kihever szinonimái

ige
  • meggyógyul, kigyógyul, erőre kap, kilábal, életben marad, megmarad, túlél
  • kipihen, összeszedi magát, magához tér, átvészel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

konviktus

főnév
  • diákotthon, internátus, kollégium, pedagógium (régies)
  • papnevelde, szeminárium (régies)

morfológia

főnév
  • (szaknyelvi): alaktan, szóalaktan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kihever szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kever

ige
  • kavar, kutyul, forgat, habar, miskulál (tájnyelvi), kevercel (tájnyelvi), kütyül (tájnyelvi)
  • vegyít, elegyít, egyvelez (régies), mixel, zagyvál, házasít (bizalmas)
  • amalgámoz (idegen)
  • összekuszál, összezavar
  • (valamibe): sodor, juttat, belevisz

játszi

melléknév
  • játékos, mókás, tréfás, vicces, bohó, huncut, csintalan, szertelen, ficánkolós, hamiskás, dévaj (választékos), pajkos, enyelgő
  • könnyed, derűs, kedélyes, elmés
  • fel-felbukkanó, tovatűnő, elillanó, lebegő

irtózat

főnév
  • iszony, iszonyat, iszonyodás, idegenkedés, undor, utálat, borzalom, visszahőkölés, rémület, félelem, rettenet, rettegés

hivatali

melléknév
  • hatósági, hivatalos, szolgálati, ügykezelési (választékos), adminisztrációs, munkaköri, officiális (idegen), funkcionális, bürokratikus

kielégít

ige
  • megfelel, eleget tesz, teljesít, begyőz (tájnyelvi)
  • megfizet, kártalanít, kifizet, kiegyenlít
  • kiél
  • kielégülést nyújt, elélveztet (szleng)

kivitelezés

főnév
  • elkészítés, létrehozás, megalkotás, végrehajtás, megvalósítás, kidolgozás, teljesítés
  • kivitel, kiállítás, forma, külcsín (választékos)

szórend

főnév
  • sorrend, mondatszerkesztés, mondatfűzés, szórakás (régies)

hajlott

melléknév
  • görbe, görnyedt, horgas, ívelt, kampós, púpos, deformált
  • (kor): idős, öreg, vén, éltes, jóbeli (tájnyelvi), élemedett

gyutacs

főnév
  • kanóc, gyújtózsinór
  • hüvely, töltény, patron (régies), csappantyú, kapszli (régies)

eltökélt

melléknév
  • (szándék): feltett, határozott
  • elszánt, határozott, céltudatos

hangvétel

főnév
  • stílus
  • hangnem

komédiás

főnév
  • (régies): csepűrágó, mutatványos, színész
  • (jelzőként): képmutató, alakoskodó, színészkedő, színlelő, tettető, megtévesztő

közelharc

főnév
  • párharc, kézitusa, belharc, ember ember elleni küzdelem, dulakodás, tülekedés

megpróbál

ige
  • megkísérel, kísérletet tesz, próbát tesz, vállalkozik, nekifog, nekifeszül, nekiveselkedik, megpróbálkozik, megkockáztat, merészel, belevág, belefog
  • (választékos): megízlel, belekóstol
  • kipróbál, próbára tesz, megtapasztal
  • megvisel, megkínoz, gyötör, kínoz

litván

melléknév, főnév
  • litvániai, litváni (régies)

kiigazít

ige
  • kiegyenget, helyreigazít, helyesbít, korrigál, helyrehoz, rendbe hoz, jóvátesz, orvosol, megszüntet
  • javít, tataroz, foltoz, kijavít, javítgat, reparál, kipofoz (bizalmas), restaurál, helyreállít

kétéves

melléknév
  • kétévi, másodévenkénti, kétévenkénti
  • kétnyári
  • másodfű

kissé

határozószó
  • egy kicsit, kicsit, kicsinykét, valamicskét, némileg, némiképp, kismértékben, kis fokig, meglehetősen, enyhén szólva, egy kevéssé
  • részben, valamennyire, valamelyest, részint, enyhén, alig, gyöngén (régies), finoman, kicsidég (tájnyelvi), kisség (tájnyelvi), kist (tájnyelvi)

leül

ige
  • helyet foglal (valahol), elhelyezkedik, letelepedik, letelepszik, leroskad, leteszi magát, leereszkedik, leteperedik (tájnyelvi), levacáholódik (tájnyelvi), lerogyik
  • lecsücsül, lekuporodik, lekucorodik
  • lehuppan, letottyan, leteszi a fenekét (bizalmas), leteszi a seggét (durva), leteszi a csendest
  • (rabként): eltölt, kitölt, letölt, kiül (tájnyelvi)
  • leülepedik, leülepszik, leszáll, lerakódik, megtisztul, letisztul, megszáll (tájnyelvi)
  • (bor, must) meghiggad (tájnyelvi)
  • (vihar): elül, lecsendesedik

kimar

ige
  • kitép, kiszakít, kicsíp, kiváj, kivág, kikapar
  • kirág, megrág, szétrág, kiesz, kilyukaszt, koptat, (sav) megtámad, szétmállaszt, korrodál
  • eltávolít, elüldöz, gyötör, sért, bánt, rágalmaz

jellegzetes

melléknév
  • jellemző, sajátságos, sajátszerű, megkülönböztető, egyedi, egyéni, karakterisztikus, karakteres, markáns, kiemelkedő, tipikus, speciális, specifikus, reprezentatív, szimptomatikus (szaknyelvi)

kitol

ige
  • kimozdít, kihúz, kivon, kijuttat, kitaszít, kituszkol
  • kinyom (súlyt), kiszorít (súlyt)
  • kidug, kiölt (nyelvet)
  • (mozdony, szerelvény): kitolat, kijár
  • kinyom, kiszúr, kilök
  • elhalaszt, meghosszabbít, késleltet, elnapol, halogat, elodáz, későbbre tesz, haladékot ad, húz-halaszt, prolongál, felfüggeszt
  • (bizalmas): rászed, megtréfál, elbánik (valakivel), kifog (valakin), kiszúr (valakivel), kibaszik (valakivel) (durva), túljár az eszén (valakinek), kibabrál (bizalmas), kikukoricáz (tájnyelvi), csőbe húz (szleng), kifírundcvancigol (bizalmas), kibábozik (tájnyelvi), kibagózik (tájnyelvi), kibigéz (tájnyelvi), kikutyapicsáz (tájnyelvi)

liktárium

főnév
  • (régies): lekvár, gyümölcsíz, íz, dzsem, marmelád (régies)
  • pép, pépes orvosság