időzik szinonimái

ige
  • tartózkodik, tanyázik, időt tölt, vesztegel, mulat (tájnyelvi)
  • várakozik, marad, lakik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

körülzár

ige
  • körülvesz, körülölel, körülfog, körülhatárol
  • ostromol, megszáll, elzár, szorongat, bekerít, körülkerít

darál

ige
  • őröl, aprít, összezúz, tör (régies), zúz
  • hadar, hadrikál (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a időzik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

horzsol

ige
  • dörzsöl, karcol, karmol, dörgöl, koptat, görgöl (régies), csiszol, hörzsöl (tájnyelvi), hörzsikel (tájnyelvi)

hál

ige
  • alszik, megszáll, éjszakázik, fekszik, nyugszik, meghál
  • (valakivel): összefekszik, közösül

gyürkőzik

ige
  • készül (valamire), nekikészül, nekilát, tűrődzik (régies)

fuldoklik, fuldokol

ige
  • fulladozik
  • öklendezik, ökrendezik (régies)
  • bukákol (tájnyelvi), cikákol (tájnyelvi), fullákol (tájnyelvi), ikeg (tájnyelvi)

hűlés

főnév
  • megfázás, meghűlés, nátha, takonykór (tréfás)

járás

főnév
  • menés, mendegélés, haladás, gyaloglás, séta, mozgás, lépés, kullogás, ballagás, kutyagolás, billegés, baktatás, kószálás, vándorlás, kódorgás, kóricálás
  • közlekedés, utazás
  • út, pálya, ösvény, csapás, menet
  • mozgásirány
  • távolság
  • működés, üzemelés, forgás, keringés
  • terület, kismegye

romlás

főnév
  • bomlás, oszlás, rothadás
  • (fogé): szuvasodás, odvasodás
  • kopás, elhasználódás, rongálódás, tönkremenés
  • hanyatlás, züllés, dekadencia (választékos), kárhozat, átok, hányattatás, enyészet, tönkremenetel, tönkremenés, tönkrejutás, pusztulás, összeomlás, végromlás, veszte (valakinek), dúveszte (tájnyelvi)

felmászik, fölmászik

ige
  • felkúszik, felhág, magasra hág, felkapaszkodik, felmegy, feljut, felemelkedik, fellép, felkamparodik (tájnyelvi)

felfedezés, fölfedez

főnév
  • megpillantás, megtalálás, meglelés
  • felderítés, feltárás, kikutatás
  • feltalálás
  • találmány, lelet
  • meglepetés, reveláció (idegen), rádöbbenés, felismerés

dália

főnév
  • krumplirózsa, georgína (szaknyelvi)

felügyelő

főnév
  • felvigyázó, vigyázó, inspektor (régies), profosz (régies), provizor (idegen), kurátor, őr, gondnok, őrálló (régies), őrszem, ellenőr, kontrollőr (idegen)
  • rendőrfelügyelő, prefektus (régies)

jellemes

melléknév
  • karakteres, becsületes, állhatatos, gerinces, egyenes, szilárd, határozott, következetes

kedvesség

főnév
  • szeretetreméltóság, nyájasság, báj, bűbáj, kellem, amabilitás (régies), charme (idegen), grácia (választékos), delícia (régies)
  • előzékenység, szívesség, jóindulat
  • (régies): kegy, kegyesség, kegyeltség

lagúna

főnév
  • öböl, morotva (régies)

kitűnő

melléknév
  • kiváló, eminens, kiemelkedő, kimagasló, kiugró, csodálatra méltó, csodálatos, elsőrendű, elsőrangú, felülmúlhatatlan, élvonalbeli, élenjáró, első osztályú, rendkívüli, egyedülálló, páratlan, jeles, érdemes, dicséretes, derék, fenomenális, excellens (régies), nevezetes, hírneves, közismert, nagynevű, illusztris, prominens, nagyszerű, remek, fantasztikus, pompás, pazar, mesés, isteni, tökéletes, ragyogó, briliáns, kifogástalan, felséges, hasonlíthatatlan, minőségi, príma, klassz (szleng), tuti (bizalmas), szuper (bizalmas), menő (bizalmas), kasa (szleng), oltári (szleng), világi (szleng), csúcs (szleng), frankó (szleng), baró (szleng), finom, ízletes, zamatos, jóízű, élvezetes Sz: ilyet nem minden bokorban lehet találni; minden pénzt megér; hét nyelven beszél; kenterben ver

igaz I.

melléknév
  • valóságos, helytálló, érvényes, való, valósághű, tényhű, valóságnak megfelelő, hiteles, tagadhatatlan, kétségtelen, bizonyított, adatszerű
  • őszinte, átélt
  • becsületes, feddhetetlen, derék, egyenes, szókimondó, nyílt, jóravaló, igazságos, szavahihető, tisztességes, erkölcsös
  • igazi, valódi, eredeti, hamisítatlan, originális

hontalan

melléknév
  • hazátlan, számkivetett, száműzött, üldözött, bujdosó, földönfutó, menekült
  • otthontalan, elhagyott, ágrólszakadt, sehonnai, hajléktalan, lakástalan

irigykedik

ige
  • irigyel, rossz szemmel néz, sajnál (valakitől valamit), irigykezik (tájnyelvi), ácsánkodik (tájnyelvi), elsárgul az irigységtől

kiszab

ige
  • kivág, kimetsz, kihasít, kialakít
  • megállapít, megszab, kimér, rámér, kioszt, kiró, elrendel, megjelöl, utasít, aránylagoz (régies), normál (régies), diktál, dimenzionál (idegen)

illető I.

melléknév
  • érintő, vonatkozó, kapcsolatos
  • szóban forgó, említett

halottaskocsi

főnév
  • gyászkocsi
  • halottszállító kocsi, hullaszállító kocsi, halottasautó

italbolt, italmérés

főnév
  • kocsma, talponálló, topogó (tájnyelvi), söntés, ivó (régies), csapszék, bodega, csehó (szleng), köpködő (szleng), kricsmi (szleng), krimó (szleng), lebuj (szleng), piálda (szleng), itató (szleng)

kitétel

főnév
  • kimozdítás, kitevés, kihelyezés, kirakás, kiállítás
  • szókapcsolat, kifejezés, szólás, szólásmód, szóhasználat, fordulat, szólam, formula, frázis, passzus
  • kijelentés, nyilatkozat, kifejezésre juttatás