hátország szinonimái

főnév
  • biztonság, védelem, háttér

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

légtér

főnév
  • térfogat, köbtartalom

centrális

melléknév
  • központi, középső
  • fontos, lényeges, központi
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hátország szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hálóterem

főnév
  • hálószoba, ágyasház (régies), alvószoba, hálóház (régies), háló, dormitórium (idegen)

fűszeres I.

melléknév
  • fűszerszámos (régies), fűszerezett, ízes, ízesített, pikáns, csípős

fölényeskedik

ige
  • nagyzol, nagyképűsködik, lehengerel Sz: a kert felől áll; a part felől áll; adja a bankot; adja a nagyot; fenn hordja az orrát; magas lóra ül; magas lóról beszél

fellebbez, föllebbez

ige
  • folyamodik, rekurrál (régies), kérvényez, fordul (valakihez), apellál (régies), opponál (szaknyelvi), remonstrál (idegen), jogorvoslást kér

hármas II.

főnév
  • trió, tercett (szaknyelvi)
  • (osztályzat): közepes, arany közép (szleng), galamb (szleng), kos (szleng), kígyó (szleng), középfazon (szleng), kukac (szleng), madár (szleng), sün (szleng), teve (szleng), tizenegyes (szleng), tripla (szleng), trojka (szleng)

homály

főnév
  • sötétedés, sötétség, este, esteledés, esthajnal (régies)
  • alkony, alkonyat, szürkület, szürkeség, barnulat (tájnyelvi), irám (tájnyelvi)
  • hajnalodás, derengés, pirkadat, pitymallat (tájnyelvi), hajnalfény
  • ború, borulat
  • árny, árnyék
  • köd, pára, por, gőz, felhő, gőzlecsapódás
  • hályog
  • bizonytalanság, ismeretlenség, rejtélyesség, titokzatosság, rejtelem, talány, titok

prém

főnév
  • szőrme, bunda, gerezna
  • szőrzet

erősítés

főnév
  • roborálás (szaknyelvi), roboráció (szaknyelvi), edzés
  • támasz, támaszték, dúc
  • utánpótlás

enyéim

főnév
  • családom, hozzátartozóim, rokonaim

burnót

főnév
  • (régies): dohány, tubák (régies), portubák (régies)

évezred

főnév
  • ezredév, millennium (idegen)

hozzátesz

ige
  • hozzáönt, hozzákever, hozzárak, hozzáad, hozzávegyít, megtetéz, hozzátold, hozzáfűz, hozzáilleszt, hozzáerősít, kiegészít, hozzácsatol, hozzáfüggeszt, hozzátűz, mellékel
  • megjegyez, hozzávet

intézmény

főnév
  • hatóság, intézet, szervezet, közület, egyesület, társaság, organizáció (idegen), institúció (régies)
  • rendszer, forma, szokás

kolónia

főnév
  • telep, település, lakótelep
  • gyarmat, tartomány

keresztapa

főnév
  • koma (tájnyelvi), kereszt (bizalmas), sponsor fidei (idegen), keresztpapa, tatámuram (tájnyelvi)

hátrál

ige
  • hátralép, hátrahúzódik, visszalép, farol, visszafarol (régies), rükvercel (szaknyelvi), tolat, curukkol (bizalmas), fartat (tájnyelvi), hátráz (tájnyelvi)
  • visszaijed, visszaborzad, visszariad, visszaretten, hőköl, hátrahőköl
  • visszavonul, megfutamodik, menekül, visszakozik, visszatáncol, visszalép, visszahúzódik, megszalad, retirál (régies)

halk

melléknév
  • csendes, suttogó, susogó, tompított, fojtott, elhaló, visszafogott, elhalkult, lehalkított, félhangos, piano (szaknyelvi)
  • nesztelen, zajtalan, néma, hangtalan
  • gyengéd, finom, szelíd, lágy, puha, bársonyos

himbál

ige
  • lóbál, lenget, hintáztat, csinbáz (régies), ringat, lógáz, lógingál (tájnyelvi), lótyikál (tájnyelvi), hajcál (tájnyelvi), hőcögtet (tájnyelvi), inogtat (tájnyelvi)

kénytelen-kelletlen

határozószó
  • akarva-akaratlan, kedvetlenül, kényszerűen, nolens volens (idegen)

háztető

főnév
  • tető, házfedél, födél, héjazat (szaknyelvi), eszterhéj (régies)

gát

főnév
  • védőgát, töltés, védmű (szaknyelvi), védőmű (szaknyelvi), perineum (szaknyelvi), vízfogó, zsilip, sánc, elzáró, hullámtörő
  • akadály, torlasz, fal, korlát, sövény
  • kerékkötő, fékezés, fék, hátráltatás, feltartás, béklyó, nyűg, buktató, akadék (régies), visszahúzás
  • (bizalmas): gátfutás, akadályfutás

hívat

ige
  • kéret, beidéz, bekövetel, odacitál, (magához) parancsol berendel, küld (valakiért)
  • szólíttat, neveztet, hítat (tájnyelvi)

kereplő

főnév
  • kerepelő, kelep, csörgettyű (tájnyelvi), pörgettyű (tájnyelvi), zörgettyű (tájnyelvi), csettentyű (tájnyelvi), csörgető (tájnyelvi), sistrum (idegen)
  • (tréfás): kelepelő, fecsegő (száj)