kijárat szinonimái

főnév
  • kimenet, kijáró, kivezető út
  • ajtó, kapu

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

durcáskodik

ige
  • duzzog, truccol (bizalmas), dacoskodik, ellenkezik, dacol, morcoskodik, pintyerget (tájnyelvi), durmoskodik (tájnyelvi), neheztel, felhúzza az orrát

kivágódik

ige
  • kicsapódik, felpattan, kinyílik
  • kiesik, kirepül
  • (biztosíték): kiég, kiolvad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kijárat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kezdve

névutó
  • (valamitől): számítva, fogva

jávorfa

főnév
  • juharfa, iharfa (tájnyelvi)

ismeretterjesztő

melléknév
  • tudománynépszerűsítő, felvilágosító, informatív, ismeretközlő

1

főnév
  • hópehely, hópihe, hókristály
  • hóréteg
  • (jelzőként): hófehér, fehér
  • ősz
  • (szleng): kokain, kábítószer

kiértékel

ige
  • elbírál, felbecsül, megbecsül
  • kielemez, feldolgoz, felmér, értelmez, interpretál, analizál, boncolgat, osztályoz, besorol, minősít

kizökkent

ige
  • megzavar, zavarba ejt
  • kimozdít, kitérít

szorzótábla

főnév
  • egyszeregy

hajóraj

főnév
  • flottilla, flotta, hajóhad, armada (régies)

gyümölcsfa

főnév
  • csemegefa (tájnyelvi)

elun

ige
  • megun, ráun, beleun, belefárad, megelégel, agyára megy (bizalmas)

hanyagság

főnév
  • gondatlanság, vigyázatlanság, lazaság, nemtörődömség, fegyelmezetlenség, pongyolaság, pontatlanság, felületesség, elnézés, indolencia (idegen), negligencia (szaknyelvi), lezserség, könnyelműség, felelőtlenség, hányavetiség

kompakt

melléknév
  • tömött, sűrű, szoros, vaskos, tömör
  • tápláló, laktató, tömény, kiadós, bő

középkor

főnév
  • mezozoikum (szaknyelvi)
  • mediaevum (szaknyelvi)

megremeg

ige
  • megborzong, megrezdül, megrázkódik, meginog, megrezzen
  • megijed, elborzad, irtózik, iszonyodik, fél

logarléc

főnév
  • számolóléc, léc, tolóka, logarlőcs (tréfás)

kikacag

ige
  • kinevet, kiröhög (durva)
  • kigúnyol, nevetségessé tesz

ketté

igekötő
  • félbe, felibe, két részre, kétfelé, kétrét

kiszámít

ige
  • kiszámol, meghatároz, megállapít, felbecsül, felmér, kiértékel, számot vet, összegez, összeszámol, megfejt, megold, kalkulál
  • kikövetkeztet, megjósol, jövendöl, jelez, megtervez

levelibéka

főnév
  • zöldbéka, levelicske (tájnyelvi), levelicskebéka (tájnyelvi)

kimerülés

főnév
  • kifogyás, megfogyatkozás, elapadás, kiapadás, kiürülés, leromlás, leállás, kiesés, kihagyás, csőd, fizetésképtelenség
  • fáradtság, kimerültség, elerőtlenedés, legyengülés, ellankadás, eltikkadás, összetörtség, kipurcanás (szleng), kidöglés (szleng), exhaustio (idegen), elkényszeredés (régies)

jelzés

főnév
  • jeladás, inger (szaknyelvi)
  • tünet, szimptóma (szaknyelvi)
  • útmutatás, avizó (régies)
  • figyelmeztetés, intés, utalás, célzás, előjel, ómen
  • jel, szimbólum, ábra, felirat, márka, védjegy, szignatúra (idegen)
  • szignál (idegen)
  • jelzet, katalógusszám (szaknyelvi)

kiutasít

ige
  • kitilt, kitoloncol, relegál (régies), kizsuppol
  • kiküld, kitessékel, kizavar, kikerget, kiűz, kidob, kipenderít, kiebrudal, kihajít, kitoloncol, kiteszi a szűrét, ajtót mutat (valakinek), kitranszportál (régies)

lob

főnév
  • (régies): gyulladás, gennyedés (régies), irritáció (szaknyelvi), inflammatio (szaknyelvi), phlegmasia (szaknyelvi), affectio (szaknyelvi), tüzesség (régies)