gyerekágy, gyermekág szinonimái

főnév
  • kiságy, bölcső
  • szülőágy

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lötyög

ige
  • kotyog, lotyog (tájnyelvi), löttyen, meglazul, lityeg-lotyog (tájnyelvi)
  • (ruhadarab): lóg, csüng, fityeg
  • ide-oda mozog, inog, itong-fitong (tájnyelvi), himbálódzik Sz: úgy áll, mint a vénasszony foga
  • ténfereg, lődörög, flangál, lófrál, teng-leng, lóg (valahol) (bizalmas)
  • (szleng): táncol, lejt, csörög (szleng), ráz (szleng) csurglizik (szleng), pörög (szleng)

iszap

főnév
  • sár, üledék, latyak, posvány, salak, dágvány (tájnyelvi)
  • seprő, alj, csapadék (szaknyelvi), maradvány (szaknyelvi), reziduum (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyerekágy, gyermekág szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

góc

főnév
  • központ, fészek, forrás, gócpont
  • (régies): tűzhely, kemence, kucik (tájnyelvi)
  • tűzfészek

felvirrad, fölvirrad

ige
  • megvirrad, kihajnalodik, kivirrad, kivilágosodik, pirkad, pitymallik
  • elérkezik, eljön, megkezdődik, beköszönt
  • jóra fordul

felragad, fölragad

ige
  • elragad, felkap, felfog, felcsíp
  • odaragad, ráragad

eszmei

melléknév
  • gondolati, fogalmi, képzeletbeli, képzelt, ideális
  • elvi, ideológiai, szellemi
  • jelképes, névleges, szimbolikus, elméleti

gurul

ige
  • gördül, görög, hengereg, hengergőzik, gömbörög (tájnyelvi), hömpölyög (tájnyelvi), hömpölyödik (tájnyelvi)

hangyaboly

főnév
  • boly, hangyafészek, hangyazsombék (tájnyelvi), hangyatúrás (tájnyelvi), hancsik (tájnyelvi), homp (tájnyelvi)

papnövendék

főnév
  • növendékpap, kispap (bizalmas), szeminarista (régies), teológus, klerikus (régies), novícius, alumnus (régies)

eloszlat

ige
  • szétoszlat, feloszlat, szétkerget, elszéleszt, elűz, szétver, szétszór, szétrebbent, elzavar
  • megszüntet, eltüntet, megsemmisít

ellanyhul

ige
  • lanyhul, enyhül, gyengül, alábbhagy, csökken, megfogyatkozik

beszajkóz

ige
  • bemagol, emlékezetébe vés, bevés, memorizál, betanul, megtanul, beverkliz (bizalmas), bevág (bizalmas), bebifláz (bizalmas), benyal (szleng), beseggel (durva), beemléz (régies)

elsőéves

főnév
  • elsős (bizalmas), gólya (bizalmas), róka (régies)

hasmánt

határozószó
  • (régies): hason, hasra, haslag (tájnyelvi)

hivalkodik

ige
  • dicsekszik, kérkedik, felvág, nagyzol, henceg, flancol (szleng), büszkélkedik, hetvenkedik, dölyfösködik, pöffeszkedik, kevélykedik, fenn hordja az orrát, fitogtat Sz: rázza a rongyot; henceg, mint árpacipó a kemencében; felvág, mint a pesti poloska
  • tetszeleg, díszeleg, cifrálkodik (tájnyelvi), páváskodik, flancol, piperézkedik (tájnyelvi), virít Sz: riszálja magát; mórikálja magát; hányja-veti a farát; feszeleg, mint a makk hetes; öli a pompa
  • (régies): lebzsel, lustálkodik

kieszel

ige
  • kitervel, kigondol, kifőz, kiötöl, kiagyal, kisüt, kiókumlál (bizalmas), kispekulál (bizalmas), kitervez, kifundál, kimesterkedik, kiokoskodik, kitalál, kimódol, kikalkulál (tájnyelvi), kilel (tájnyelvi)

jellemvonás

főnév
  • tulajdonság, ismertetőjel, ismertetőjegy, ismérv, megkülönböztető jegy, jellegzetesség, sajátosság, sajátság, attribútum (szaknyelvi), karakterisztikum (idegen)

gyerektelen, gyermek

melléknév
  • meddő, magtalan, magzattalan, családtalan, gyümölcstelen

gersli

főnév
  • árpagyöngy, árpakása, gerstli
  • (szleng): pénz

hajtás3

főnév
  • ág, kiágazás, szár (tájnyelvi), kacs (tájnyelvi), rügy, sarj, vessző, csíra, csemete, dugvány, palánta, sarjú (tájnyelvi)
  • fejlemény, kimenetel

játékos II.

főnév
  • sportoló, versenyző, induló, résztvevő

gyújtogató I.

melléknév
  • tüzes, piromániás
  • bujtogató, lázító, uszító, izgató

ferdén

határozószó
  • haránt, harántul (régies), rézsút, rézsútosan, átlósan, keresztbe, csálén (tájnyelvi), félegyenesre (tájnyelvi), keszegoldalt (tájnyelvi), félszakra (tájnyelvi)

halott I.

melléknév
  • holt, élettelen (választékos), néhai (választékos), elhunyt, meghalt, elköltözött, döglött (durva) Sz: el van intézve (szleng), kész van (szleng), alulról szagolja az ibolyát, jégre van téve (szleng)
  • sivár, kihalt, puszta, néptelen

jelentőség

főnév
  • fontosság, horderő, súly, lényeg, kihatás, nyomaték, relevancia (szaknyelvi)
  • érdem, érték, becs