képez szinonimái

ige
  • felkészít, nevel, tanít, betanít, oktat, okosít, iskoláz, instruál (idegen), művel, fejleszt, mível (régies), palléroz (választékos), tökéletesít, kvalifikál, finomít, edz, gyakoroltat
  • alakít, alkot, létrehoz, formál, formáz, elkészít, kialakít, teremt, csinál, szerkeszt, mintáz, megmintáz
  • (régies): ábrázol
  • példáz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fortély

főnév
  • cselfogás, csel, ravaszság, trükk, furfang, csalafintaság, ügyeskedés, mesterkedés, fondorlat, fifika (bizalmas), finesz (bizalmas), forsz, praktika
  • csínja-bínja (valaminek), nyitja (valaminek), mesterfogás, fogás

okvetlenül

határozószó
  • bizonyosan, mindenképp, mindenáron, mindenképpen, feltétlenül, mindenesetre, okvetlen, elkerülhetetlenül, szükségképpen, minden bizonnyal, nyilván, hogyne, persze, kétségtelenül, elmaradhatatlanul, múlhatatlanul, elengedhetetlenül, akarva, nem akarva, természetesen, ha törik, ha szakad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a képez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kapus

főnév
  • portás, kapuőr, cerberus (tréfás), kapunálló (régies)
  • ajtónálló, ajtóőr (régies), ajtós (régies), portier (idegen), janitor (régies)
  • kapuvédő (szaknyelvi), hálóőr (bizalmas), portás (szleng)

igen I.

határozószó
  • nagyon, túlságosan, nagymértékben, jelentősen, tetemesen, rendkívül, szerfelett, rettentően, igencsak (tájnyelvi), ugyancsak, igazán

hurkol

ige
  • csomóz, csomót köt, hurokra köt, csimbókot köt, bokrot köt
  • fon, sző
  • slingel

hashajtó

főnév
  • hashajtó szer, hajtószer, purgatívum (szaknyelvi), purgó (régies, bizalmas), tisztító (régies), hastisztító (régies), szalajtó (régies), fostató (tájnyelvi, régies)

kegyes

melléknév
  • kegyteljes (régies), nagylelkű, jóságos, jótevő, szíves, humánus
  • leereszkedő, engedékeny
  • vallásos, szenteskedő, kenetes, kenetteljes, istenfélő, jámbor, ájtatos, hű, buzgó, malasztos, religiózus (régies), pietás (régies)
  • (régies): piarista, kegyesrendi
  • (régies): kegyelmes, irgalmas, könyörületes
  • (régies): kedves, szép, gyönyörű (nő)

kihord

ige
  • kivisz, kicipel, kihurcol, kiszállít, kitalicskáz
  • házhoz szállít, kikézbesít, kolportál (régies)
  • méhében hord, kivisel

személyzet

főnév
  • legénység, apparátus
  • cselédség, szolgálattevők
  • háztartási alkalmazott

göböly

főnév
  • hizlalt ökör, hízómarha, sőre (tájnyelvi), csira (tájnyelvi)

genetika

főnév
  • örökléstan

elköltözik

ige
  • elköltözködik, áttelepül, elhurcolkodik, elhordozkodik (tájnyelvi), elháromlik (régies), szállást vált (régies)
  • meghal, elhalálozik, eltávozik, elhuny, kiadja a lelkét, elszenderül, elmegy, elköltözik az élők sorából, jobblétre szenderül, elpihen, bekrepál (szleng), kinyúlik (szleng), felfordul (durva), elpatkol (durva), megdöglik (durva), kinyuvad (durva)

gyepű

főnév
  • sövény, kerítés
  • határ, határsáv, országhatár

kimenekül

ige
  • kijut, kiszökik, kibujdosik, kivándorol, kisurran, emigrál, kilókhecol (tájnyelvi)
  • elszökik, elmenekül, kivergődik, kivánszorog, kitör, kigázol (régies), kihatol (régies)
  • (bajból): megszabadul, megmenekül, kijut

kolosszális

melléknév
  • óriási, hatalmas, nagyszabású, mérhetetlen, határtalan, eget verő, gigantikus
  • nagyszerű, remek, pompás, fantasztikus, szédületes, bámulatos, elképesztő, fenomenális(idegen)

megbocsáthatatlan

melléknév
  • jóvátehetetlen, menthetetlen, védhetetlen, igazolhatatlan, tarthatatlan
  • súlyos, halálos

lédús

melléknév
  • leveses, leves, zamatos, zaftos, szaftos, lottyos (tájnyelvi), szottyos (tájnyelvi)
  • érett, puha

képtelen II.

határozószó
  • bődületes, iszonyú, fantasztikus, óriási

kapar

ige
  • horzsol, karcol, kapargál, kapirgál, karmol, karistol, barizsol (tájnyelvi), kápsál (tájnyelvi), karamzsál (tájnyelvi), körmöcsél (tájnyelvi)
  • váj, metsz, vakar, kikapar, ás
  • firkál, firkant, (csúnyán) ír
  • összegyűjt, kuporgat, kotor (tájnyelvi)
  • (régies): felvág, felszaggat

kibukik

ige
  • kiesik, kibucskázik (tájnyelvi), kibillen
  • előtűnik, kibukkan
  • megbukik, osztályt ismétel

látogató

főnév
  • vendég, hospitáló (idegen), vizitelő (régies), vizitátor (tájnyelvi)
  • látogatás, vizitálás (tájnyelvi)

kérges

melléknév
  • kéregszerű, héjas, háncsos, hántolatlan, fás, faféle
  • megkérgesedett, megvastagodott, megkeményedett, érdes, durva, bütykös, repedezett, repedékes (tájnyelvi), cserepes, cserzett, kicserződött, kidolgozott, rapancos (tájnyelvi), ripacsos (tájnyelvi), callosus (idegen)
  • darabos, faragatlan, primitív, goromba, nyers, eldurvult, érzéketlen, kegyetlen

illusztrál

ige
  • szemléltet, (képekkel) díszít
  • demonstrál, bemutat, megmagyaráz, kifejt, megvilágít

kifáraszt

ige
  • agyonfáraszt, elfáraszt, halálra fáraszt, elcsigáz, kikészít (bizalmas), agyoncsigáz, kifullaszt, kitikkaszt, elgyötör, megvisel, elnyű (tájnyelvi), összetör, elgyengít, kimerít
  • meghajszol, túlhajszol, megerőltet, agyonterhel, kiszipolyoz, kizsigerel, kicsinál, kidögleszt

lecsapódik

ige
  • levágódik, lecsukódik, lezáródik
  • kiválik, leülepedik