó

melléknév
  • elszánt, eltökélt, türelmes, állhatatos, szívós, rendületlen, következetes, szilárd, rendíthetetlen, megingathatatlan, lankadatlan, fáradhatatlan, tántoríthatatlan, győzős (tájnyelvi)
  • hűséges, ragaszkodó
  • huzamos, szüntelen, folyamatos, állandó, szakadatlan, véghetetlen, vég nélkül való, örökké tartó
  • eltartó, pénzelő

kötelességtudó

melléknév
  • becsületes, megbízható, tisztességes, lelkiismeretes, jóravaló

megemlít

ige
  • említést tesz, szóba hoz, előhoz, felemlít, érint, megpendít (bizalmas), felvet, felhoz (bizalmas), megemlékezik, szóvá tesz, célzást tesz, rámutat, felhozakodik (tájnyelvi)

kortárs

melléknév, főnév
  • egykorú, egyidős
  • pályatárs
  • jelenkori, korabeli, mostani, jelenlegi

keresztcsont

főnév
  • kereszttájék, sacrum (idegen)

közepes II.

főnév
  • (osztályzat): hármas, arany közép (szleng), galamb (szleng), kos (szleng), kígyó (szleng), középfazon (szleng), kukac (szleng), madár (szleng), sün (szleng), teve (szleng), tizenegyes (szleng), tripla (szleng), trojka (szleng)

megfogamzik

ige
  • megtermékenyül, teherbe esik, megfogan, megcsigolyázik (tájnyelvi)
  • megered, gyökeret ver, megköt, meggyökerezik
  • (oltás, szemzés): megköt, fejlődésnek indul, megfakad, megered, megfogja (tájnyelvi)
  • (választékos): hatni kezd, hat
  • (áldás, átok): beteljesedik, betelik (bizalmas)