harci szinonimái

melléknév
  • hadi, háborús

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felvon, fölvon

ige
  • felhúz, felhúzkod

elandalodik

ige
  • elandalog, elmereng, elábrándozik, álmodozik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a harci szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hajlít

ige
  • görbít, horgaszt, kajlaszt (tájnyelvi)
  • (régies): ragoz, deklinál (szaknyelvi), konjugál (szaknyelvi)

frissít

ige
  • üdít, élénkít, megújít, frissel (tájnyelvi)
  • hűsít
  • (szaknyelvi): készel, színít, finomít

folytán

névutó
  • következtében, eredményeképpen, nyomán, miatt, következményeként
  • folyamán

felfegyverkezik, föl

ige
  • páncélt ölt, felvértezi magát, fegyverbe öltözik
  • felszereli magát

hamutartó

főnév
  • hamutálca, hamuzó, hamvveder, hamukuli

hírlik

ige
  • híre jár, híre megy, híre terjed, mesélik, rebesgetik, azt beszélik, suttogják, közkézen forog, forgalomban van, kering (bizalmas), cirkulál (idegen), csapódik (tájnyelvi), hallatódik (tájnyelvi) Sz: verebek csiripelik; az a hír járja; azt suttogja a fáma

pollen

főnév
  • virágpor, hímpor

épeszű

melléknév
  • épelméjű, normális, beszámítható, komplett (bizalmas)

elvétve

határozószó
  • ritkán, nagy ritkán, néha, alig, néhol, imitt-amott, itt-ott, szórványosan, elszórtan, hellyel-közzel, helyenként, olykor, időnként, időközönként, némelykor, néhanapján, koronként, hébe-hóba, egyszer-máskor (régies), egyszer-másszor, egyszer-egyszer, ütve-vétve (tájnyelvi), tél-túl (tájnyelvi)

bölcsészet

főnév
  • filozófia, bölcselet
  • bölcsészkar

érző

melléknév
  • érzékeny, fogékony
  • gyengéd, részvétteljes, szenzitív (szaknyelvi), érző szívű, mély érzésű, együtt érző, szerető, lágyszívű

holdkóros

melléknév, főnév
  • holdkórságos, alvajáró, lunatikus (idegen), éjbolygó (régies), hobolygó (régies), holdas (tájnyelvi), hóboros (tájnyelvi)

ilyesmi

névmás
  • ilyesféle, efféle, effajta
  • hasonló

kivándorol

ige
  • kiköltözik, elmegy, emigrál, áttelepül

keménykezű

melléknév
  • erőskezű, határozott, erélyes, szigorú

haris

főnév
  • guvat (régies)

hagyományos

melléknév
  • szokásos, szokványos, megszokott, tradicionális, konvencionális, ősi, beidegződött, bevett, általános, ismert, elfogadott

helyreáll

ige
  • visszaáll, helyrezökken, normalizálódik, megjavul
  • újraindul

kazal

főnév
  • rakás
  • halom, csomó
  • asztag, boglya, petrence

határozathozatal

főnév
  • döntés, döntéshozatal

füge I.

főnév
  • fige (régies), fügefa
  • egres

hiányos

melléknév
  • fogyatékos, hibás, töredékes, foghíjas, híja van, sérült, megrongálódott, csonka, csorba, tökéletlen, elégtelen, fogyatkozott, fogyatkozásos (régies), szegényes, kifogásolandó, ínséges, kihagyásos, fragmentális (idegen), lakunários (idegen), inkomplett (idegen) Sz: se eleje, se hátulja; se eleje, se veleje; sem eleje, sem utolja

kellemetlenkedik

ige
  • bosszant, alkalmatlankodik, akadékoskodik, okvetetlenkedik, ungorkodik (tájnyelvi), piszkálódik, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), vegzál (régies), furkálódik (tájnyelvi), nyaggat, molesztál, buzerál (szleng), zavar, háborgat, zaklat, nyúz, terhére van, terhel, borsot tör az orra alá, idegesít, mérgesít (valakinek)
  • (testrész, szerv): rendetlenkedik, rosszalkodik, rakoncátlankodik