kettőz szinonimái

ige
  • dupláz (idegen), kétszerez, kettősít (régies), megkétszerez
  • kettőztet
  • markot szed, kévét köt (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elegendő

melléknév
  • elég, kielégítő, elégséges, kellő, szükséges

zendülő

melléknév, főnév
  • lázadó, felkelő, pártütő, rebellis (régies), forradalmár, szembeszálló, engedetlen, inszurgens (régies), ellenszegülő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kettőz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kemény

melléknév
  • szilárd, acélos, törhetetlen
  • rágós, nyers, főtlen (étel)
  • éles, szikár
  • katonás, férfias, erős, erélyes, határozott, szívós, edzett, stramm (bizalmas), keménykötésű, keménytökű (tájnyelvi), markos (tájnyelvi)
  • könyörtelen, kíméletlen, kegyetlen, durva, kőszívű, keményszívű, szívtelen, érzéketlen, rideg, hideg
  • szigorú
  • zord, zordon, nehéz, szigorú, fáradságos
  • konvertibilis (szaknyelvi)
  • dúr (szaknyelvi)(szaknyelvi)

internál

ige
  • büntetőtáborba vitet, elkülönít, kitelepít, áttelepít, száműz

ijed

ige
  • riad, retten

hegycsuszamlás

főnév
  • hegyomlás, sziklaomlás, kőzetcsúszás, suvadás (szaknyelvi)

kéret

ige
  • hívat, magához parancsol, berendel, beidéz, becitál

kipróbált

melléknév
  • bevált, alkalmas, bevett, jóváhagyott, megvizsgált, ellenőrzött, elismert, szabályos, szabályszerű
  • tapasztalt, gyakorlott, öreg, edzett, hétpróbás
  • hű, megbízható, rendületlen, kitartó

széthull

ige
  • szétszóródik, széjjelszóródik, elszóródik, szétpereg, széjjelpereg, szétgurul, széjjelgurul
  • szétesik, szétbomlik, felbomlik, feloszlik

gyerekbénulás,gyerme

főnév
  • gyermekparalízis, Heine—Medin-kór (szaknyelvi), poliomyelitis (szaknyelvi)

gramofonlemez

főnév
  • hanglemez, lemez

előke

főnév
  • állkendő, álladzó, nyálazó, szakállka (tájnyelvi), partedli, kötényke, hengerli (régies), hengedli (régies)
  • lábszőnyeg, ágyelőtét, lábtörlő

haditörvényszék

főnév
  • hadbíróság, katonai bíróság, katonai törvényszék

kiszab

ige
  • kivág, kimetsz, kihasít, kialakít
  • megállapít, megszab, kimér, rámér, kioszt, kiró, elrendel, megjelöl, utasít, aránylagoz (régies), normál (régies), diktál, dimenzionál (idegen)

kóstol

ige
  • ízlel, belenyal, gusztál (tájnyelvi)
  • próbál, kísérletezik, tapasztalatot gyűjt

meghálál

ige
  • viszonoz, megszolgál, megköszön, honorál, megfizet, rekompenzál (idegen), megadózik (tájnyelvi)

lelkiismeretlen

melléknév
  • erkölcstelen, gátlástalan, aggálytalan, tisztességtelen, kétszínű, képmutató, felelőtlen, állhatatlan, hanyag, kötelességmulasztó, perfid (idegen), tág lelkiismeretű (bizalmas)

kevesebb

számnév
  • csekélyebb, kisebb számú, apróbb, kisszámú

kék

melléknév, főnév
  • sötétkék, mélykék, tintakék, indigókék, tengerészkék, tengerkék
  • középkék, molnárkék, enciánkék, hupikék, búzavirágkék, búzakék, szilvakék, királykék, kobaltkék, acélkék, párizsi kék, vízkék, szürkéskék, levendulakék, ultramarinkék, akvamarinkék
  • világoskék, halványkék, pasztellkék, égszínkék, égszínű, lazúrkék, azúrkék
  • zöldeskék, türkizkék, türkiz

kiképzés

főnév
  • gyakorlatozás, oktatás, drill (idegen), nevelés, edzés
  • képzettség, készség, tudás
  • megformálás, kialakítás, formázás, forma, alak, külső

lehetőleg

határozószó
  • lehetőség szerint, ha mód van rá, amennyiben, lehetőképpen (régies)

kibuktat

ige
  • kitesz, félreállít, meneszt, kirúg (bizalmas), kitessékel, megvág
  • (szleng): meglep, megdöbbent
  • kiborít

iroda

főnév
  • hivatalszoba, hivatali helyiség (szaknyelvi), dolgozószoba, dolgozó (bizalmas)
  • hivatal, szervezet, büró (idegen), kancellária (régies)
  • vállalat, vállalkozás
  • irodaház, irodaépület

kimondhatatlan I.

melléknév
  • kiejthetetlen, artikulálhatatlan (idegen)
  • megnevezhetetlen, leírhatatlan, elmondhatatlan, mondhatatlan, különös, furcsa, hallatlan, felfoghatatlan, rejtélyes, elképzelhetetlen, hihetetlen, tabu, titkos
  • nagyfokú, módfelett nagy, túlságos, számtalan, tömérdek, töméntelen, miriád (idegen), maximális, rettentő nagy

lelenc

főnév
  • talált gyermek, állami gondozott, kitett gyermek, árva, elhagyott
  • (régies): lelencház (régies), árvaház, menhely