kövület szinonimái

főnév
  • maradvány, fosszília (szaknyelvi)
  • (szleng): begyöpösödött ember (szleng), múzeumi példány (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

foglár

főnév
  • börtönőr, fogházőr, foglár, fogdmeg (régies), fegyőr, profosz (régies), kulcsár (régies), tömlöctartó (régies), porkoláb (régies), poroszló (régies), börtönész (tájnyelvi), smasszer (szleng), cikler (szleng), varjú (szleng), bakter (szleng)

diéta1

főnév
  • kímélő étrend, betegkoszt
  • fogyókúra, soványító kúra, fogyi (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kövület szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

koronáz

ige
  • beiktat, felavat, felken (régies)
  • koszorúz, betetőz

kiegészítés

főnév
  • pótlás, pótlék, járulék, beszúrás, toldalék, toldás, szupplementum (idegen), addenda (régies), függelék, melléklet, appendix (régies), adalék, komplementum (idegen)

kétnyelvű

melléknév
  • bilingvis (szaknyelvi)

jiddis

melléknév, főnév
  • zsidó, héber, zsidónémet (régies)

körmenet

főnév
  • processzió (régies), felvonulás, menet

látókör

főnév
  • horizont, látóhatár, szemhatár
  • érdeklődési kör

tiszteletreméltó

melléknév
  • tisztes, tekintélyes, respektábilis (régies)

hullafáradt

melléknév
  • holtfáradt, kidöglött (durva), kimerült, elcsigázott, megviselt, rozzant, dögfáradt (szleng), kiakadt (szleng), lerobbant (szleng), totálkáros (szleng)

homlok

főnév
  • arcél, fej
  • homlokzat, front, mellvéd, előrész
  • címlap, címoldal
  • (szaknyelvi): vájvég

felfortyan, fölforty

ige
  • feldühödik, felmérgesedik, felháborodik, kifakad, felhördül, felhorkan, felpattan (tájnyelvi), felindul, haragra gyúl, kirobban, felpaprikázódik, begerjed (szleng), bepöccen (szleng), bepörög (szleng), begurul (szleng), elveszti a türelmét, dühbe gurul, fölindul, indulatba jön, zabos lesz (szleng), felforr az agyvize (szleng), elborul az agya (szleng), kimegy a fázis (szleng), duzmad (tájnyelvi), buszámodik (tájnyelvi), feltorpan (tájnyelvi), felruccanik (tájnyelvi), nekimérgesedik (régies)

igazoltat

ige
  • (váltót) óvatol (régies)

lefokoz

ige
  • leminősít, degradál, deklasszifikál (idegen)
  • csökkent, mérsékel, devalvál (idegen)

lodzsa

főnév
  • erkély, balkon

árukészlet

főnév
  • raktárkészlet, választék, kínálat, kollekció, szortiment (idegen)

nagybirtok

főnév
  • uradalom, latifundium (szaknyelvi)
  • ültetvény, farm

megröntgenez

ige
  • megvizsgál, átvilágít

közbejön

ige
  • előadódik, előfordul
  • közbeavatkozik, belezavar, beavatkozik, hátráltat

korcsolya

főnév
  • jégsaru, csúszóka, csúszkálóvas

különösen

határozószó
  • furcsán, feltűnően, idegenszerűen, rendellenesen
  • különösképpen, főképpen, főképp, főként, főleg, leginkább, elsősorban, jelesen (választékos), jelesül, mindenekelőtt, kiváltképpen, pláne (bizalmas)
  • sajátképpen, egyedileg
  • rendkívül, nagyon, nagymértékben

megnyúlik

ige
  • megnő, kitágul, megnyúlad (tájnyelvi), megnövekszik, megnövekedik, kiterjed
  • folytatódik, meghosszabbodik, kiegészül
  • (tájnyelvi): meghal, kinyúlik

közömbösít

ige
  • semlegesít, neutralizál (idegen)
  • letompít, paralizál (idegen), elnyom, elfojt, hatástalanít, ellensúlyoz, kompenzál

kiforgat

ige
  • kifordítgat, kitúr, kiemel
  • (valakit valamiből): kifoszt, kisemmiz, megkopaszt (bizalmas), kirabol, kiszipolyoz, kiemészt (tájnyelvi), kinulláz (bizalmas)
  • kivetkőztet
  • kimozdít, kibillent, kizökkent
  • elferdít, kifacsar, félremagyaráz, eltorzít, csűr-csavar, deformál, meghamisít
  • kifaggat, kikérdez, sarokba szorít

lakonikus

melléknév
  • kimért, szűkszavú, szófukar, szótlan, hallgatag, csendes
  • rövid, tömör, velős, magvas, szabatos, lapidáris (idegen), summás

megretten

ige
  • megijed, megriad, megrémül, megborzad, megszeppen, meghökken, megdöbben