kánikula szinonimái

főnév
  • hőség, forróság, kutya meleg, dobbanás (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zűr

főnév
  • zűrzavar, rumli (bizalmas), felfordulás, fejetlenség, rendetlenség, összevisszaság, káosz, kalamajka, grimbusz
  • ribillió, zenebona, ricsaj, hűhó, zrí (szleng), veszekedés, hangzavar, lárma

szövetkezik

ige
  • összeszövetkezik, összefog, szervezkedik, szövetségre lép, szövetséget köt, társul, csatlakozik (valakihez, valamihez), egyesül, összeáll (bizalmas), tömörül
  • lepaktál (pejoratív), konspirál, összeszűri a levet, cimborál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kánikula szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jellegzetesség

főnév
  • sajátság, ismertetőjel, ismertetőjegy, ismérv, alapvonás, különlegesség
  • specifikum (idegen), karakterisztikum

hordalék

főnév
  • iszap, uszadék, áradmány (szaknyelvi), üledék, morzsalék, zsurmalék (régies), feltöltődés, leülepedés, törmelék

hirdetőoszlop

főnév
  • reklámoszlop

hajlam

főnév
  • vonzódás, vonzalom, hajlandóság, kedv, készség
  • adottság, rátermettség, tehetség, érzék, véna (választékos), talentum (régies), alkat, jellem, természet, vérmérséklet, beállítottság, diszpozíció (szaknyelvi)
  • fogékonyság, hajlamosság, inklináció (szaknyelvi)

kabin

főnév
  • öltözőfülke, vetkőzőfülke
  • próbafülke
  • hálófülke, utasfülke, kajüt, hajókabin, hajófülke, hajószoba
  • vezetőfülke, pilótafülke

keszeg

melléknév
  • (bizalmas): vézna, sovány, vékony, cingár, vékonydongájú, ösztövér, csontos, girhes, nyurga, ványadt, elaszott, silány, gyatra

szakít

ige
  • tép, hasít, cibál, szaggat, széttép, repeszt, leválaszt, szakajt (tájnyelvi), szakaszt (tájnyelvi)
  • (időt): szán, szentel, fordít
  • (valakivel): otthagy, elhagy, összevész, elpártol, hátat fordít (valakinek), különválik, dob (szleng), leléptet (valakit) (szleng), ejt (szleng), leépít (valakit) (szleng), lapátra tesz (szleng), lepasszol (szleng), bontolózkodik (tájnyelvi)

függés

főnév
  • lógás, csüngés, fityegés
  • függőség, kiszolgáltatottság, alárendeltség, alattvalóság (régies), alávetettség, dependencia (idegen), függelem (szaknyelvi)

földgömb

főnév
  • földgolyó, földteke, földkerekség, sárgolyó, sárteke (pejoratív)
  • glóbusz (régies)

elcsúfít

ige
  • elcsúnyít, elrútít, eléktelenít, eltorzít, elrondít, deformál

gépírás

főnév
  • gépelés, írógépelés, daktilográfia (idegen)
  • kézirat, gépirat

kiadó I.

melléknév
  • bérelhető, bérbe vehető, bérbe adó, elfoglalható, igénybe vehető

kisded II.

főnév
  • kisbaba, kisgyermek, gyermekecske, gyerekcse (régies), gyerkőc, csemete, apróság

magol1

ige
  • (tájnyelvi): magoz, kibont, eltávolít (magot)

kupica

főnév
  • pálinkáspohár, stampedli (bizalmas), stamperli (idegen)

kántor

főnév
  • (egyházi) énekes, hangász (tájnyelvi), elöléneklő (régies)
  • (régies): diák

jegykendő

főnév
  • mátkakendő (tájnyelvi), jegykeszkenő (tájnyelvi)

kényszerít

ige
  • erőltet, rászorít, kötelez (valamire), rávesz, kierőszakol, rátukmál, presszionál (idegen), kénytet (régies), kénytelenít, kárhoztat, kényszerget (tájnyelvi), muszájít (tájnyelvi), oktrojál (idegen), pászogat (tájnyelvi), szorongat, rábír, nyektet (tájnyelvi), késztet, rávisz, sarokba szorít, terrorizál Sz: megkívánja tőle, mint az úrdolgát

krach

főnév
  • csőd, összeomlás, bukás, bankrott (régies)
  • árzuhanás
  • baj, csapás, kellemetlenség
  • robbanás

karnis

főnév
  • függönytartó, függönyrúd

hozzávág

ige
  • hozzácsap, odacsap, nekiüt, nekivág, nekidob, nekilök

keresnivaló

főnév
  • feladat, ügy, dolog, teendő

kulminál

ige
  • tetőzik, tetőpontra hág
  • delel
  • kicsúcsosodik