hígul szinonimái
ige
- ritkul, gyérül, lazul, oldódik, oszlik, folyósodik (régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
rideg
melléknév
- barátságtalan, feszes, kimért, merev, zárkózott
- hűvös, hideg, jéghideg, fagyos, hivatalos, előírásos (viselkedés), részvétlen, érzéketlen, érzéstelen, elutasító, visszautasító, jeges
- zártkörű, mostoha (bánásmód), keményszívű, kőszívű, szőrösszívű (bizalmas), kíméletlen, lélektelen, szívtelen, kérlelhetetlen, könyörtelen, mord, morc, marcona, morózus, nyers
- sivár, kopár
- kietlen, zord, terméketlen(régies)
- költőietlen, prózai, nyers, sanyarú, száraz, puszta
- (állattartás): szilaj
- (tájnyelvi) (állat): meddő, herélt, ivartalanított
vigyáz
ige
- ügyel (valamire), kímél, óv, félt
- virraszt (régies), vigilál (idegen)
- figyel, fülel, fürkész, les, résen van
- óvakodik
- felügyel, szemmel tart, őrködik, őriz, strázsál, véd
görcsös
melléknév
- csomós, göcsörtös, gacsos, bogas, ágas-bogas, bütykös, gircses-görcsös, rücskös, göbös (tájnyelvi), csimbókos (tájnyelvi)
- bogos, összebogozott, megkötött
- spazmatikus (idegen)
- merev, darabos
- szívós, kitartó, állhatatos, makacs, vasfejű
- gátlásos, erőltetett
fényesít
ige
- csiszol, fényez, políroz (szaknyelvi), lakkoz, politúroz, (padlót) vikszel, (cipőt) bokszol, (cipőt) kefél, (fémtárgyat) szidoloz, csutakol, dörzsöl, suvikszol (tájnyelvi), glancol (bizalmas), pampucol (tájnyelvi)
idióma
főnév
- kifejezés, szókapcsolat, állandósult szószerkezet
- (régies): nyelv
- beszédmód, beszédmodor, beszédstílus
- nyelvjárás, tájnyelv, tájszólás, dialektus (szaknyelvi), csoportnyelv, rétegnyelv
rakodik
ige
- (kocsit): rak, megrak, telerak, felpakol, pakol (bizalmas)
- rakosgat, rámol, pakolászik (bizalmas)
fájdalmas
melléknév
- fájó, fájós, érzékeny, sajgó, nyilalló, hasogató, szúró, égő, maró, fájdalmatos (tájnyelvi), fájlalatos (régies), jajos (régies)
- kínzó, gyötrelmes, fájdalomteli
- szomorú, gyászos, keserves, bús, szívet tépő, szívbe markoló, szívszaggató, csüggesztő, lehangoló, elszomorító
- megkínzott, szenvedő, vigasztalan, megtört, lesújtott, gyötrődő, keserű, senyvedő
fekély
főnév
- ulcus (szaknyelvi), tályog, sipoly, gennyedés, gyűlés (bizalmas), kelés, kelevény (régies), gyülevény (régies), fene (régies), tarjag (régies), torongy (régies), kolis (régies), bitonya (régies), süly (régies), csuma (tájnyelvi)
jegyzék
főnév
- lista, lajstrom, felsorolás
- névsor, nyilvántartás, katalógus, kimutatás, regiszter, szillabus (régies)
- adattár, index, elenchus (régies), leltár, inventár (régies)
- gyűjtemény, repertórium (szaknyelvi)
- számla, blokk, bizonylat, elszámolás, konszignáció (szaknyelvi), faktúra (régies)
- (szaknyelvi): feljegyzés, felszólítás, kommüniké (szaknyelvi), nuncium (régies)
könyörületes
melléknév
- irgalmas, irgalmas szívű, kegyelmes, nagylelkű, könyörülő, jószívű, jólelkű, jóindulatú, jóságos, nemes szívű, megbocsátó, elnéző, szánakozó, emberies, emberséges, együtt érző, jótékony, engedékeny, jótét (választékos), szamaritánus (régies), részvétteljes, kegyes (régies), nyájas (régies), humánus
kienged
ige
- kiereszt, kibocsát, szabadon bocsát, kiszabadít, elenged, szabadon enged, szabadon ereszt, szabadlábra helyez, felszabadít, megszabadít, szabaddá tesz, kiszalaszt, kiszalajt (tájnyelvi)
- kihoz (bizalmas), megléptet (szleng)
- kioldoz, kibont, kibogoz
- (ruhát): bővít, tágít, kiereszt
- megenyhül, felolvad, felenged
himlő
főnév
- variola (szaknyelvi), feketehimlő, hólyagos himlő, valódi himlő
- bárányhimlő
- (tájnyelvi): veres himlő, skarlát, vörheny
- himlőhely, heg, ragya, hólyag, pattanás, patécs (tájnyelvi), kiütés, ripacs (tájnyelvi), csécs (régies)
hatökör
főnév
- (durva): barom (durva), ökör (durva), isten barma (durva), címeres ökör (durva), világ marhája (durva), világ állatja (durva), tökkelütött, nehézfejű, buta, korlátolt
kibékülés
főnév
- kiengesztelődés, megbékülés, megbékélés, összebékülés, békekötés, béke, békesség, megenyhülés, békeszerződés, lecsillapodás
hívogató I.
melléknév
- vonzó, csábító, kívánatos, csábos, csalogató, tetszetős, étvágygerjesztő, gusztusos, ínycsiklandozó, ízletes
kiegyezés
főnév
- egyezség, megegyezés, megbékülés, egyezmény, konkordátum (idegen), paktum (régies), alku
- kompromisszum, megalkuvás