hitellevél szinonimái

főnév
  • akkreditív (idegen), hitelvény

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szakácsművészet

főnév
  • konyhaművészet, ínyesmesterség, szakácsság, gasztronómia (választékos), kulinária (régies)

szabályozó I.

melléknév
  • igazító, beállító, rendező
  • irányadó, előíró, normatív (idegen), meghatározó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hitellevél szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hazulról

határozószó
  • otthonról, otthonából (valakinek), lakásából, hazúl (tájnyelvi), onnathazul (tájnyelvi)

gurít

ige
  • görget, gördít, hengerít, henterget, hengerget, gurgat (tájnyelvi), hemperít (tájnyelvi)
  • (szleng): hazudik, füllent, tódít, etet (szleng), hamukál (szleng), hantál (szleng), hantázik (szleng), linkel (szleng), lódít
  • (szleng): udvarol

gimnázium

főnév
  • középiskola, gimi (szleng), gimcsi (szleng)

fészer

főnév
  • szín, pajta, csűr, fáskamra, félfedél, sufni (bizalmas), árnyékalja (tájnyelvi), árnyékszín (tájnyelvi)

hiba

főnév
  • mulasztás, baklövés, melléfogás, botlás, tévedés, balfogás, gikszer, ballépés, szabálytalanság, eltántorodás, vétek, negatívum, vétség, gyarlóság, balhé
  • félrelépés
  • nyelvbotlás, baki (bizalmas)
  • sajtóhiba, elírás
  • betegség, fogyatékosság, csonkaság, makula (régies), szeplő (választékos), szégyenfolt, takargatnivaló, defektus (idegen)
  • pontatlanság, szabálytalanság, rendetlenség, szabályellenesség
  • hanyagság, hiány, deficit, elszámolás, fogyatkozás
  • tökéletlenség, kivetnivaló, hiányosság, rendellenesség, selejt, anomália (szaknyelvi), error (idegen)
  • baj, kellemetlenség, nehézség, kár, sérülés, rongálódás, csorba, defekt (szleng), difi (bizalmas), gáz (szleng), hézag (szleng)

ígérkezik

ige
  • ajánlkozik, kínálkozik, hajlandóságot mutat, ígérget, szavát adja, fogadkozik, reményt kelt, kecsegtet

rászól

ige
  • figyelmeztet, ráparancsol, megró, rendreutasít, megszid, letorkol, rápirít, rámordul, ráförmed, ráripakodik, rárivall
  • ráordít, rádörrent

fárasztó

melléknév
  • fáradságos, kimerítő, idegfeszítő, hajszás, idegőrlő, megerőltető, gyötrelmes, verejtékes, kemény, vesződséges, nehéz, izzasztó, keserves, zsibbasztó, strapás (bizalmas), körömszakasztó (régies), döglesztő (durva)
  • (pejoratív): unalmas, egyhangú, nyűgös, bosszantó, idegesítő

exponens

főnév
  • képviselő, követ, küldött, megbízott, ügyvivő, szószóló, deputátus (idegen), ablegátus (idegen), delegátus (idegen)
  • hatványkitevő, kitevő, jelzőszám, mutatószám, index

császári

melléknév
  • fejedelmi, gazdag, előkelő (életvitel)
  • (régies): császárpárti, aulikus

felcser

főnév
  • (régies): borbély, kirurgus (régies)
  • (régies): tábori orvos, sebész
  • orvossegéd
  • katonaorvos, kőbaltás (szleng), lódoktor (szleng)

indiai

melléknév, főnév
  • hindu, indus (régies), ind

jobbulás

főnév
  • javulás, gyógyulás, könnyebbülés, enyhülés

körzeti

melléknév
  • kerületi, övezeti, járási, regionális (idegen)

kigyúl, kigyullad

ige
  • felgyullad, felgyúl, fellángol, fellobban, lángra lobban, meggyullad, égni kezd, izzásba jön, tüzet fog, lobbot vet, lángba borul, tűzbe borul, lángot vet
  • világítani kezd
  • elpirul, kipirul, kipirosodik, elvörösödik
  • (régies) (háború): kirobban, kitör

hittudomány

főnév
  • teológia (szaknyelvi), vallástan, istentudomány (régies)
  • dogmatika

házasságtörés

főnév
  • hűtlenség, félrelépés, csalás, kicsapongás, paráználkodás, bujálkodás, házasságrontás (régies), nősparáznaság (régies), adulterium (régies)

huzatos

melléknév
  • szelelő, széljárta, szeles, légvonatos, cúgos (tájnyelvi)

kiéhezett

melléknév
  • farkaséhes, korgó gyomrú, éhes, falánk, eléhült (tájnyelvi)
  • mohó, sóvár, észér (tájnyelvi)

homlokegyenest

határozószó
  • teljességgel, minden kétséget kizáróan
  • nyílegyenesen, szemközt

gyász

főnév
  • gyászolás, gyászolkodás (tájnyelvi)
  • szomorúság, bánat, fájdalom, lesújtottság, keserűség, keserv, siratás, jajszó
  • gyászruha, gyászöltözet
  • gyászszalag
  • gyászidő, gyászév

idétlen

melléknév
  • gyámoltalan, ügyetlen, esetlen, csenevész, élhetetlen, kétbalkezes, suta, nehézkes
  • idomtalan, torz, groteszk, félszeg, otromba, bumfordi, büfli (tájnyelvi)
  • badar, ízetlen, sületlen, buta
  • (régies): koraszülött, idő előtti

kifullad

ige
  • kidől, kimerül, kifárad, kipurcan (bizalmas), kidöglik (durva) Sz: elpilled, mint a rossz zsiba