hőmérséklet szinonimái

főnév
  • temperatúra (szaknyelvi), hőfok, ájer (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

asztalterítő

főnév
  • abrosz, asztalabrosz (tájnyelvi), terítő

hajtó

főnév
  • kocsis, fogatos
  • zsoké
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hőmérséklet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

híresség

főnév
  • hírnév, jelentőség, fontosság, nevezetesség, presztízs, nimbusz, autoritás (idegen), reputáció (idegen), renomé (bizalmas), ismertség, ázsió, híreslét (régies), tekintély
  • kiválóság, kitűnőség, notabilitás (idegen), celebritás (idegen), sztár

gyűjtés

főnév
  • felhalmozás, behordás
  • takarékoskodás, spórolás, spórlás (tájnyelvi), kuporgatás
  • adománykérés, koldulás, kalapozás, keresmény (régies), szerzemény
  • böngészés, bogarászás, tallózás

gyanús

melléknév
  • kétes, szuszpektus (idegen), bizonytalan, vitatható, gyanút keltő, homályos, zavaros, kusza, obskúrus (régies), kétértelmű, félreérthető, rejtelmes, rejtélyes, tréfli (szleng), megbízhatatlan, sötét

folyondár

főnév
  • kúszónövény, futónövény, szulák, repkény, iszalag

honfoglalás

főnév
  • országfoglalás, területfoglalás, prima occupatio (idegen)
  • birtokbavétel, letelepedés

iram

főnév
  • gyorsaság, lendület, tempó, ütem, iramat (régies), sebesség, vágta, rohanás, hajtás, futás, nyargalás, iramodás, száguldás
  • (régies): futam

repülőposta

főnév
  • légiposta, air mail (idegen)

feledékeny

melléknév
  • rövid emlékezetű, tyúkeszű, gyenge emlékezőtehetségű, rövideszű, szórakozott, nemtörődöm, hanyag, figyelmetlen, szeleburdi, szenilis, hóvízeszű (tájnyelvi), szalajt az esze (tájnyelvi), vízfejű (tájnyelvi), feledős (tájnyelvi) Sz: nyúlfark az esze; megérdemli, hogy posztóba varrják a fejét; elkoptak az esze kerekei; hátul hordja az eszét, mint a szamár a kötényét; ritka szita az esze; lyukas a feje; minden kimegy a fejéből; minden kimegy az eszéből; hátul hordja az eszét

fegyverraktár

főnév
  • fegyvertár, lőszerraktár, hadszertár (régies), hadszertelep (régies), arzenál (szaknyelvi)

csiszolatlan

melléknév
  • érdes, durva, egyenetlen, nyers, szögletes, darabos, megmunkálatlan, kidolgozatlan, matt (padló)
  • faragatlan, bárdolatlan, pallérozatlan, műveletlen, neveletlen, civilizálatlan, goromba, modortalan, durva, brutális, barbár, nyers, vad, otromba

felmegy, fölmegy

ige
  • felmászik, felsétál, feljut, felkúszik, felhág, felkapaszkodik, felkecmereg, felvánszorog, felballag, felszalad, feljön
  • felhajt
  • felutazik, felruccan, felrándul
  • fellátogat, felnéz, felugrik
  • felköltözik
  • (út): felvisz
  • felszáll, felemelkedik, felszökik, nő, fokozódik, magasra tör, felcsap, egekig csap, magasra szökik
  • (függöny): felgördül
  • (valamennyire): rúg, kitesz

iszappakolás

főnév
  • gyógypakolás

kanóc

főnév
  • gyertyabél, lámpabél, égőbél (régies), mécsbél (régies)
  • gyújtózsinór, gyújtó (régies), bombagyutacs (régies), csóva (régies)
  • (tájnyelvi): hímvessző (kisfiúé)

krematórium

főnév
  • hamvasztó, halotthamvasztó, hamvasztókemence

kipótol

ige
  • helyrehoz, helyreállít, megjavít, kiegészít, kibővít
  • megfoltoz, helyreüt, reparál, tataroz, kerekít
  • helyettesít

hőség

főnév
  • forróság, meleg, kánikula, hőhullám, hévség (régies)

hígul

ige
  • ritkul, gyérül, lazul, oldódik, oszlik, folyósodik (régies)

illetőleg II.

kötőszó
  • illetve, azaz, vagyis, vagy, helyesebben, pontosabban, jobban mondva, azazhogy, akarom mondani

kimér

ige
  • megmér, lemér, adagol, oszt, feloszt, szétoszt, kiporcióz, aránylagoz (régies)
  • árusít, árul, elad
  • kiszámít, kicentiz, kicövekel, kiparcelláz, meglép (régies), kilép
  • kiszab, (feladatot) kiró, kivet, megállapít, meghatároz, határoz

hűség

főnév
  • ragaszkodás, lojalitás, állhatatosság, kitartás, szilárdság
  • odaadás, önfeláldozás

hadirokkant

főnév
  • invalidus (régies)

ingadozó

melléknév
  • ingatag, labilis, bizonytalan, habozó, határozatlan, döntésképtelen, tanácstalan, tétovázó, hezitáló, vacilláló (bizalmas)
  • imbolygó, dülöngélő, tántorgó
  • változékony, hullámzó, szeszélyes

kiömlik

ige
  • kifolyik, kihull, kidől, kiborul, kicsordul, kibugyog, kibuggyan, kicsurog, kibugyborékol, kilöttyen, kiloccsan, kicsöpög, kiszivárog, kitör, kiárad, kilövell, kiöklik (tájnyelvi), elomlik (tájnyelvi), kiguvad (tájnyelvi)
  • (tömeg): kitódul, kiáramlik, kiözönlik, kizúdul