felfedezés, fölfedez szinonimái

főnév
  • megpillantás, megtalálás, meglelés
  • felderítés, feltárás, kikutatás
  • feltalálás
  • találmány, lelet
  • meglepetés, reveláció (idegen), rádöbbenés, felismerés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

védtelenül

határozószó
  • védelem nélkül, kiszolgáltatva

kisajátít

ige
  • köztulajdonba vesz
  • (egyházi vagyont): szekularizál (idegen), konfiskál (régies), monopolizál (idegen), nacionalizál (régies)
  • birtokba vesz, tulajdonává tesz, megszerez, szert tesz, lefoglal, elhódít, megkaparint, ráteszi a kezét, expropriál (szaknyelvi)
  • eltulajdonít, ellop, elcsen, elemel, elhappol (szleng), elcsakliz (bizalmas)
  • (tájnyelvi): átvesz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felfedezés, fölfedez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fáskamra

főnév
  • fásszín, faszín, fészer, sufni (bizalmas), kamra

elreppen, elröppen

ige
  • elrepül, elszáll, elrebben, tovaszáll, szárnyra kel
  • eltűnik, elmúlik, eltelik

eloroz

ige
  • (választékos): ellop, elvesz, elszed, eltulajdonít, elidegenít (szaknyelvi), elbitorol, elemel, elcsen (bizalmas), eltüntet, elragad, elhurcol, elrabol, elcsór (szleng), elcsen, megcsap (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), megfúj (szleng), elköt (bizalmas), elsinkófál (bizalmas), bezsebel, elhappol (szleng), meglógat (bizalmas), meglovasít (szleng), eltiedel (tájnyelvi), elcsirizel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), tolvajol (tájnyelvi), eltökít (tájnyelvi)

egyes II.

melléknév
  • egyszeres, szimpla
  • egy-egy, némely, némelyik, valamely, bizonyos

félbehagy

ige
  • abbahagy, megszakít, félbeszakít, megszakaszt, szüneteltet, felfüggeszt, félretesz, pihentet, szünetet tart, pihenőt tart, pauzál (régies)

fergeteg, förgeteg

főnév
  • zivatar, forgószél, szélvész, szélvihar, vihar, orkán, tornádó, hurrikán, zegernye (tájnyelvi)

nacionalista

melléknév
  • nemzeti, hazafias, honszerető
  • (pejoratív): soviniszta (idegen)

csitt

módosítószó
  • pszt, csendesen, halkan, lábujjhegyen

csengetés, csöngetés

főnév
  • csengettyűszó, csilingelés, hangzás, zengés, harangozás, harangszó

alázatos

melléknév
  • megalázkodó, alázatoskodó, meghunyászkodó, szolgalelkű, behódoló, hajlongó, hajbókoló, jámbor, lakájtermészetű, szervilis (pejoratív), udvariaskodó
  • engedelmes, készséges, ragaszkodó, szerény, devotus (régies)
  • tiszteletteljes, tiszteletadó, tisztelettudó Sz: a maga árnyékának is köszön; meglapul, mint a jó tojó tyúk

damaszt

főnév
  • damasztszövet, damaszk (tájnyelvi), haszuka (régies)

firtat

ige
  • feszeget, bolygat, tudakol, utánajár, vizslat, csapáz (tájnyelvi), űz-fűz (tájnyelvi), felpiszkál (bizalmas), érdeklődik, kérdezősködik, faggatózik

fűtő

főnév
  • kalefaktor (régies), peckás (régies)
  • (tájnyelvi): tüzelő, tűzrevaló, tüzelőanyag

igenel

ige
  • beleegyezik, jóváhagy, elfogad, helybenhagy, megerősít, egyetért, helyesel, üdvözöl

harc

főnév
  • harcolás, összecsapás, háború, hadviselés, ütközet, csata, csatározás, tusa, viadal, viadalom (régies), baj (régies)
  • verekedés, mérkőzés, vetélkedés, dulakodás, hadakozás, viaskodás
  • civakodás, civódás, torzsalkodás, ellentét, konfliktus, viszály, perpatvar, csetepaté
  • küzdelem, küzdés, küszködés, igyekezet, erőfeszítés, erőlködés, vesződés, kínlódás

felfoghatatlan, fölf

melléknév
  • átláthatatlan, érthetetlen, megfoghatatlan, megragadhatatlan, megközelíthetetlen, követhetetlen, homályos, hihetetlen, rejtelmes, túlvilági
  • megdöbbentő, elképesztő, bámulatos, képtelen, abszurd, numenális (idegen), irracionális, természetfölötti, megmagyarázhatatlan, földöntúli, érzékelhetetlen

fantázia

főnév
  • képzelet, képzelőerő, képzelőtehetség, lelemény, kreativitás
  • ábránd, ábrándkép, látomás, álmodozás, képzelődés, merengés, fantazmagória, hallucináció, légvár, álomvilág, agyszülemény

feltámad, föltámad

ige
  • életre kel, életre támad, megelevenedik, újjáéled, feléled, felél (tájnyelvi)
  • visszatér, felújul
  • fellángol, fellobban (választékos), felébred, felelevenedik, felelevenül (választékos)
  • (szél): kerekedik
  • (valaki, valami ellen): fellázad, felkel, zendül (régies)

hangár

főnév
  • repülőgépszín, csarnok

félkegyelmű

melléknév, főnév
  • félbolond, félnótás, félcédulás, féleszű, esztelen, félkotyó (tájnyelvi), kótyagos, dilis, tökkelütött, gyengeelméjű, ütődött, hibbant, kretén, taszított eszű (régies), hülye, bárgyú, idióta, agyalágyult, imbecillis (szaknyelvi), tökéletlen, együgyű, fajankó, bamba, gügye, stupid, sügönye (bizalmas), gyagya, tabajdok (tájnyelvi), tüttyő (tájnyelvi), neszes (tájnyelvi), nettelke (tájnyelvi), bimbula (tájnyelvi), böszme (tájnyelvi), bedákos (tájnyelvi), bösztöhő (tájnyelvi), düddő (tájnyelvi)
  • bolond, eszelős, tébolyodott, szenilis

elszokik

ige
  • abbahagy, leszokik
  • elszakad, elhidegül, elidegenedik

felzúdul, fölzúdul

ige
  • fellázad, felzendül (régies), zajdul (régies), tombol, zajong, méltatlankodik, felháborodik
  • kitör, feltámad, özönlik, árad

harag

főnév
  • düh, indulat, bosszúság, haragvás (választékos), dérdúr (bizalmas), méreg, föllobbanás, fölgerjedés, fölindulás, megtosszanás (tájnyelvi), morc (tájnyelvi), marconaság (régies), harapós kedv, epe, ingerültség
  • neheztelés, fasé (bizalmas), háborúság, duzma (tájnyelvi)