külképviselet szinonimái

főnév
  • nagykövetség, követség, diplomáciai szerv, konzulátus

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

billent

ige
  • megdönt, dönt, (fejet) biccent

feloldozás, föloldoz

főnév
  • bűnbocsánat, abszolúció (szaknyelvi), felmentés, oldozat (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a külképviselet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

közeledik

ige
  • közeleg, jön, közelít, érkezik, odatart, következik, küszöbön áll
  • barátkozik (valakivel), ismerkedik (valakivel)

kinyír

ige
  • kivág, kimetsz, kinyes
  • (szleng): eltávolít, tönkretesz, kitúr, kifúr (bizalmas)
  • (szleng): megöl, megsemmisít, elhallgattat, meggyilkol, elpusztít, lemészárol (szleng), elintéz, likvidál (idegen), kiiktat (szleng), lekaszabol, letaglóz, elbánik (valakivel), eltesz láb alól, másvilágra küld

kihasználás

főnév
  • hasznosítás, utilizáció (idegen), felhasználás, kiaknázás
  • pumpolás, visszaélés, kizsigerelés, kiszipolyozás, élősködés

káprázik

ige
  • (szem): vibrál, csillámpozik (tájnyelvi), kámpul (tájnyelvi), naplik (régies)
  • (káprázik a szeme): képzelődik

kuckó

főnév
  • zug, zugoly (tájnyelvi), sarok, szöglet, odú, vacok, szuszkó (régies), sut (tájnyelvi), szurdik (tájnyelvi), kutli (tájnyelvi), kucik (tájnyelvi)

lelkiismeretlen

melléknév
  • erkölcstelen, gátlástalan, aggálytalan, tisztességtelen, kétszínű, képmutató, felelőtlen, állhatatlan, hanyag, kötelességmulasztó, perfid (idegen), tág lelkiismeretű (bizalmas)

törvényszolga

főnév
  • hivatalsegéd, küldönc, kifutó, futár (régies), altiszt, poroszló (régies), hajdú

ilyenfajta

névmás
  • ilyen, ilyenféle, efféle, ilyennemű, ilyesféle, ugyanilyen

idestova

határozószó
  • előbb-utóbb, hamarosan, maholnap, rövidesen, már-már, körülbelül, nemsokára
  • megközelítőleg, szinte, majdnem

feltámad, föltámad

ige
  • életre kel, életre támad, megelevenedik, újjáéled, feléled, felél (tájnyelvi)
  • visszatér, felújul
  • fellángol, fellobban (választékos), felébred, felelevenedik, felelevenül (választékos)
  • (szél): kerekedik
  • (valaki, valami ellen): fellázad, felkel, zendül (régies)

irodaház

főnév
  • irodaépület

leszáll

ige
  • leereszkedik, földet ér, landol, lerepül
  • (járműről): lelép, lejön, leugrik, lekászálódik
  • lemegy, lenyugszik, leáldozik, lebukik, lehanyatlik, nyugovóra tér, lesuvad (tájnyelvi), elszentül (tájnyelvi), esteledik, alkonyul, szürkül
  • beáll, bekövetkezik (sötétség)
  • leülepedik, leülepszik, lesüllyed, lerakódik, letisztul, megtelepszik, szedimentálódik (szaknyelvi)
  • csökken, mérséklődik, esik, alábbszáll, apad, fogy, kisebbedik
  • lealacsonyodik, megalázkodik, leereszkedik, lehajol

mármint

kötőszó
  • tudniillik, vagyis, ugyanis, azaz, szóval, úgymint

autonóm

melléknév
  • önálló, independens (idegen), szuverén, önrendelkezésű, önkormányzatú, független, szabad
  • öntörvényű

nevet

ige
  • kacag, kacarászik, nevetgél, kuncog, gurgulázik, hahotázik, heherészik, rötyög (bizalmas), röcög (tájnyelvi), göcög (régies), röhög (durva), vihog, nyerít (pejoratív), lepetézik (szleng)
  • mosolyog, somolyog, vigyorog, derül, bazsalyog Sz: gurul a nevetéstől; a hasát fogja a nevetéstől; majd kicsordul a könnye a nevetéstől; majd kipukkan a nevetéstől; mind a harminckét foga kilátszik; két fülre nevet

méltatlankodik

ige
  • elégedetlenkedik, tiltakozik, fölzúdul, fölháborodik, neheztel, indignálódik (régies), berzenkedik, megütközik, megbotránkozik, fennakad, durcáskodik (bizalmas), duzzog, felhúzza az orrát, sértve érzi magát, kárpálkodik (tájnyelvi), happog (tájnyelvi), dohog, böstörög (tájnyelvi)

különc

főnév, melléknév
  • különcködő, excentrikus, extravagáns, csodabogár, magának való, bogaras ember, holdkóros Sz: különös, mint a fokhagymamártás, spirituszba kellene tenni

következmény

főnév
  • eredmény, hatás, kihatás, gyümölcse (valaminek), folytatás, utózönge, utóhatás, fejlemény, folyomány, okozat, kimenetel, kimenet, utózmány (tréfás)
  • hátulütő
  • zárótétel, konklúzió, következtetés, konzekvencia (szaknyelvi)

légakna

főnév
  • levegőjárat, szellőzőakna, szellőzőnyílás, szelelőlyuk, szélakna
  • kürtő
  • világítóudvar, lichthof (idegen)

megvető

melléknév
  • lenéző, lekicsinylő, lebecsülő, fitymáló, lefitymáló, semmibe vevő, lekezelő
  • elítélő, lesújtó, elmarasztaló

lakonikus

melléknév
  • kimért, szűkszavú, szófukar, szótlan, hallgatag, csendes
  • rövid, tömör, velős, magvas, szabatos, lapidáris (idegen), summás

kiságy

főnév
  • gyermekágy

lehorgonyoz

ige
  • horgonyt vet, kiköt, rögzít, lemacskáz (tájnyelvi)
  • megállapodik
  • letelepszik, megragad

mellkép

főnév
  • büszt (idegen)