kard szinonimái

főnév
  • pallos, szablya, handzsár, jatagán (idegen), gyíkleső (tájnyelvi), spádé (régies), fringia (régies)
  • acél, penge, vas
  • kardvágás
  • (szleng): hímvessző, pénisz (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

közösülés

főnév
  • nemi aktus, szeretkezés, ölelkezés, együttlét (választékos), érintkezés, nász, egyesülés, paráználkodás, elhálás (régies), koitusz (szaknyelvi), nőszés (régies), kefélés (szleng), kúrás (szleng), dugás (szleng), numera (szleng), löket (szleng), kettyintés (szleng), gyakás (tájnyelvi), toszás (szleng), baszás (durva)
  • párzás, ívás (halé), görgés (sertésé), búgás (sertésé), fedezés (lóé), dürgés (fajdkakasé)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kard szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jóravaló

melléknév
  • derék, komoly, becsületes, tisztességes, kötelességtudó, megbízható, korrekt, rendes, kifogástalan, jóféle, helyre (tájnyelvi), érdemes (tájnyelvi), jószívű
  • (régies): alkalmas, hasznos, rendes, megfelelő
  • hatásos
  • (tájnyelvi): kiadós, nagy
  • értékes

hőfok

főnév
  • hőmérséklet, temperatúra, ájer (tájnyelvi)

hóbelevanc

főnév
  • (szleng): holmi, cókmók, batyu, motyó (bizalmas), cucc (bizalmas), cula, betyárbútor (régies), gönc, cumó (szleng), hacuka (bizalmas)

halandzsázik

ige
  • zagyvál, összevissza beszél, mellébeszél, a levegőbe beszél, hasal (szleng), dumál (szleng), maszlagol (szleng), hantáz (szleng), nyomja a süketet (szleng)

kampány

főnév
  • választási hadjárat
  • évad, idény
  • tömegmunka
  • idénymunka
  • rohammunka
  • (régies): hadjárat, támadás, hadművelet

kezes I.

melléknév
  • szelíd, engedelmes, jámbor, szófogadó, barátságos, szerény, béketűrő, nyájas, kézhez szokott (régies)

számlap

főnév
  • cifferblatt (bizalmas), óralap

galamb

főnév
  • tubi, tuba (tájnyelvi), gerle, gerlice, gelice (tájnyelvi), balica (tájnyelvi)
  • (megszólításként is): kedves, szerető, szerelmes, tubica

fukar I.

melléknév
  • takarékos, szűkmarkú, szűkkezű (régies), szorosmarkú (régies), krajcároskodó, garasoskodó, garasreszelő, fösvény, zsugori, spórolós (bizalmas), szőrösszívű, szűkkeblű, kicsinyes, skót (bizalmas), sóher (bizalmas), smucig (bizalmas), kupori (tájnyelvi), kapari (tájnyelvi), faszari (tájnyelvi)

élesít

ige
  • élez, fen, megfen, köszörül, csiszol, hegyez

gombozik

ige
  • gombfocizik

kidudorodik

ige
  • kidagad, kiduzzad, kidülled, kimered, kicsüllen (tájnyelvi), kidomborodik, kihasasodik, kiguvad (régies)

kiszól

ige
  • kikiált, kikiabál, kiüvölt, kiordít
  • (tájnyelvi): kimond, elmond, megmond
  • (tájnyelvi): kihirdet, bejelent, közöl

manifesztum

főnév
  • kiáltvány, nyilatkozat, proklamáció (idegen), szózat, ediktum (régies), dekrétum, felhívás, deklaráció

külvárosi

melléknév
  • elővárosi, peremvárosi, szuburbán (idegen), periferikus (idegen)

kárhozott

melléknév
  • átkozott, átkos, pokolravaló, istenverte

jogerős

melléknév
  • (szaknyelvi): végleges, megfellebbezhetetlen, megtámadhatatlan, végérvényes, vitathatatlan, hatályos, érvényes, inappellábilis (régies)

kereskedés

főnév
  • kereskedelem, tőzs (régies), tőzslet (régies), szatócsság (régies), tőzsérkedés, kalmárkodás, kupeckodás, cserebere, elcserélés, adás-vevés, adásvétel, értékesítés, kufárkodás, üzérkedés, árucsere, csereüzlet, csereforgalom
  • üzlet, bolt, áruda, áruház, bodega, butik, pavilon
  • kimérés

kupak

főnév
  • fedél, sapka, bura, zárósapka, kapszli (régies), fedő (tájnyelvi)

kecsegtet

ige
  • biztat, buzdít, ígér
  • hiteget, áltat, ámítgat, csalogat, csábít, édesget, csecseget (régies), gögyöget (régies) Sz: keni a száját (valakinek)
  • (tájnyelvi): hízeleg, udvarol, kedveskedik
  • (régies, választékos): kényeztet, becéz, mecegtet (tájnyelvi)

huszadrangú

melléknév
  • érdektelen, lényegtelen, mellékes, jelentéktelen

készlet

főnév
  • állomány, árukészlet, raktárkészlet, választék, gyűjtemény, anyaggyűjtemény, tárház, mintagyűjtemény, mintakollekció, repertoár (idegen), provízió (szaknyelvi)
  • garnitúra, felszerelés, szerviz, szett, eszköztár, kollekció, szerszámkészlet, berendezés, széria, sor, készség (régies)
  • tartalék, fedezet, felgyülemlés, felszaporodás, felhalmozás

külön-külön

határozószó
  • egyenként, egyedenként, fejenként, egyedileg, személyesen, egyesleg (tájnyelvi), szálanként, darabonként, egyénenként, egyesével, külön, ki-ki