gazdagság szinonimái

főnév
  • vagyon, javak, birtok, kincs (régies), jószág (régies)
  • jólét, jómód, tőke, mammon (idegen), opulencia (idegen)
  • bőség, pompa, fényűzés, luxus, változatosság, sokrétűség, sokszínűség, színesség, tarkaság, tartalmasság

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kifejezéstelen

melléknév
  • semmitmondó, jellegtelen, lárvaszerű, lélektelen, bamba, sztereotip (idegen), üres, érzéstelen, lapos, szellemtelen, érdektelen, sivár, együgyű, jelentéktelen, szürke

kínoz

ige
  • bánt, üt, ver, gyötör, sanyargat, marcangol, szorongat, nyomorgat, csigáz (régies), epeszt, hóhérol (régies)
  • bosszant, zaklat, háborgat, nyugtalanít, ingerel, piszkál, emészt, nyaggat, nyúz, szipolyoz, öl, rág, mardos, szaggat, tép, nyüstöl (bizalmas), vegzál (régies), buzerál (szleng), molesztál, macerál, szekál, szekíroz, szurkapiszkál, frocliz (bizalmas), zrikál (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gazdagság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

főnök

főnév
  • vezető, elöljáró, vezér, parancsnok, főmufti (tréfás), feljebbvaló, följebbvaló, felettes, fölöttes, öreg (bizalmas), gazda (bizalmas), principális (régies), góré (szleng), bossz (szleng), fejes (szleng), nagyfőnök (szleng), atyaisten (tréfás), séf (szleng), nacsalnyik (szleng), hajcsár Sz: bika a csordában

felfed, fölfed

ige
  • kitakar, elétár, megmutat, látni enged, napvilágra hoz, feltár, lerántja a leplet (valamiről), leleplez, szellőztet, elárul, elmond, exponál (idegen), revelál (idegen), felplankol (idegen), kivilágosít (tájnyelvi)
  • megfejt, megold, kibogoz, fényt derít (valamire), megmagyaráz, tisztáz

fejetlen

melléknév
  • fej nélküli
  • ésszerűtlen, esztelen, kapkodó, fejvesztett
  • zűrzavaros, kaotikus

elvont

melléknév
  • elvonatkoztatott, absztrakt, elméleti, akadémikus (választékos), spekulatív, teoretikus

fűrészel

főnév
  • darabol, elmetsz, elvág, hasogat
  • (bizalmas): hegedül, nyaggat (hegedűt)
  • (bizalmas): horkol, hortyog
  • áskálódik, fúr, furkál
  • (szleng): közösül

gyönyörűség

főnév
  • élvezet, öröm, kedvtelés, szórakozás, mulatság, passzió (bizalmas), gyengéje (valakinek)
  • boldogság, lelkesültség, elragadtatás, mennyország, éden, mámor, eufória, gyönyör, delícia (régies)

őrlemény

főnév
  • őrlet, dara

életjáradék

főnév
  • évjáradék, tartáspénz, apanázs (régies), élelemdíj (régies)

elbánik

ige
  • kibabrál (valakivel) (bizalmas), kicsinál (valakit) (szleng), megtáncoltat, leszámol, elintéz, kitol (valakivel), kifog (valakin), helybenhagy, befűt (valakinek), betesz (valakinek), adjusztál (tájnyelvi), kipitykéz (tájnyelvi), kiszúr (bizalmas) Sz: ellátja a baját; elintézi a baját; ellátja a dolgát (régies); elveri rajta a port; elhúzza a nótáját; ráhúzza a vizes lepedőt; megtanítja kesztyűbe dudálni
  • megbirkózik, legyűr, megold, elintéz, végére jár (valaminek)

begöngyöl

ige
  • belegöngyöl, bebugyolál, beburkol, betakar, bepólyál, bepólyáz, becsavar, becsomagol, beteker, körülcsavar, körülteker, bebagyulál (tájnyelvi), bebónyál (tájnyelvi), bebongyol (tájnyelvi), bepongyolál (tájnyelvi), befonolít (tájnyelvi)

elkérezkedik, elkére

ige
  • elkéredzik (tájnyelvi), engedélyt kér, elkérődzik (tájnyelvi)

hadiözvegy

főnév
  • katonaözvegy, háborús özvegy

hátra

határozószó
  • hátulra, hátrafelé
  • visszafelé, vissza, curukk (tájnyelvi), curikk (tájnyelvi), farta (tájnyelvi), rükvercbe (szaknyelvi)
  • későre
  • vissza a múltba

képkeret

főnév
  • ráma, keret

ingerkedik

ige
  • tréfálkozik, kötözködik, kötekedik, bolondozik, ugrat, mókázik, pajkoskodik, csipked, huncutkodik, csipkelődik, bizgelődik (tájnyelvi), bojtorkodik (régies), pántolódik (tájnyelvi), frocliz (bizalmas), szurkapiszkál, baszkurál (szleng)
  • dévajkodik, évődik, pajzánkodik, enyeleg, böllenkedik (tájnyelvi)

gázló

főnév
  • zátony, átkelő, átkelőhely

föl, fel1

határozószó
  • talpra! (bizalmas), ébresztő!

gyalázat

főnév
  • sérelem, csorba, szégyenfolt, szégyenbélyeg, szégyen, infámia (idegen), ignomínia (idegen)
  • becsületsértés, rágalmazás, mocskolás
  • meggyaláztatás, megalázás, pironság (régies)
  • botrány, disznóság, aljasság, csúfság, förtelem, abszurdum

ily, ilyen

névmás
  • ily, efféle, effajta, ilyenféle, ilyenfajta, ilyesféle, ilyesforma, ilyenforma, ilyenszerű, ilyennemű, hasonló, ilyetén, ilyen szabású, ehhez hasonló

giliszta

főnév
  • kukac, pondró, földféreg, hernyó, cservík (tájnyelvi)
  • bélféreg, cérnagiliszta
  • (szleng): gebe, gizda (szleng), girnyó (szleng), keszeg, csontkollekció
  • (szleng): újonc, kopasz (szleng)

félig

határozószó
  • feléig, felerészben
  • valamennyire, félig-meddig, nem egészen, nem teljesen, némileg, tökéletlenül, félen (tájnyelvi), félent (tájnyelvi), feleszeg (tájnyelvi), féligformán (tájnyelvi), félkészségig (tájnyelvi)
  • majdnem, szinte
  • fél lábbal

gyerekorvos, gyermek

főnév
  • gyermekgyógyász, pediáter (szaknyelvi), pediátrista

infarktus

főnév
  • szívszélhűdés, szívinfarktus, szívgörcs (régies)