ingadozó szinonimái

melléknév
  • ingatag, labilis, bizonytalan, habozó, határozatlan, döntésképtelen, tanácstalan, tétovázó, hezitáló, vacilláló (bizalmas)
  • imbolygó, dülöngélő, tántorgó
  • változékony, hullámzó, szeszélyes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

próféta

főnév
  • igehirdető, szószóló
  • vezetője (valaminek), lelke (valaminek)
  • jós, látnok, jövendölő, jövendőmondó, vátesz (választékos), igazlátó (régies), végzethirdető (régies)

dől, dűl

ige
  • eldől
  • borul, hanyatlik, nehezedik, roskad
  • leheveredik, ledől, lepihen
  • leomlik, összeomlik, összeroskad, összerogy, romba dől
  • (nevetéstől): gurul, rázkódik
  • zuhog, ömlik, zúdul, hull, szakad, patakzik, potyog (könny), árad, áramlik, tódul, özönlik, hömpölyög
  • fordul, változik, eldől
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ingadozó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ideér

ige
  • megérkezik

harangoz

ige
  • kongat, húzza a harangot, gingallóz (tájnyelvi), búgat (tájnyelvi), kolontyol (tájnyelvi)
  • csönget, csenget, csilingel Sz: húzzák már a levesnótát
  • (lábbal): lóbál, lógáz

halandzsázik

ige
  • zagyvál, összevissza beszél, mellébeszél, a levegőbe beszél, hasal (szleng), dumál (szleng), maszlagol (szleng), hantáz (szleng), nyomja a süketet (szleng)

gázálarc

főnév
  • gázmaszk, védő álarc, bajuszkötő (szleng), szimatszatyor (szleng), szájkosár (szleng)

illegalitás

főnév
  • törvénytelenség, jogtalanság, törvényellenesség

jóságos

melléknév
  • kedves, aranyos, barátságos, szíves, szívélyes, melegszívű, emberséges, humánus, jószívű, jólelkű, jóindulatú, kegyes (régies), nyájas, megértő, irgalmas, könyörületes, mennyei, tündéri, szelíd

sanyarú

melléknév
  • keserves, szomorú, nyomorúságos, gyötrelmes, nehéz, kegyetlen
  • szűkös, szegényes, ínséges

felújít, fölújít

ige
  • tataroz, renovál, újjáépít, korszerűsít, modernizál, restaurál, rendbe hoz, helyreállít, helyrehoz, rekonstruál (idegen)
  • felelevenít, feléleszt, újjáéleszt, felfrissít, megújít, regenerál

felöltöztet, fölöltö

ige
  • ráad (valamit), felruház, ruhával ellát, felhúzódtat (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): leitat, lerészegít

dínomdánom

főnév
  • mulatság, mulatozás, dáridó, dáridózás, hejehuja (bizalmas), muri (bizalmas), buli (bizalmas), tivornya, tobzódás, vigalom, evés-ivás, eszem-iszom, lakoma, lakmározás, dőzsölés, dőzs (bizalmas), ivászat, dárombadárom (tájnyelvi)

fikarcnyi

melléknév
  • kevés, kicsi, parányi, apró, pici, mákszemnyi, szemernyi, szikra, szikrányi, csepp, cseppnyi, csipet, csipetnyi, jottányi, hajszálnyi

kakukk

főnév
  • kukukk (régies), kukumadár (tájnyelvi)

kérészéletű

melléknév
  • tiszavirág-életű, múlékony, mulandó, ideiglenes, tűnő, elmúló, efemer (idegen), röpke, elillanó, tovatűnő, rövid

ledob

ige
  • levet, lelök, letaszít, lehajít, levág, lehajint (tájnyelvi), lehány, lerottyant (tájnyelvi), lesuvaszt (tájnyelvi), letosszant (tájnyelvi)
  • lecsap, odacsap, odavág

komorság

főnév
  • rosszkedvűség, mogorvaság, kedvetlenség, szigorúság, keménység

ingerült

melléknév
  • indulatos, haragos, dühös, bosszús, ideges, ingerlékeny, izgatott, felindult, mérges, haragos, haragvó, felpaprikázott, paprikás (bizalmas), zabos (bizalmas), harapós, morcos, rosszkedvű, epés

hüllő

főnév
  • csúszómászó, hidegvérű
  • (jelzőként): alávaló, aljas, alattomos

játékos II.

főnév
  • sportoló, versenyző, induló, résztvevő

klisé

főnév
  • (szaknyelvi): nyomódúc, nyomólemez
  • (szaknyelvi): szólam, frázis, közhely, sablon, banalitás, semmitmondás

irdatlan I.

melléknév
  • óriási, roppant, hatalmas
  • ormótlan, esetlen

hasonlíthatatlan

melléknév
  • összehasonlíthatatlan, páratlan, párját ritkító, egyedülálló, utolérhetetlen, utánozhatatlan, felülmúlhatatlan, rendkívüli, kivételes, példátlan, példa nélkül álló

jellemvonás

főnév
  • tulajdonság, ismertetőjel, ismertetőjegy, ismérv, megkülönböztető jegy, jellegzetesség, sajátosság, sajátság, attribútum (szaknyelvi), karakterisztikum (idegen)

kombinát

főnév
  • nagyüzem